Keleti kalandozások
Május 30-án, pénteken tartja az Erasmus Kollégium szokásos pénteki szemináriumát. Ezúttal három előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A következő alkalommal három 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.
A következő szemináriumra 2014. május 30-án, pénteken 17 órás kezdettel kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 221-es terem). Az előadók: Pajor Sándor, Szitár Kristóf és Vér Márton – az Erasmus Kollégium hallgatói.
Pajor Sándor Dualizmus és szubstanciaredukció a szánkhja filozófiai rendszerben címmel tart előadást:
A hat klasszikus ortodox iskoláról korábban már volt alkalmam szólni néhány szót az Erasmus Kollégium előadásainak keretei között. A hat iskola közül az egyik, a njája (nyāya) több előadásom tárgya volt. Ezúttal a hat rendszer közül egy másikat, a szánkhja (sāṅkhya) filozófiát szeretném bemutatni. A szánkhja filozófiatörténeti szempontból nagyon jelentős, gondolatai újak, és bizonyos elemei véleményem szerint ma is megfontolásra érdemesek. Hazánkban a szánkhja rendszerrel Ruzsa Ferenc foglalkozott behatóan. A témában megjelent magyar és angol nyelvű publikációi, személyes konzultáiók és a Sāṅkhyakārikā felhasználásával készültem a prezentációra. Az előadás kötött ideje miatt egy gyors általános ismertető után egy problémát emelek ki: hogyan írja le a korai szánkhja a lélek és az anyag kettősségét szubsztanciák feltételezése nélkül.
Szitár Kristóf előadásának címe Humāyun kalandja a Szafavida udvarban:
Az európai történelemoktatásban nem, vagy csak utalásszerűen találkoznak a hallgatók India és Perzsia késő középkori, kora újkori történelmével, s akkor is csak az európai történelem egyfajta aggregátumaként – például a törökök kétfrontos (balkáni és perzsiai) háborúi révén, illetve a gyarmatosítások kapcsán –, és többnyire sematizálva, misztifikálva kerülnek bemutatásra. A középkor végének határa nem csak Magyarország esetén húzható meg 1526-nál, hanem az Indiai Szubkontinens esetében is. A mai Üzbegisztán területén található Ferǧānából felkerekedett a helyi uralkodó fia, Bābur, s ebben az évben győzte le az éppen regnáló hindusztáni uralkodót és fektette le a premodern India legjelentősebb államalakulatának, a Muǧal Birodalomnak az alapjait. Rövid indiai uralkodása után fia, Humāyun követte Bāburt a trónon, aki több mint egy évtizedre kiszorult birodalmából egy afǧān uralkodó hódítása miatt, menedékre a Muǧal Birodalomtól nyugatra fekvő perzsa Szafavida udvarban talált. Hosszas perzsiai tartózkodása után nem csak segédhadakkal kiegészülve, hanem a kifinomult perzsa kultúrát Indiában is népszerűsítő irodalmárokkal és miniatúrafestőkkel tért vissza. Az előadás Humāyun perzsiai tartózkodásának jelentőségét igyekszik bemutatni történeti és nyelvi aspektusokból egyaránt.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Vér Márton pedig A Mongol Birodalom postahálózatának mindennapjai címmel fog előadást tartani:
Leendő PhD-disszertációm témája a Mongol Birodalom postahálózata (ótörök yam-, mongol ǰam-rendszer). E munka elkészítésekor alapvetően két forráscsoportra kívánok támaszkodni. Egyrészt az olyan jól ismert narratív forrásoknak, mint A mongolok titkos történetének, a perzsa történetírók munkáinak vagy a nyugati és keleti utazók úti beszámolóinak a mongolok által létrehozott postahálózatra vonatkozó részeit gyűjtöm össze. Másrészt egy olyan forráscsoportot kívánok bevonni a kutatásba, amely mindeddig kevés figyelmet kapott a yam-rendszer vizsgálata során: a Kelet-Turkesztán területéről előkerült 13-14. századi ótörök és mongol nyelvű, úgynevezett civil dokumentumokat. Ezek a részben magán, részben pedig hivatalos jellegű iratok a térség 9-14. századi gazdaság- és társadalomtörténetének kiemelkedő fontosságú forrásai. Ezeknek az ujgur írás kurzív változatával lejegyzett iratoknak a többségét már több mint száz évvel ezelőtt feltárták, jelentős részük mégis mindmáig kiadatlan. A Campus Hungary ösztöndíj segítségével 2014 első négy hónapjában doktori témámmal kapcsolatos kutatásokat folytathattam a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémián. E munkafolyamat során a fent említett civil dokumentumok közül több mint hetven olyat sikerült azonosítani és feldolgozni, melyek valamilyen módon a Mongol Birodalom postahálózatához köthetőek. Ezek a posta mindennapi működésével kapcsolatos iratok több szempontból árnyalják, illetve új megvilágításba helyezik mindazt, amit eddig tudtunk a yam-rendszerről. Előadásomban a kutatás eredményeiről fogok beszámolni.