Fagyi, pénz, logika, ráolvasás
Április 4-én, pénteken tartja az Erasmus Kollégium szokásos pénteki szemináriumát. Ezúttal két, nyelvészethez is köthető előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A szemináriumon két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.
A következő szemináriumra 2014. április 4-én, pénteken 17:30-as kezdettel kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 221-es terem). Az egyik előadó dr. Markovich Réka jogász lesz, az ELTE másodéves PhD-hallgatója logikából. A másik előadó pedig Ilyefalvi Emese az ELTE elsőéves néprajz szakos PhD-hallgatója. Mindketten az Erasmus Kollégium diákjai.
Markovich Réka Fagyi, pénz, logika és törvény című előadásának az absztraktja a következő:
Eme absztrakt írásakor 6633 magyar jogszabály van hatályban. Jogászként gyakran tapasztalom, hogy az emberek úgy képzelik, ez bizony mind a fejünkben van. Nos, nincs. Ez nem az én személyes korlátaimból fakad: különösebb aggodalom nélkül merem állítani, hogy nincs olyan ember, aki valamennyit tudná (akárcsak a létezésükről egyenként tudna). Így aligha elvárható, hogy egy esetleges ellentmondást megtaláljunk. Ehhez gép kell. Doktori kutatásomban azzal foglalkozom, hogy milyen logikai rendszert kell felépítenünk ahhoz, hogy a jogszabályok tartalma a lehető legpontosabban leképezhető legyen formulákra, ezáltal lehetővé téve azok szoftverrel történő logikai elemzését, akár a logikai ellentmondások kimutatását. Azt szeretném megmutatni az előadásban, hogy egészen apró részeredményekhez (elemi logikai összefüggések kimutatásához) is milyen nehézségekkel kell számolnunk, s azt, miért gondolom ennek ellenére ezt végrehajtandó feladatnak.
Ilyefalvi Emese pedig a Magyar nyelvű ráolvasások történeti forrásokban címmel tart előadást, amely a következőkről fog szólni:
Előadásomban egyrészt a 19. század előtti magyar nyelvű ráolvasások szövegkiadása során felmerült textológiai problémákat és kérdéseket foglalom össze. A prezentáció második felében pedig a szöveggyűjtemény korpusza alapján próbálom megmutatni e szöveghagyomány néhány aspektusát, főként a használók személyére és a ráolvasás technikáira fókuszálva: kik, mikor, hogyan és miért éltek a ráolvasás eszközével a 15. század végétől a 19. század közepéig?
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!