szigetva: @mederi: „Mindegy, hogy honnan származik a "ZUG vagy ZUH-" szó” Ja, bocs, akkor nem szóltam.

mederi: @szigetva: 121-re Pedig egyértelmű a dolog.. -Mindegy, hogy honnan származik a "ZUG vagy ZUH-" szó, és mi az utolsó hang, mert aki tollba mondta a szöveget, úgyis "elnyelte" azt, vagy csak nem került ...

szigetva: @Krizsa: „bizonyított alapfeltevése” Ugye tudod, hogy ez fából vaskarika? Az alapfeltevés pont az, amit nem bizonyítunk, axióma. Kb. ennyi értelme van a többi állitásodnak is.

Krizsa: @Kelemen kérdései, 113: 1. "És a gyöknyelvész hogy választja el, hogy melyik jelentéscsoport a magyar, s melyik a jövevény? 2. Héber példákat hozol, de a magyar nyelvben egyébként elég kevés héber ere...

szigetva: @Krizsa: Nade miből gondolod, hogy a hantiban is [z] és [g] volt benne? Ott soŋ (a mellékjeleket itt nem tudom reprodukálni) alakot találunk.

Krizsa: @szigetva: Nemcsak a finnben, az északi kisnyelvekben sincs se G, se Z. Egyébként is ez a két legfiatalabb mássalhangzó, ami csak kétezik. (Innentől a szabad finnugor fantázia...).

szigetva: @szigetva: Jav: ugor.

szigetva: @mederi: Nem nyert, a "zug" a TESz szerint finnugor. Egyébként sem zuh > zug a változás iránya, hanem a [g]-ből lett [h] néhány szláv nyelvben (pl a csehben, szlovákban, ukránban).

rdos: Ez a cikk, a szerző szerint azért íródott, hogy a napjainkig szőnyeg alá söpört problémára egy új ötlettel szolgáljon. A "vezényleti nyelv"-nek (vélelmezett magyar, vagy ősmagyar) a korai seregben a k...

mederi: @mederi: 118 Most jutott eszembe, hogy szlávosan pl. a "havas"-t "gavas"-nak mondják.. Ha igaz, akkor a "zug" korábbi alakja éppen "zuh" lehetett magyarul.. Akkor így talán tényleg minden a helyén leh...

Pierre de La Croix: @GéKI: Illene azért az eggyel korábbi hozzászólásod tartalmát észben tartani (főleg ha az időpontból valószínűsítheted, hogy előbb kezdtem el válaszolni, mint hogy az megjelent volna): '1: "Csak tudod...

mederi: @Kelemen: Szerinted mostmár "hátra dőlhetünk"?..:)

mederi: "Sénkü(j)ézu(g)", vagyis a király még senkinek korábban nem adományozta oda. A hegy(ek), a patak(ok), vagy folyó(k), és ha van rajta település(ek), bele tartoznak az adományozandó "zug"-ba. Zug=>te...

kalamajka1: Elgondolkodtam, hogy vajon a sokféleséget jónak kell-e minősíteni a nyelvek sokféleségére is? Az előny az, hogy minden nyelv egy külön világ: más-más módon közelíti meg a világ leírását. A nyelvi sokf...

GéKI: @Pierre de La Croix: Már máskor is megírtam, hogy én nem vagyok „mások”…én … én vagyok a @GéKI. Én téged még soha nem „minősítettelek” – dehogy kezdeményező nem voltam az biztos. Te meg még a „barom” ...

Pierre de La Croix: @GéKI: Mert ti nem ezt csináljátok? Egyébként már vártam ezt a részét: mikor már minden érveteket megcáfoltátok, a Krizsa-recipe szerint a stílusra kell hivatkozni és megsértődni, (az elősző hozzászól...

Pierre de La Croix: @GéKI: Mivel máskor nem vagytok képesek odafigyelni, úgy gondoltam, hogy a ti szinteteken fogom megfogalmazni (istenuccse, én próbáltam, hosszú ideig, erre már mindennek elmondtatok korábban is. Jópof...

Kelemen: @Kornél: Köszi, megnéztem. Érdekes az eredete a szénnek. Tapló-hegy? esetleg (Fa)Szén-hegy? A kőszenet kissé korainak gondolom, de faszén lehetett már akkor is. Gondolom a TESZ-ből is ollózott, így el...

GéKI: @Pierre de La Croix: Nem csak az a probléma, hogy „magyarbálintot” – idéz…hanem az, ahogyan „ magyarbálintot” idéz, és ahogyan ezt „bizonyításként” használja. A „stílus maga az ember” – ha a stílus „k...

Kelemen: @korhely: IV. Béla adománya a Bykul nevű helyet említi, amiben a Byk~bükk(fa) utolérhető, s a későbbi Bykosku alapján erősen valószínűsíthető, bár Kiss Lajos inkább szláv névből magyarázza. Az '-ul' t...

GéKI: @Pierre de La Croix: ( 350 ) Megértjük, ha meg kívánod védeni a „mundér becsületét”…és még azt is el hisszük, hogy te is ezt írtad… csak mi nem vettük észre… Csak tudod, ha egy hozzászóláson belül két...

Kelemen: @korhely: Mikori birtokadományozás? Milyen körülmények?

Kelemen: @bilecz: Csakhogy kőfejtő sincs a környéken, azok kicsit beljebb a Gerecsében, meg a Bikol túloldalán vannak. S hogy esett ki a [d]? Németek csak a török utáni nagy betelepítésekkel jelennek meg a kör...

Pierre de La Croix: Egyébként ha jól emlékszem, végig ezt írogattam a cikkről, csak a "nagy felháborodásotokban" valahogy nem hallottátok meg.

Kelemen: @Krizsa: És a gyöknyelvész hogy választja el, hogy melyik jelentéscsoport a magyar, s melyik a jövevény? Héber példákat hozol, de a magyar nyelvben egyébként elég kevés héber eredetű szó van. Vagy nem...

Pierre de La Croix: @GéKI: Ne tégy úgy most, mintha egész végig neked, Krizsának, rdosnak, huncsambo-nak csak és kizárólag az MB idézettel lett volna baja. Mert ez egy ismeretterjesztő oldal, az amit meg linkeltem, egy s...

GéKI: @Pierre de La Croix: Annak azért örülök, hogy a @Fejes László után neked is sikerült „alávágnod” a „kollégádnak” …és bizonyítottad, hogy lehet a témáról „rendes” írást is közölni, nem kell ahhoz „magy...

GéKI: @Pierre de La Croix: …(pl.: nincsen benne Magyar Bálint idézet)… Hát ez – az…. ez egy nagyon lényeges különbség… merthogy ettől lesz a @zegernyei aztán igazán „kocsmabaromkodás”… és nem „népszerű tudo...

GéKI: @Pierre de La Croix: „…kissé tudományosabb nyelvezetétől eltekintve…” Nem csak a nyelvezete, tudományosabb, hanem a nézetei is …apró, de cseppet sem lényegtelen különbség…

GéKI: @Pierre de La Croix: Az ide firkálóknak nem kell "szakembernek” lenniük – ellentétben veletek, már ha tényleg kollégák vagytok! De ebből a hozzászólásodból is látszik, hogy nem érdemled meg a fizetése...