Üvegnyakon ragadjuk a genetikát
Vannak nekünk gyönyörű kifejezéseink, amik tükörfordításként kezdték karrierjüket a magyar nyelvben, mai fordítónk csak ehhez igyekezett hozzátenni még valamit. És akkorát amúgy nem is tévedett.
Folytatjuk az késő kőkorszakban érkezett beküldések feldolgozását, ezt például még 2010 végén kaptuk Tamástól. Már megint az történt, hogy a fordító nem nézett utána valaminek, és bedobta az elsőnek eszébe jutó szavakat. Az a szép az egészben, hogy így is majdnem eltalálta a megoldást.
A mai unalmas, Spektrum-nézős délután termése a "genetikai üvegnyakhatás" kifejezés. Csak azt tudnám, hogy a bottleneck-et miért nem lehetett "szűk keresztmetszet"-ként fordítani, ha már a fordító nem talált valami frappánsabb megoldást. Én ugyan nem vagyok egy nagy biológus, de a kontextus alapján valamiféle beltenyészetről, a genetikai változatosság megszűnéséről lehetett szó az eredeti szövegben. Mindenesetre ez az üvegnyakhatás szerintem nagyon gázgéza.
Az a helyzet, hogy ezzel a tükörfordítással közel sem lőtt annyira mellé a fordító. Az üvegnyakhatás valóban nem nyerő, ugyanis a genetic bottleneckre a többé-kevésbé bevett magyar szakkifejezés a genetikai palacknyak. Íme egy példa a használatára, itt meg egyenest egy teljességgel szakmai oldalon szerepel.
(Forrás: Bodoklecksel/CC BY-SA 3.0/Wikimedia Commons)
Arról nem is beszélve, hogy a Leiter Jakab csillivili irodaházának alagsori jacuzzijában konzultáltam időközben visszavonult egykori bloggertársunkkal, a témában igencsak járatos Kovácsnéval, aki szintén a palacknyakhatást javasolta megoldásnak, bár megjegyezte – amivel mélységesen egyetértek –, hogy azért ez a kifejezés általában magyarázatra szorul. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a szóban forgó Spektrum-műsorban ezt a magyarázatot megadták-e, de ez kizárólag az eredeti szövegen múlhatott: egy hangalámondás fordításánál puszta terjedelmi okokból képtelenség beleszőni extra magyarázatot a magyar szövegbe.
Bár valóban simán el tudok képzelni olyan szituációt, ahol a bottlenecknek jó fordítása lehet a szűk keresztmetszet, ebben a kontextusban őszintén szólva szerintem nem igen állna össze a dolog.
No de a konklúzió az, hogy a fordító ebben az esetben majdnem jó megoldást írt – igaz, hogy minden valószínűség szerint nem tehetett róla, ő csak automatikusan tükörfordított.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (29):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@nudniq: Hangolni nem lenne nehezebb. De olyan zenedarabot találni, amely csak moll akkordokból áll, szinte már művészet. Szóval sok haszna nem lenne. :D
@nudniq: jaaa, hogy ha a húrok dúrra vannak hangolva, akkor nehezebb. (Azt nem értettem, miért lenne nehezebb mollra hangolni a húrokat.)
@Mártonfi Attila: miért bonyolultabb moll akkordot csinálni?
@unikornis: Talán -z képzővel. De talán inkább egyik sem.
@Mártonfi Attila: hű, köszönöm a magyarázatot, már csak egy kérdésem van: szlájdolsz vagy szlájdozol?
Érdekes félrefordítás, legalábbis mindenképp félrefordítás. Utánanéztem mi ez, nem egy bonyolult dolog. A szakmai szövegekben palacknyak-hatásnak nevezik, mindenféle genetikai jelző nélkül. Ezzel a szóátvétellel sem értek egyet. Szerintem jobb magyarítás lett volna rá a genetikai elszegényedés, vagy génszegényedés.
Egyébként ezzel a palacknyakhatással sem az a bajom, hogy angolból történő átvétel. Egymagában még azt pozitívnak is tartanám, ha az angolból veszünk át valamit, csak megfelelő módon, jól hozzányúlva az angol nyelvhez tegyük. A baj azzal van, hogy az angolból általában úgy veszünk át, hogy valamelyik imbecillis retartált a Hunglish szintjével kikap az angol nyelvből egy véletlenszerű kifejezést, anélkül, hogy az angol nyelvben betöltött jelentésrétegét, szinonimáit, történetét, kiejtését ismerné, hogy rosszul átírva, meg félrefordítva vagy tükörfordítással generál belőle egy értelmetlen hányadékot, és azt vesszük át, lehetőleg azt is francia, meg németes kínai kiejtéssel, mert mivel máshogy, csak úgy normálisan átvenni nem divat.
