Kikről szól a Tolvajok könyve?
November 9-én, pénteken tartja az Erasmus Kollégium szokásos pénteki szemináriumát. Ezúttal Pajor Sándor fog indológiai témájú előadást tartani.
Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A szemináriumon egy vagy két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.
A következő szemináriumra 2012. november 9-én, pénteken 17:30-kor kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 208-as terem). Az előadó Pajor Sándor lesz, a Kollégium másodéves diákja, az ELTE indológia szakos hallgatója.
A Tolvajok könyve, avagy variációk egy dharmára című előadás középpontjában az úgynevezett Tolvajok könyve (steyaśāstra) áll, amely azért különösen érdekes, mert habár egyes ókori és a középkori indiai szerzők utalásai alapján úgy fest, hogy a könyv valaha létezett, azonban egyetlen kézirat sem került elő ilyen címmel... Vajon valóban létezett ilyen mű, vagy asteyaśāstra csupán a tolvajokat érintő irodalomra vonatkozó gyűjtőfogalom? Nagyjából miről szólhatott a könyv, ha létezett?
Az előadó elsősorban azt fogja vizsgálni, hogy a tolvajok kasztjának milyen előírásokat és szabályokat kellett követniük, vagyis, hogy miben állt a „tolvajok dharmája” (cauryadharma) az ókori és a középkori Indiában. Ehhez egy többszörösen túlterhelt terminusnak, a dharmának a lehetséges jelentéseit fogja bemutatni néhány neves indológus munkáira alapozva. A dharma ugyanis lehet „törvény”, „szabály”, „erény”, „vallásosság”, „kötelesség” és így tovább.
A dharma terminus magyarázata után az előadó a tolvaj kasztot fogja vizsgálni. Mennyiben állítható szembe a tolvajok dharmája más kasztba tartozókéval? Egy, vagy több dharmáról kell-e tehát beszélnünk? Ennek érdekessége, hogy bár az ind kasztrendszer több tolvaj-kasztot is ismer, a dharmás tolvajokat, avagy a „becsületes betyárokat” megjelenítő szövegek nem ezekkel a kasztokkal példálóznak. Egy buddhista, egy jaina és két ortodox hindu szövegforrást megvizsgálva a „becsületes betyár” toposzának körvonalazására is kísérletet tesz az előadó. A „becsületes betyár” a többi tolvajjal szemben egy erkölcsi előírást követ, amely előírást több különböző szöveg is körvonalaz.