0:05
Főoldal | Rénhírek

Kik a lelki szegények?

Azt próbáljuk meg kideríteni, mit jelenhet a „lélekben szegény”. Ez csak részben nyelvészeti kérdés, ezért válaszunk is csak részleges lehet. Megnézzük az eredeti szöveget, és számos modern fordítását. Látni fogjuk, milyen az, amikor az apostol szekuritisként viselkedik.

Szigetvári Péter | 2013. december 5.

Roland nevű olvasónk egy bibliai hely értelmezésével kereste meg a Nyestet, kik azok a „lélekben szegények”. Komoly a feladat, hiszen ezeknek a szavaknak a magyarázatával, megértésével régóta foglalkozik nagyon sok ember. A kérdés csak részben nyelvészeti, nagyobb részt filológiai, filozófiai, teológiai. Tehát cikkünk elolvasása előtt, közben vagy után feltétlenül kérdezze meg teológusát, plébánosát, lelkipásztorát, imámját vagy rabbiját is.

Ő volna az?
Ő volna az?
(Forrás: iStockphoto)

Listák

A katolikus egyház tanításának egy részét számozott listákban adja tovább. Ez azért fontos, mert ha pontosan tudjuk, hogy valamiből mennyi van, azzal csökkenthető annak az esélye, hogy tévtanok, eretnekségek terjedjenek el: nem lehet észrevétlenül kihagyni vagy betoldani elemeket. Isteni személy például három van (atya, fiú, szentlélek), szentség hét (ha máshonnan nem, az erősködéskor használt az hétszentség! kifejezésből ezt is mindenki tudja), parancsolat tíz, boldogság pedig nyolc.

A bibliai helyek megadásának standard módja: a könyv rövidítése (Mt. = Máté evangéliuma, Lk. = Lukácsé), majd a fejezet és a vers száma vesszővel elválasztva. A vers itt tulajdonképpen sort jelent.

A nyolc boldogságot Krisztus sorolja fel a hegyi beszédnek nevezett tanításában, amit Máté evangéliumának 5–7. fejezete tartalmaz. A Szent István Társulat-féle katolikus fordításban így szól az első tagja a listának: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” (Mt. 5,3).

Ma mozaik van a helyen, ahol Jézus hegyibeszélt
Ma mozaik van a helyen, ahol Jézus hegyibeszélt
(Forrás: Wikimeddia Commons / Itai)

Gazdagok a szegények

Olvasónk kérdése a lélekben szegények kifejezésre vonatkozik. Valóban nem könnyen érthető: Krisztusról tudjuk, hogy az anyagi gazdagságot nem tartja sokra, na de azt gondolhatnánk, hogy lélekben gazdagnak lenni azt jelenti, hogy valaki mély érzelmű, figyelmes, kedves, becsületes, jólelkű stb., ezek pedig jó tulajdonságok, nem?

Ma már a netnek számtalan pontján megtaláljuk az Ó- és az Újszövetség teljes szövegét, számtalan változatban, sok-sok nyelven. A görög eredetiből van például a korai unciális betűs írásképet tükröző, de van a mai szokásoknak megfelelő ékezetes szöveg is, szavankénti fordítással, angolul vagy magyarul, és sok más nyelven. Sok helyen megtalálhatjuk tehát a görög szöveget, ami így szól: μακάριοι οἱ πτωχοὶ τῷ πνεύματι [makarioj hoj ptókhoj tó pnewmati]. A μακάριος [makariosz] jelentése ’boldog, szerencsés, gazdag’, itt a többes száma szerepel. A πτωχός [ptókhosz] viszont ’koldus, nincstelen, szegény’, ennek is a többes számát találjuk a szövegben. A πνεῦμα [pnewma] több mindent jelenthet: ’fúvás, szél’, akár átvitt értelemben is: ’fing’, azonban magasztosabban: ’életerő, szufla, lélek’, sőt a magyarul hehezetnek nevezett írásjelnek is ez a neve. (Ezt látjuk például a οἱ határozott névelő második betűjén is, ez jelzi, hogy a szó [h]-val kezdődik.)