@unikornis: A bal oldali alkalmatosság is slide, hawaii gitárhoz és pedal steelhez használják. Nekem is ilyenem van a hawaii gitáromhoz.
De áruljuk már el, hogy mi a bottleneck/slide lényege (mind az eszközt, mint a technikát nevezik így). Arról szól a dolog, hogy nem lefogják ilyenkor a gitár húrjait, hanem egy üveg vagy fémdarabot csúsztatnak el rajta. Így át lehet siklani egyik hangról a másikra – ezt úgy hívják portamento (nyelvészek, vigyázat, nem azonos a portmanteau-val). Szép nyávogó hangot lehet így csinálni (gondoljunk, csak a countryban kedvelt pedal steelre, de például az Illés Kéglidalának híres szólója még nem pedálos hangszerre íródott).
Az ilyen stílushoz gyakran úgy hangolják át a gitár húrjait, hogy ha egyszerre megpendítjük az összeset, a fülnek kellemes hangzatot (többnyire valami dúrakkord-féleséget) kapunk. Így aztán ha egy üvegnyakat vagy fémdarabot keresztbe fektetünk a húrokon, tologathatjuk a dúr hármast (illetve négyest), az összeset megkapjuk. Moll akkordot persze bonyolultabb csinálni.
NB. A hawaii gitárt ölbe fektetve használják, és a húrlábai jóval magasabbak a rendes gitárnál megszokotthoz képest, így még véletlenül se érhetnek a húrok a nyakhoz. A pedal steel pedig egy esztergagépre emlékeztető állvány, rajta sok, vízszintesen fekvő húrral és egy rakat pedállal. Mind a húrok, mind a pedálok száma változó, miként Bródy János Nyolckézláb című szerzeményéből ezt megtudhatjuk.
@Untermensch4: és ez pontosan hogyan kapcsolódik a mihez?
@hhgygy: Üvegorrú delfin? ;)
@nadivereb: A "körforgalom" helyett egyre gyakrabban vélem hallani ezt: "körforgó".
@Döme71: A magyarban a "dugó" (ami ugye az üveg legszűkebb részén van) elég közel van ehhez a képhez, ezért simán elterjedhet.
@lcsaszar: „Már várom, hogy az útszűkület helyett (közúti forgalomban) is üvegnyakat írjanak...” Már írnak, igaz, nem pont a közlekedésben, hanem a hazai hegymászó-irodalomban több helyütt, tévesen. A világ második legmagasabb hegyének, a K2-nek az egyik ún. kuloárját nevezik Bottlenecknek, ami természetesen ott útszűkületet jelent, nem pedig a számos publikációban (pl. Földes András Erőss Zsoltról írt, A Himalájánál magasabbra c. könyvében is) olvasható „üvegnyak”, „palacknyak” tükörfordítást, ami egyébként kétségtelenül szép metafora az eredetiben, és több nyelven szintén tükörfordítják, csak éppen magyarul nem igazán jön át.
@szigetva: Igazából nekem is simán üveg, a műanyagot csak hozzágondoltam Sultanus hozzászólása nyomán.
Szeder/eoer témában nálunk családon belül is komoly volt a zűrzavar - a Somogy-Szabolcs/Hajdúság-Kisalföld háromszögből verődtünk össze.
@pocak: Nekem csak simán üveg, akármiből van. Az angolok a glass-szal vannak így. Azon azért ne csodálkozzunk, hogy kinek a pap, kinek a papné, mondjam, hogy szamóca/eper/szeder, tessék vitatkozni?
hát azért volt némi nehézség a feladványban, ha nem hátulról, hanem saját kútfőből próbálja megoldani az ember, számomra legalábbis az a baloldali alkalmatosság ismeretlen. mert bár szlájdozni szinte bármivel lehet - zippóval is ugye - azért mégis az ujjra húzható, csőszerű alkalmatosságok a gyakoribbak, ha már valaki nem akar sörösüveget magával hurcolni. (ismeri valaki a szakzsargont? nem szeretnék pár adatból messzemenő következtetést levonni, lehetséges, hogy gitáron szlájdozik, járművekkel meg szlájdol az ember?)
az ásványvizes nálam is flakon, ha valami miatt az üveg vállalhatatlan lenne. a palack inkább régies és érdekes módon csak üvegre (üveg üvegre :)) használom