Legyen világosság!
Nem akarunk udvariatlanok lenni, ha utasítást kell adnunk angolul? Vagy már felment bennünk a pumpa és tényleg ki akarunk küldeni valakit? Az egész társaságot felszólítanánk az indulásra? Vagy csak őt egyedül? Induljunk az angol felszólítások felfedezésére és közben hallgassunk egy kis zenét!
A nyelvtankönyvek nagy eltérést mutatnak abban, hogy az angolban beszélnek-e felszólító módról (imperative), és ha igen, melyik alakokat sorolják ide, valamint hogy a felszólítással kapcsolatban írnak-e a kötőmódról. Cikkünkben nem térünk ki a különböző elemzésekre, inkább gyakorlati oldalról mutatjuk be a lehetőségeket azoknak a mondatoknak a fordítására, amelyekben magyarul felszólító igealakot használunk. Az ajánlott olvasmányok listájában megadott művekből több elemzés is megismerhető.
Az egyik legelső dolog, amit az iskolában angolból megtanítanak, a felszólító mód: Sit down, please! ’Üljetek le.’ Ez egyrészt praktikus, hisz a tanár hagyományosan sok felszólítást használ, másrészt gyors sikerélményt ad. Hiszen az angolban kétségtelenül egyszerű felszólításokat tenni – legalábbis második személyben. Semmi ragozás, egyszerűen az ige szótári alakja fejezi ki a határozott felszólítást: Read! ’olvass/olvassál/olvasd/olvassad, olvassatok/olvassátok’. A tiltást pedig a do segédige tagadott alakjának segítségével fejezzük ki: Don’t read! ’Ne olvass(atok)! stb.’ Itt legfeljebb az okoz problémát, hogy csupán a mondatból a you névmás többértelműsége miatt nem tudjuk eldönteni, hogy egy embernek vagy többnek szól a felszólítás. Ám szerencsére ez az esetek többségében a helyzetből vagy a szövegkörnyezetből kiderül.
Ha a puszta ige elé kitesszük még a you ’te, ti’ személyes névmást, akkor az utasítás még erőteljesebb, és azt sugallja, hogy a beszélő már eléggé felhúzta magát: You be quiet! ’Most már aztán maradj csendben!’
(Forrás: Wikimedia Commons / 2nd Class Marjorie McNamee, U.S. Navy)
Ha viszont a do segédigét vagy a please ’kérlek’ szót biggyesztjük a felszólító módú ige elé, akkor tompítunk a felszólítás erején. Az is finomabbá teszi a felszólítást, ha egy will/would you utókérdést teszünk a felszólító forma után:
Do be quiet! ’Maradj csendben.’
Please, be quiet! ’Kérlek, maradj csendben.’
Be quiet, will/would you? ’Maradj csendben, jó?’
Emellett még udvariasabban segédigés kifejezésekkel (például Could you be quiet? ’Csendben maradnál?’) vagy igék közbevetésével (például I want you to be quiet ’Azt szeretném, hogy maradj csendben’) is kifejezhetjük azt, hogy a másikat rá akarjuk bírni valamilyen cselekvésre. Mindez szép és jó, de mi van akkor, ha nem második személyű a felszólítás?
Hadd...
Ha többen vagyunk, elég gyakran szólítjuk fel a társaságot valamilyen cselekvésre. Hogyan mondjuk azt például angolul, hogy menjünk? Biztos, hogy a go ’megy’ igére szükségünk lesz. De valami még kell mellé, mert önmagában a Go! csak második személyű felszólítást jelenthet: ’Menj(etek)!’. De mi együtt akarunk indulni a társasággal! Ilyenkor a let ’hagy, enged’ ige siet a segítségünkre.
Let’s go! ’Menjünk!’
Mit takar vajon az ’s ebben a mondatban? Aki egy kicsit tanult már angolul, tudja, hogy ez a kombináció elég sok dolgot jelenthet. Zongorázzuk végig a lehetőségeket!
1) Rövidíthetjük vele az is ’van’ szót: He’s a diver. ’(Ő) búvár.’
2) Állhat a has ’neki van, birtokol’ szó helyett is: He’s got a shark. ’Van egy cápája.’
