Miért árva az árvacsalán?
Sokan félve kerülgetik a tavasszal virágzó árvacsalánokat is, holott szegény árvától nincs mit félni.
A tulipánokkal és nárciszokkal nagyjából egy időben kezd virágozni egy jelentéktelen kis virág, amit sok helyen gyomnak tekintenek. Levele a csalánra emlékeztet, apró lilás virágai vannak, és körülbelül 20-30 centi magasra nő. Ez az árvacsalán. Miért árva szegény vajon?
(Forrás: Wikimedia Commons / BerndH / CC BY-SA 2.5)
Az ajakosak családjába (Lamiaceae) tartozó árvacsalán-nemzetségbe (Lamium) világszerte mintegy hatvan faj tartozik. Ezek Eurázsiában és Észak-Amerikában élnek, a nem trópusi éghajlatú területeken. Hazánkban több fajuk ismert: láthatunk rózsaszín, bíborszínű és fehér virágú növényeket is. A sárga virágú árvacsalánokat azonban az újabb kutatások alapján más nemzetségbe, a sárgaárvacsalánok (Galeobdolon) közé sorolják.
Mindkét nemzetségre jellemző, hogy csúcsos leveleik fogazottak, és meglehetősen hasonlítanak a csalán levelére. Egy lényeges különbség azonban van. A csalánfajok (Urticaceae) levelét csalánszőrök borítják, melyek többek között hangyasavat, hisztamint és sókat tartalmaznak. Ha az ember hozzájuk ér, a csalánszőr csúcsa letörik, és máris megannyi kis injekciós tű fecskendezi be a viszketésre ingerlő anyagokat az ember bőrébe. Az árvacsalánok levelein viszont nincsenek csalánszőrök, nyugodtan megfoghatjuk őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)
Az árvacsalán elnevezést a két növény különbsége ihlette. Bár sem a A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, sem A magyar nyelv értelmező szótára nem sorol fel az árva szó jelentései között semmi olyasmit, hogy ’nem csípős’, ’ártatlan’ – az Új magyar tájszótárban már biztatóbb adatokat találunk. Eszerint az árva jelzőt (sőt, az árvafaszút is) használják ügyetlen, gyámoltalan személyekre.
Talán ez lehetett az oka annak, hogy a csípésre képtelen növényt is árvának nevezték. Hasonlóképpen, a nem csípő szúnyogokat is árvaszúnyognak (Chironomidae) hívják – megkülönböztetve őket sokkal harciasabb rokonaiktól, a csípőszúnyogoktól (Culicidae).
Forrás
Ujhelyi Péter (szerk.) Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei