Száraz + tűzi + víz + vezeték
Megérkezett a „Mindennapi helyesírás” című sorozatunk eddigi legnehezebb feladványa! Most mutassa meg, mennyire érti az összetételek helyesírását!
Nagyszerű fotósorozatot kaptunk Jánostól: a száraz + tűzi + víz + vezeték elemekből alkotott összetétel (vagy szószerkezet?) írásmódjairól. Talán olvasóink is láttak már hasonló feliratot, és talán ők sem voltak teljesen biztosak benne, hogy mit is jelent. A jelentést az írásformából ugyanis ebben az esetben sem lehet jól megragadni. Mi a száraz? Van-e olyan, hogy tűzivíz (vagy tűzi víz)? Egyáltalán: mit takar ez a felirat?
Nem vagyunk tűzvédelmi szakemberek, de internetes keresések alapján annyit azért sikerült kiderítenünk, hogy a száraz + tűzi + víz + vezetékszerkezettel leírt dolog az épületek tűzvédelmi rendszeréhez tartozik. Olyan vízvezetékrendszer, amelyet tűzoltáskor használnak. Száraz-nak pedig azért hívják, mert a csövekben nincs állandóan víz, csak akkor, ha egy csappal kinyitják, és föltöltik a rendszert. A száraz ellentéte ebben az esetben a nedves, ami azt jelenti, hogy a vízvezetékben állandóan hálózati nyomású víz van.
(Forrás: nyest.hu)
János még abban is a segítségünkre volt, hogy elküldte nekünk, hogy az internetes jogtárakban milyen alakban szerepel ez a kifejezés. (A jogszabályban egyébként szintén megtalálható a fogalom definíciója.) A 2011-es Országos Tűzvédelmi Szabályzat II. fejezetének 37. §-ában ezt olvassuk:
37. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraz tűzivíz-vezeték rendszert) legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
(Forrás: nyest.hu)
Az országgyűlés honlapján azonban egy közbeszerzési dokumentumban a következőképpen szerepel ugyanez a kifejezés:
3.6. Száraz tüzivíz vezeték bontása. (1 db)
(Forrás: nyest.hu)
Egyet már most biztosan tudunk: a tűzvédelemmel kapcsolatos kifejezés helyesírása nem könnyű, nem egyértelmű. Maga János így kommentálja saját gyűjteményét:
Nap mint nap látjuk ezeket a feliratokat, ezért talán fel sem tűnik hányféleképpen írják.
Van, ami egyértelműen hibás, pl. a hosszú ű-s változat.
A száraz+tüzi+víz+vezeték írásmódja vajon függhet attól, hogy önmagában a száraz+vezeték hogyan helyes? Ebből is találtam egybe- és különírt verziót.
(Forrás: nyest.hu)
Elsőként gyorsan tisztázzuk: a tűzi összetételi tag hosszú ű-vel van, tehát a rövid ü-s változatok a biztosan helytelenek. Ebben segítségünkre van a helyesírási szabályzat (AkH.) didaktikus angyala, aki a 27 b)-ben arra tanít, hogy az ilyen esetekben az segít, ha a kéz vagy a nyár szó tőváltozatait nézzük meg, a tűz tőmagánhangzója ugyanakkor lesz rövid, amikor a nyár á-ja „rövidül” a-ra, illetve amikor a kéz é-je „rövidül” e-re: nyár – tűz; nyárban – tűzben; nyarat – tüzet; nyári – tűzi.
(Forrás: nyest.hu)
Nagy kérdés azonban, hogy jól sejtjük-e, hogy a tűzivíz egy szakkifejezés, amelynek a jelentése ’tűzoltásra használatos víz’. Ez a kifejezés szemben áll az ivóvíz-zel. (Gondoljuk, hogy a víz higiéniai minősége nem azonos a két esetben.)
És akkor ott van János kérdése, hogy száraz vezeték vagy szárazvezeték. Úgy gondoljuk, hogy mivel nem a vezeték száraz (pl. amikor beleengedik a vizet, akkor nem száraz), itt nem jelzős szerkezetről, hanem jelentéssűrítő összetételről van szó, tehát a helyes írásforma sejtésünk szerint: szárazvezeték.
Mindezek alapján a szerkezet tagjai a következők: [száraz + [tűzivíz + vezeték]]. Ennyit segíthettünk. Mindezek után olvasóinkra bízzuk, találják ki, melyik a jó megoldás.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (26):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Sultanus Constantinus: Te magad írtad, hogy a tűzi víz nem létező önálló kifejezés, úgyhogy LvT [tűzi [ víz vezeték]] elemzése igazából jó érvnek hangzik.
@Karuso:
Csak az nem (tűzi+(víz+vezeték), hanem ((tűzi+víz)+vezeték), de ettől még persze tűzivízvezetkék egybe, amint írtad.
Meg lehet tudni mi lett a szavazás eredménye és melyik a helyes változat?
@Onogur: Ez a száraz tűzivíz-vezeték egy elavult koncepció, pontosan azért, amit te is írsz. Bár az erre vonatkozó jogszabály (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) nem tiltja kifejezetten a létesítését, de nem is írja elő. Viszont előírja a nedves (nyomás alatti) falitűzcsap-rendszer létesítését, ami valóban az épületet használóinak készül és a nem a tűzoltóknak, és az elsődleges beavatkozáshoz szükséges.
A száraz tűzivíz-vezetéket arra találták ki annak idején, hogy ha tűz van a házban, akkor jön a tűzoltó, lentről megtáplálja (vagy az autóról vagy egy tűzcsapról), hóna alá veszi a tömlőt és fölszalad a házba, ráköti a tűzcsapra és akkor így egyszerűbb az oltás, gondolták valamikor. Csak épp az a baj vele, hogy mivel száraz vezeték és tűzoltó is kell hozzá, ezért elsődleges beavatkozásra nem használható, de a tűzoltónak sem jó, mert nem tudhatja, hogy a házban milyen állapotban vannak a tűzcsapok, nem lopták-e le róluk a kupakokat stb. Éppen ezért a tűzoltó nem kockáztat ilyesmivel, inkább hozza saját felszerelését és azzal olt, mert arról biztosan tudja, hogy működőképes. Ezért sem lehet már ilyen száraz felszállóvezetéket beépíteni.
Ha jól tudom, a tárgyi vezetéket és a végén található tűzcsapot bizonyos feltételek esetén kell beépíteni. De ekkor - elviekben - az épületet használók között kell lenni olyan személynek, aki ki van oktatva a használatára. A kioktatott civil, kisebb tűz esetén, addig innen elkezdheti az oltási munkálatokat, amíg a tűzoltóság ki nem ér. Innentől kezdve sem a személy, sem a vezeték nem vesz részt az oltásban. A hivatásos tűzoltó sosem az épületen belülről szerzi az oltóvizet, hanem a szabály szerint 100 méteren belül megtalálható közterületi tűzcsapról ill. a tartálykocsiból.
@Janika: Jogszabályokat nem érdemes hivatkozási alapnak tekinteni helyesírási kérdésekben, tele vannak helyesírási hibákkal. A *tűzi-víz tároló" úgy hibás, ahogy van, mondhatni mindent elrontottak benne, amit csak lehetett.
Én végső megoldásként azt javasolnám, hogy fogadjuk el mindkétféle írásmódot helyesnek:
"tűzivíz-vezeték" (-tartály, -tároló, -medence stb.) és
"tűzivízvezeték" (-tartály, -tároló, -medence stb.).
+y de azt már nem írom bele, a megveszekedett grammar nácik meg elmehetnek a picsába :D
Szóval: Elnézést kérek, de szerintem ez annyira könnyű. A tűzivízvezeték (amelynek helyesírása egyértelmű, hiszen: a tűzi, azaz tűz esetén alkalmazandó [vagyis ún. jelentéssűrítő {bije, én tudom amúg, hogy mit akar jelenteni} + vízvezeték, ami még egybeírható, mert hat szótag]) + a száraz jelző (ha azt jelenti, hogy általában száraz, csak tűz esetén engednek bele vizet). :D
Sok volt a zárójel, tudtam előre, hogy elrontom.
Elnézést kérek, de szerintem ez annyira könnyű. A tűzivízvezeték (amelynek helyesírása egyértelmű, hiszen: a tűzi, azaz tűz esetén alkalmazandó [vagyis ún. jelentéssűrítő {bije, én tudom amúg, hogy mit akar jelenteni} + vízvezeték, ami még egybeírható, mert hat szótag) + a száraz jelző (ha azt jelenti, hogy általában száraz, csak tűz esetén engednek bele vizet). :D
@Sultanus Constantinus: Ami a "tűzi víz" kifejezést illeti, eleinte azt gondoltam, hogy a magyarban belső fejlemény, valamelyik gyanús nyelvből amolyan "kínfordítással" átvett szó. A gyanúsnak tekintett nyelvek: német, orosz, angol (valószínűségi sorrendben). Először nem találtam használható párhuzamot, de most ráakadtam a "Пожарная вода" kifejezésre, ezért most azt gondolom, hogy ennek tükörfordítása lehet a magyar kifejezés.
kis adalék: MAGYAR KÖZLÖNY • 2013. évi 79. szám:
kötőjeles tűzi-víz:
"tűzi-víz vezetékek", "tűzi-víz tárolók"
homokhatsag-leader.hu/Document/Rendeletek/35-2013-V.22-VM-rendelete.
@mondoga: "Az általam talált -i képzős szerkezetekben csak olyanok voltak, amelyeket külön kell írni. (De nyilván lehetnek kivételek, szívesen vennék példákat"
azért akad, ha nem is sok. tűzijáték, víziló, vízilabda, falióra, vízimalom.
a tűzi+víz nem más tűzoltó víz. ebből is lehet szép összetételt találni:
tűz+oltó+víz+tartály.
@LvT: Értelmetlen kötözködés. S.C. tudja, hogy miről beszél, így a kérdés csak az, hogy a szándéknak (tartalomnak) megfelelő forma milyen legyen.
Másképpen fogalmazva: S.C. számára teljesen világos, hogy a "tűzi víz" formával jelölt kifejezés tartalma micsoda. Nyelvészeti szempontból csupán az lehet kérdés, hogy a "tűzi víz" forma helyes-e, vagy a "tűzivíz" forma.
Erre a cikk ad egy bizonytalan választ. A bizonytalanság részben szubjektív. Nekem legalábbis úgy tűnik, nincs egyértelmű válasz arra, hogy egybe v. külön kellene írni, a fogalmazás megengedő az egybeírt alakot illetően.
A bizonytalanság továbbá abból fakad, hogy a tüzvíz szakkifejezéssel szembe az ivóvíz kifejezést állítja.
Meggyőzőbb lett volna -i képzős jelzős szerkezetet találni - mint pl. étkezési burgonya <> vetőburgonya...
Az általam talált -i képzős szerkezetekben csak olyanok voltak, amelyeket külön kell írni. (De nyilván lehetnek kivételek, szívesen vennék példákat.)
Visszatérve az általam kötözködésnek vélt vitára: a "tűzi víz" kifejezés tartalmát S.C. ismertette, szakcikkek, szakkönyvek százai, ezrei bizonyíthatják, hogy helyesen.
Teljesen felesleges azon lovagolni, hogy a kifejezést önmagában használják-e v. sem (szerintem igen, de viszonylag ritkán). Ez nem befolyásolja azt, hogy szóösszetételekben az elsődleges kötődés a "tűzi" és "víz" szavak között van, minden további (pl. rendszer, vezeték, csap stb.) másodlagosan kapcsolódik az első kifejezéshez.
Minden ilyen esetben döntő a jelentés/tartalom, a beszélő szándéka, nincs helye ettől függetlenített okoskodásnak.
@hun: Volt egy időszak, amikor a jogszabály tiltotta a száraz felszállóvezeték beépítését, mert sokszor a házakban lelopták a tűzcsapok kupakját és mindent, ami vihető volt, de aztán mára megint divatba jött a beépítésük.
Nem egészen értem, mire utal egyébként a megjegyzésed, de a tűzoltó vízforrással szemben vannak bizonyos követelmények, amelyeket a sima közüzemi vízhálózat nem tud kielégíteni, nem mindegy, hogy mekkora a nyomás és a vízhozam. Nem véletlen, hogy külön tűzivíz(-)hálózatot kell kiépíteni. A minimum, amit tudnia kell egy tűzcsapnak, az 2 bar (de pl. az utcai tűzcsapok 12 barosak is lehetnek). Mivel nagyon fontos tényező az idő (is), az sem mindegy, mennyi idő alatt töltődik fel a tűzoltószer (köznyelven tűzoltóautó) tartálya.