Minden nyelven hozzád szól az ének...
Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet? Hát, minél több nyelven, annál jobb!
Kevés olyan ünnep van a mai magyar kultúrában, mint a szerelmesek Valentin-napi ünnepe. Vannak, akik elvárják, hogy kedvesük ilyenkor felköszöntse őket, és ennek elmaradását olyan sértésnek érzik, mintha születésnapjukról vagy névnapjukról feledkeznének meg. Mások még azt is elutasítják, hogy Valentin-napról (nemhogy angolosan Valentine-ról – [velöntájn]-ról – beszéljenek, és kizárólag Bálint-napot hajlandóak mondani, annak ellenére, hogy a Valentin ha nem is gyakori, de bevett magyar név.
Ennek következtében magunk is zavarban vagyunk, hogy ilyenkor kifejezzük-e olvasóink iránt érzett szeretetünket, vagy csináljunk úgy, mintha észre se vennénk, hogy milyen nap van. Így aztán amikor András nevű olvasónk az alábbi dalocskát ajánlotta figyelmünkbe, úgy gondoltuk Valentin-napon mindenki örömére közzétesszük – aki pedig nem örül annak, hogy megemlékezünk az ünnepről, az gondoljon arra, hogy ha nem lenne Valentin-nap, valamikor akkor is közzétettük volna, és vegye úgy, hogy ma ez a másik nap van. A dalt pedig hallgassa csak végig, nem fogja megbánni!
A dalt Bodo Wartke német zenész-komikus, dalszerző és színész adja elő. A dal minden egyes versszakának nagyjából ugyanaz a szövege, csakhogy különböző nyelveken és nyelvjárásokon szólalnak meg. Szerencsénkre van magyar versszak is – nem csoda, hiszen a legfontosabb nyelvek közé tartozik –, ami így hangzik:
Minden nyelven hozzád szól az ének,
az összes hangszeren neked zenélek, míg élek.
Higgyél nekem, kedvesem: szeretlek.
Ezt majd a második videóban, körülbelül 0:40-től hallgathatjuk meg. Természetesen nehéz megítélni, mennyire autentikus Wartke kiejtése a különböző nyelveken. Az általunk ismert nyelvekről azt tudjuk mondani, ami a magyarról is megállapítható: érezhető akcentussal, néhány nyelvbotlással, de elég tisztán érthetően énekli a szöveget. Persze valószínűsíthetjük, hogy a nyelvek között azért van különbség, és vannak jobban, vannak kevésbé jól sikerült strófák.
A dal előadásának számos felvétele elérhető az interneten. Az alább bemutatott változat két részből áll, viszonylag sok nyelvet tartalmaz, többé-kevésbé módszeresen mutatja be a különböző változatokat, és a legtöbb esetben el is olvashatjuk a szöveget. Az írott változatokban azért előfordulnak helyesírási hibák – mint a magyarban is –, sőt több esetben helytelenek az ékezetek, vagy nem is az érvényes helyesírásban látjuk a szöveget. Kárpótlásul viszont néhány esetben mind az eredeti helyesírásban, mind hozzávetőleges latin betűs átírásban is látjuk.
Az első részben az irodalmi német változattal indul, majd 3:15-ig különböző németországi nyelvjárásokat hallunk (ezekben a „minden nyelven” részlet helyett többször is a „... nyelvjárásban is” szerepel, a sort záró töröknémet „nyelvjárás” „helyesen éneklem-e neked” sora kivételt jelent). Ezután következik a középfelnémet, majd az osztrák (pontosabban kizárólag a stájer), illetve a svájci német nyelvjárások következnek (4:52-ig). Ezzel a német nyelvjárásokkal végeztünk, de még maradunk Svájcban: a rétoromán változat következik. Ezzel elkezdődik az újlatin nyelvek sora, némi ugrással a portugál, a spanyol, a francia, az olasz, végül ősük, a latin következik. 6:15-nél átugrunk Nagy-Britanniába, ahol a mai angol, a Shakespare-i angol és a középangol után a szigeteken beszélt kelta nyelvekbe is betekintést nyerhetünk, igaz, mindössze egy nyelv, a gael erejéig. 7:15-nél visszatérünk a kontinensre, a flamand, a holland , a luxemburgi után a skandináv nyelvek, a dán, a svéd, a norvég, majd a földrajzi elvből következően a finn következik, majd némi nyelvi és földrajzi ugrással az izlandi. 9:00-nál egy hatalmas ugrással a Balkán-félszigetre érkezünk: a horvát, a bosnyák, az albán, a macedón, a görög változatot hallgathatjuk meg, majd az ógörög zárja a videót.
A folytatás körülbelül onnan indul, ahol az előző rész véget ért. Észak felé indulunk el: következik a bolgár, a román, a magyar, a szlovák, a cseh, a szorb és a lengyel. Bár ezzel a lendülettel már végig lehetne menni a maradék szláv nyelveken, 1:50-nél mégis új szempont szerinti rendezésre váltunk: a volt Szovjetunió nyelvei következnek: az orosz, az ukrán, a litván és az észt. 2:45-nél ismét ugrunk: jöhet a Közel-Kelet. Először a török, majd a kurd, az azeri, a perzsa, az arab, az asszír (újarámi), az ivrit (modern héber), végül a sem nyelvileg, sem földrajzilag ide nem tartozó, mégis ide köthető jiddis zárja a blokkot.
4:35-től következik Afrika: az óegyiptomi, a szuahéli, a lingala, a csvana és a malgas. 5:45-től Amerikában járunk: a lakota (dakota), a kecsua és a brazíliai portugál változat hangzik el. 6:30-tól egy nagy ugrással máris a Távol-Keleten járunk és innen haladunk délre: a hindi, a szanszkrit, a mandarin, a kantoni, a japán, a koreai, a vietnami, az indonéz, a tok pisin és az ausztráiai angol változatot hallgathatjuk meg. 8:50-től már a mesterséges nyelvek jönnek: az eszperantó, a quenya, a szindarin és végül a klingon.
Természetesen a válogatás meglehetősen egyoldalú, Európa-centrikus és a területeken belül is egyenetlen. Európán belül kimarad az Unió három hivatalos nyelve is: a lett, a szlovén és a máltai (továbbá a részben hivatalos ír), de hiányzik például a jelentős számú beszélővel rendelkező katalán is. Ha van brazíliai portugál és ausztráliai angol, akkor hiányolhatjuk a dél-amerikai spanyolt, az amerikai angol és kanadai franciát is. Persze nem tudjuk, hogy a nyelvek milyen alapon kerültek a válogatásba – bizonyos nyelvek bizonyára a rajongók kérései vagy fordításai alapján.
Az interneten elérhető két rajongói oldal is, ahol a különböző szövegváltozatokat gyűjtik össze. Nem szerepel köztük az összes elhangzó változat, de találhatunk olyanokat is amelyek nem hangzanak el. Az igazán elvetemült rajongóknak nem is ezt ajánljuk, hanem a Love Song Creator nevű appot, mely Androidra és iOS-re is elérhető, és amely ingyenes verziójában 30, körülbelül 600 forintba kerülő verziójában pedig 90 változatot ismer.
További olvasnivalók
Bodo Wartke a német Wikipédián (és még három nyelven)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: Lol, a mongolban is, találtam neked új gyöknyelvet.
Nem kivétel a finn sem, mindkét értelemben kieli = nyelv és nyelv(beszéd). A kullo = hallás, kello = kolomp, csengő - tehát a szó ősi jelentése az ingás és a hallás. A finn nuolla = nyal, nielle = lenyel, nielu = torok, nuoli = nyíl (kinyúlik) - ez az, ami a magyar NyL gyök összes gyökszavával rokon, persze a nyelvnek és a (beszéd) nyelvnek is.
A héberben a szopó száj a beszédszerv: szafá = ajak, széle vminek és nyelv - de testrész neve más: lasón = nyelv.
A magyar nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyol(-tesz: 8), nyől, nyúl-nak is mind van rokonszava a héberben, de pont úgy, mint a finnben - a nyelv és a beszéd-nyelv nélkül.
