Miért nem része a filozófia az életünknek?
Március 22-én, pénteken tartja az Erasmus Kollégium szokásos pénteki szemináriumát. Ezúttal Kapelner Zsolt fog filozófiai témájú előadást tartani.
Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A szemináriumon egy vagy két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.
A következő szemináriumra 2013. március 22-én, pénteken 17:30-kor kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem). Az előadó Kapelner Zsolt lesz, a Kollégium elsőéves diákja, az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia szakos hallgatója, aki Miért nem része a filozófia az életünknek? címmel tart előadást.
Filozófiahallgatóként az ember nem egyszer találkozik szembe olyan véleménnyel, hogy amit a filozófus csinál, az elvont álmodozás, illetve, hogy a kérdéseknek, amelyekkkel a filozófusok foglalkoznak, az égvilágon semmi közük az emberek valóságos életéhez. Igaz, ami igaz, a legtöbb ember életében a filozófia egyáltalán nem tölt be semmilyen szerepet. Ez azért meglepő, mert ugyanezeket az embereket a filozófiai problémák nagyon is érdeklik....
A milliós példányszámban eladott ezoterikus és vallási könyvek széles körben tárgyalnak metafizikai kérdéseket. És aligha tagadhatnánk, hogy az olyan „komoly tudósok” keze közül kikerülő bestsellerek, mint Richard Dawkins Isteni téveszme, Matt Ridley Az erény eredete vagy Sam Harris Szabad akarat című művei, kisebb- vagy nagyobbrészt filozófiai kérdéseket tárgyalnak. De vajon miért fordul az átlagember filozófiai problémáival inkább evolúcióbiológusokhoz, zoológusokhoz vagy neurológusokhoz, semmint filozófusokhoz? És milyen következményekkel jár mindez a filozófusra magára, valamint a szóban forgó átlagemberre nézve? Előadásában ezekre a kérdésekre keresi Kalpener Zsolt a választ.