3) Ezzel jelezzük a birtokviszonyt is: the diver’s shark ’a búvár cápája’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Joi Ito / CC BY 2.0)
Itt azonban egy negyedik megoldás a helyes. Kivételesen egy tárgyesetű személyes névmást, az us ’minket’ szót rövidítjük vele. Aposztróf használata nélkül vagy tagolt, lassú beszédben a mondat Let us go! formát ölt. Tehát a szó szerinti fordítás valami ilyesmi lenne: ’Hagyj(atok) minket menni! Hadd menjünk!’ Ám a let’s + ige szerkezetet akkor is használjuk, ha nincs a közelben senki, akitől engedélyt kellene kérnünk az indulásra – tehát funkcionálisan ez a többes szám első személyű felszólítás.
A fenti letes szerkezet – a személyes névmás rövidítése nélkül – máskor is használható. A Beatles híres számában is ugyanez a szerkezet bukkan fel: Let it be! ’Hadd legyen! Hagyd, hogy ez legyen!’ Ezek a mondatok sokszor nem is felszólítások, inkább óhajok, kívánságok.
Let me go! ’Hadd menjek én!’
Let me see! ’Hadd lássam!’
Let him/her go! ’Hadd menjen ő!’
Let them go! ’Hadd menjenek ők!’
Let there be light! ’Legyen világosság!’
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomascastelazo / CC BY-SA 3.0)
Csináljam?
Mi a helyzet az egyes szám első személlyel? Önmagunkat angolul se gyakran szólítjuk fel cselekvésre. Az egyik lehetőség a fenti Let me have a look! ’hadd nézzem!’. Az olyan típusú, a magyarban felszólító módot tartalmazó kérdésekben pedig, mint a Kinyissam az ablakot? Mit egyek reggelire? az angolban a shall segédigét használjuk. De választhatjuk a should segédigét is, ha magyarul a kéne, kellene szavakat használnánk.
Shall I open the window? ’Kinyissam az ablakot?’
What shall I have for breakfast? ’Mit reggelizzek?’
Should I stay or should I go? ’Maradnom kéne, vagy inkább menjek el?’
Mother, should I trust the government?
’Anya, bízzam/bíznom kellene a kormányban?’
Ezeket a kérdéseket akkor is feltehetjük, ha többen vagyunk:
Shall we have dinner here? ’Itt vacsorázzunk?’
Should we spend money on space exploration?
’Költsünk pénzt űrkutatásra?’
(Forrás: Wikimedia Commons / Edgar Mitchell, NASA)
A harmadik személy
Végül már csak a harmadik személyű felszólítás maradt. A magyarban ez sokkal gyakoribb, mint az angolban, hisz a magázásnál egyes szám harmadik személyt használunk: Kovács úr, legyen szíves nyissa ki az ablakot! Az angolban azonban akár közvetlen hangnemben, akár végtelenül udvariasan szólunk valakihez, második személyben szólunk hozzá. Természetesen előfordul, hogy nem beszélgetőpartnerünket szólítjuk fel: Dick menjen ki! A lányok menjenek haza! Mit tehetünk ilyenkor?
Az egyik megoldás, hogy a should segédigét használjuk, amit általában ’kéne, kellene’ formában adhatunk vissza magyarul. Így a helyzettől függ, hogy melyik a helyes értelmezés az alábbiak közül. Tiltásnál pedig a segédigét tagadjuk.
Dick should go out. ’Dick menjen ki! / Dicknek ki kellene mennie.’
The girls should go home.
’A lányok menjenek haza! / A lányoknak haza kellene menniük.’Jenny shouldn’t chew gum during classes.
’Jenny ne rágózzon órán. / Jenny-nek nem kellene rágóznia órán.’
(Forrás: Wikimedia Commons / Patrick Doheny / CC BY 2.0)
A másik, sokkal ritkábban alkalmazott megoldás az, hogy az ige ragozatlan alakját használjuk – hasonlóan a szokványos, második személyű felszólításhoz. Ilyenkor a többes számú mondat többértelmű – hiszen az egyszerű, általános érvényű kijelentés is ugyanígy hangzik. A helyzetből és a hanglejtésből azonban biztosan kiderül, hogy most éppen hazaparancsolnak valakit, vagy egyszerűen megállapítják, hogy a lányok haza szoktak menni.