@szigetva: Kivétel pl. a baszk:
mihi 'nyelv (testrész)'
hizkuntza [hiszkunca] 'nyelv (beszéd)'. :)
@szigetva: jó, hogy rájöttél. Csak azt nem láttad meg, hogy ez amiatt van, mert közös a gyökvázuk is, ezért közös a jelentés, illetve fordítva :D
@Janika: Szinte kivételnek látszik az olyan nyelv (bár nagy kutatást most nem végeztem), ahol ne lehetne használni a testrész nyelvet a beszéd nyelvre.
@Janika: Biztos, hogy nem véletlen, valószínűleg a testrész elnevezése volt csak először és abból jelentéskiterjesztéssel a nyelv mint fogalom. Legalábbis ez az út tűnik logikusabbnak, mint fordítva.
@szigetva: majd addig fox berzenkedni, míg téged is be nem perel lyoul hitelrontásért. Nehogy azt hidd, hogy nem tudjuk mire megy ki a játék. Ti, indoantarktiszi nyelvészek összefogtatok, hogy elnyomjátok és lekonteósozzátok szegényt. Közben meg csak irigy vagy, mert nem írhattál a gyöxótárába szótagolós fejezetet.
@szigetva: @Sultanus Constantinus: köszönön nektek. A nagy kérdés, persze továbbra is ott motoszkál bennem: pusztán a véletlen, hogy a két szó ennyire hasonlít (nyelv és nyelv) vagy van közük egymáshoz? Nem csodálkoznék ha a nyelvészek levezetnék, hogy az idők során pusztán véletlenül lettek azonos alakúak, mint anyúl és nyúl esetében.
@Krizsa: A teanyelves marhaságot meg inkább nem is minősítem.
@Krizsa: Még ha igazad is volna abban, hogy a hangok megjelenésének földrajzi és időbeli megoszlása van, akkor is hülyeséget mondasz, mivel pontosan tudjuk, hogy nem csak t-ből lehet d, hanem d-ből is t. Innentől kezdve a germán t-t előzhette meg d-s alak.
@hunilewraölatum: Én félek. Ez mit akar jelenteni?
mi a szerelem hunonogorile
wi a szirtish szirtild a tünildező tünemény
ᛒᛞϽᛕᛝ⊺ ᛝᚣᘰ⊪ᚾ ⴷᚾ⊺ⵍᚾᛁ
ᛒᛞ⊺ᚾⵍ϶ᛁ ᛝᚣᘰ⊺ⵍᚾᛁ
h szeret és ért is
Irtishtől Szeretig
@Krizsa: Kicsit skizofrén, hogy E3-ban beszélsz magadról: „a gyöknyelvészet így, meg a gyöknyelvészet úgy”. Persze ha azt írnád: „erről csak én tudok”, még nevetségesebb lenne.
Na! Jól van. Hát L-lel tényleg nem kezdődhetett, mert azzal egyik gyöknelv (finn, magyar, héber) sem képezett valódi LN gyököt:-). Az L csak utólag ragadhatott fel a "déli" előragból s azt is nagyon kevés szón teszi meg. T? Az lehet, mert az az ősi TE (te csinálod) előrag. Mit csinálsz - te, a nyelv? Ingást, ide-oda mozgást (tingli-tangli). A sokezer éves múltban G sem lehetett ugyan, mert az tényleg nagyon új hang. Akkor tink lehetett. A PIE alak D-jével is baj van, mert a D ugyan idősebb a G-nél, de ha már a germán szóban is T van...
A kikövetkeztetett * alakok általában azért tévesek, mert a hivatalos nyelvészet nem hajlandó tudomást venni arról, hogy a hangok megjelenésének időbeli és geográfiai sorrendjük volt. Erről csak a gyöknyelvészet tud. S bizony, az újabb változó hangok (B, D, F, G, Z) még 6 ezer évvel ezelőtt is sokkal ritkábbak voltak - ahol egyáltalán megvoltak már.
@szigetva: @Janika: Viszont a latin lingua egy régebbi dingua alakból származik, amely rokon a germán tong- tővel, mivel mindkettőt egy PIE *dngwes vezetik vissza.