The girls go home! ’A lányok hazamennek. / A lányok menjenek haza!’
Az egyes számú mondat pedig igen hasonló az olyan második személyű felszólításhoz, amikor a megszólított nevét is odatesszük az utasítás elejére.
Someone open the door! ’Valaki nyissa ki az ajtót!’
Dick go out! ’Dick menjen ki!’
Dick, go out! ’Dick, menj ki!’
A kétféle mondatot az alapján különíthetjük el, hogy megszólítás esetén a nevet külön hangsúlyozzuk, és egy kis szünetet is tartunk utána – ezt írásban vesszővel jelezzük. Míg ha a mondat egyes szám harmadik személyű felszólítás, az egész mondat egy egységet képez.
(Forrás: Wikimedia Commons / VOA News)
Ezt a szerkezetet Istenhez való fohászokban is használják, csakúgy, mint a korábbi cikkünkben már tárgyalt may segédigés szerkezeteket. Ezt halljuk például a brit nemzeti himnuszban.
God bless you! ’Áldjon meg az Isten!’
Heaven help us!
’Az Isten segítsen meg minket! (szó szerint: A menny...)’God save the Queen! ’Isten óvja a királynőt!’
Végül minden kedves olvasónknak azt kívánjuk, hogy legyen szép napjuk, azaz Have a nice day!
Felhasznált és ajánlott olvasmányok
Swan: Practical English Usage
Quirk–Greenbaum: A University Grammar of English
Kovács–Lázár–Merrick: A–Z angol nyelvtan
Dohár: Kis angol nyelvtan
The Holy Bible. King James Version
@Sultanus Constantinus:
A BNC egy 100 millió szavas korpusz. Összehasonlításként a "thinks that"-ből 480 van, a "thought that"-ből pedig 4478. Persze ezekből sokszor névmás a that, de ez az ask-os keresésekre is igaz.
@Wenszky Nóra: Ez érdekes, látom, van benne olyan is, hogy "He asks that I go secretly". 22 találat szerintem nem is olyan kevés egy corpusban.
@Sultanus Constantinus:
A British National Corpus összesen 22 találatot ad ki az "asks that " keresésre. bnc.bl.uk/saraWeb.php?qy=asks+that&mysubmit=Go . Ebből nem mindegyik kötőmódos, de vannak benne ilyenek. Az "ask that"-ből 220 van, de ebből nagyon sokban a that mutató névmás, nem kötőszó.
@Wenszky Nóra: Értem, köszönöm.
@Sultanus Constantinus: Vannak olyan igék, amik után használható a kötőmód - ezek közé tartozik az ask 'kér, kérdez' is.
Az E/3 alany+az ige ragozatlan szótári alakja is a kötőmód megjelenése (lásd még: www.nyest.hu/hirek/nyomokban-kotomodot-tartalmazhat) . Swan-t idézve ezek az igék a következők:
order, command, insist, demand, request, ask, recommend, propose, suggest (+ egyéb hasonló jelentésű igék) + that + kötőmód
Swan azonban azt is megjegyzi, hogy a British Englishben szokatlan ez a kötőmódos forma, helyette a should használatos. Beszélt nyelvben pedig inkább más szerkezetek, pl. az általad is említett to-s megoldás a gyakoribb.
Az amerikai angolra azt mondja, hogy ott írásban a kötőmód elég gyakori, de beszélt nyelvben inkább más szerkezeteket használnak.
"Someone open the door!"
Ezt függőbeszédben is lehet alkalmazni, pl. "John asks that someone open the door"? (Vagy csak úgy, hogy "John asks someone to open the door"?)
Erről a szerkezetről egyébként ellentmondásos állításokat hallottam angolul tudóktól. Valaki szerint ez kötőmód és használják is így, de egy angoltanártól meg azt hallottam, hogy a mai angolban ilyeneket már nem mondanak, mert régies. Mi az igazság?