Tehát az alapállítás önellentmondónak látszik: gazdagok vagy boldogok vagy szerencsések a szegények vagy koldusok vagy nincstelenek. Hatásos retorikai fogás ilyesmit állítani, mert mindenki figyelni kezd, hogy ez meg hogyan lehet.

Ki üdvözül?

Egy másik helyen egy gazdag ember kérdezi Krisztustól, mit tegyen, hogy üdvözüljön. Megbeszélik, hogy ő alapvetően jó ember, mindenkivel rendes, a törvényeket betartja, de még egy dolgot kell tennie: minden vagyonától meg kell szabadulnia. Ez már nehezére esik emberünknek: igen elszomorodik, mire Krisztus megjegyzi, „nehéz a gazdagnak,” még a tevének is könnyebb átbújnia a tű fokán (Lk. 18,18–27). Itt egyértelműen az anyagi gazdagságról van szó.

„Apu, hod med be?”
„Apu, hod med be?”
(Forrás: Wikimedia Commons / David Stanley / CC BY 2.0)

Ha valaki szegény, akkor rászorul a többiekre, rászorul Krisztus segítségére is. Aki gazdag, annak nincs szüksége másokra, hiszen saját anyagi vagy szellemi hatalmával sok mindent el tud intézni magának. Így aztán nem folyamodik az Isten kegyelméért, nem is kapja azt meg.

Aki gazdag, az függ a vagyonától, vigyáznia kell rá, gondoskodnia kell róla. Aki szegény, annak nincs ilyen gondja. Aki lélekben gazdag, sok jóbarátja, sok szerette van, az tőlük függ. Hasonlóan zavarba ejtő kijelentései Krisztusnak ezek: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt. 10,37); „Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége” (Mt. 19,29); sőt „Ha valaki követni akar, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet a tanítványom” (Lk. 14,26). Tehát aki Krisztust akarná követni, annak teljesen fel kell adnia magát, nem csak vagyonától, de szeretteitől is függetlenednie kell. Azaz lélekben is szegénnyé kell válnia.

Mint a gyerekek

Egy másik értelmezés az, hogy az a boldog, aki ugyan anyagilag lehet akár gazdag is, de lelkében olyan marad, mint a szegény ember. Magyar hangtani érdekesség: a mennyország ejtése a helyesírással és a szó első elemének egyéb helyzetekben előforduló ejtésével szemben [menyország], nem [mennyország]. Ez arra az esetre rímel, ahol Krisztus a gyerekeket hozza fel követendő példának: „Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!” (Mt. 19,14). Tanítványai ugyanis – komoly feladatot ellátó komoly emberek lévén – el akarják tőle zavarni a gyerekeket. A gyerekek lelkét még nem rontotta meg a világ, nyitottak másokra, nincsenek előítéleteik. Ebben kellene a felnőtteknek hasonlítaniuk rájuk.

Az apostol mint szekuritis
Az apostol mint szekuritis
(Forrás: Wikimedia Commons / Oliver Wolters / CC BY-SA 3.0)

Értelmező fordítások

A főbb magyar fordítások (a katolikusok: Káldi-Neovulgáta, Szent István Társulat és a protestánsok: Károli, Magyar Bibliatársulat) igen hasonlóan, vagy ’lélekben szegények’-nek, vagy ’lelki szegények’-nek fordítja a görög szöveget. Más nyelvű fordítások azonban pontosabb értelmezéseket nyújtanak, talán ezekkel jutunk a legmesszebb.

Egy spanyol fordító ezt adja: «Afortunados» los que reconocen su necesidad espiritual ’szerencsés, aki felismeri lelki szükségleteit’, egy másik ezt: bienaventurados los que eligen ser pobres ’boldogok, akik azt választják, hogy szegények legyenek’.

A nyolc boldogság listája egy mexikói tempolomban
A nyolc boldogság listája egy mexikói tempolomban
(Forrás: Wikimedia Cmmons / Enrique López-Tamayo Biosca / CC BY 2.0)

A több nyelvű fordítást tartalmazó Biblica portugál szövege szerint: Felizes os que, no seu espírito, são como pobres ’boldogok azok, akik a lelkükben olyanok, mint a szegények’, a francia így szól: Heureux ceux qui se reconnaissent spirituellement pauvre ’szerencsések, akik felismerik, hogy lelkileg szegények’. A német még konkrétabb: Glücklich sind, die erkennen, wie arm sie vor Gott sind ’szerencsések, akik felismerik, hogy az Isten előtt milyen szegények’. Az olasz verzió egészen frappáns: Beati gli umili ’boldogok a szerények/alázatosak’.

Láthatjuk tehát, hogy ezúttal az eredeti görög szöveg nem visz minket közelebb az értelmezéshez, a magyar fordítások azt hűen tükrözik, ezért nem tudunk meg belőle többet. Más nyelvek modern fordításai azonban értelmezik az eredetit, amivel egyrészt megkönnyítik az olvasó dolgát, másrészt viszont elkötelezik magukat egy adott értelmezés mellett. Hogy az olvasónak mit jelent, azt úgyis saját maga fogja eldönteni.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (27):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
9 éve 2014. május 29. 20:38
27 hhgygy

És a német glücklich miért lett "szerencsés" szegényke?

10 éve 2013. december 6. 18:53
26 Cseresnyési László

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm szépen. (Sajnos nagyon sok karakterből saláta lett az internetes változatban...)

10 éve 2013. december 6. 18:19
25 Fejes László (nyest.hu)

@Cseresnyési László: Hát, akkor lehet, hogy már nem lesz érdemes erről írnunk! :)

Remek cikk, gratulálok! :)

10 éve 2013. december 6. 18:05
24 Cseresnyési László

@Avatar, Sigmoid: Esetleg érdekelhet titeket ez... (a második fele): magyarnarancs.hu/egotripp/nyelv-es-neurozis-83265

10 éve 2013. december 6. 14:29
23 licidepot

@Dr. Rudolf: Most már lejárt csont ez a topik,de végül:sajnálom,hogy ilyen tévedésben vagy.De ne búsulj,mert olvasva a kommenteket,nem te vagy az egyetlen.

10 éve 2013. december 6. 14:29
22 tenegri

@Fejes László (nyest.hu): A hasonlat ettől még származhat héberből, nem feltétlenül Jézus találta ki, s így a félreértés/-fordítás is lehet korábbi. Meg persze az is lehet, hogy nem.

10 éve 2013. december 6. 14:21
21 Avatar

@Dr. Rudolf: Én cérna helyett (hajó)kötélről hallottam ezt.

leiterjakab.blog.hu/2010/09/30/ma_pedig_unnepelunk

arabnyelv.blogspot.hu/2009/04/mi-megy-at-tu-fokan.html

10 éve 2013. december 6. 09:38
20 Fejes László (nyest.hu)

@Dr. Rudolf: Ó, a teve és a tű foka egy külön gyönyörűséges filológiai kérdés! Egyszer talán írunk róla.

Az viszont szinte biztos, hogy Jézus nem héberül beszélt, mert az addigra a hétköznapi kommunikáció nyelveként kihalt. www.nyest.hu/hirek/jezus-nyelve

10 éve 2013. december 6. 00:11
19 Dr. Rudolf

A tű fokához annyit, hogy az óhéberben a teve és a cérna között 1 hangnyi különbség van. Szóval, gazdagok, van még remény ;-)

10 éve 2013. december 5. 23:31
18 nemee

Erről egy megtörtént eset jut az eszembe:

tanár: - Maga tudja, mit jelent az, hogy lelki szegény?

diák: - Igen, tudom.

tanár: - Tényleg tudja?

diák: - Tényleg tudom.

tanár: - Na, akkor mondja meg, hogy mit jelent!

diák: - Hát nem tudom.

:)

@Adam88

'Először is egy fikció szüleményéről beszélünk.

Aztán a folyamatos félrefordítások, átírások, hamisítások, cseresznyézések szörnyszülöttje a mai Biblia.'

Az igaz lehet, hogy a folyamatos félrefordítások, átírások, hamisítások, cseresznyézések valóban fikciók, de ha nem ezt akartad mondani,

akkor nem tudom, mi lehet az a "fikció szüleménye".

'Hány keresztényt érdekel, hogy Jézus életére semmilyen bizonyítékunk nincsen.'

TáRGYi talán nincs, de ilyen alapon itt és most a Te életedre sincs.

'Mohamed, aki semmiképp nem repült szárnyas lovon a mennyországba, és hasonlók, de az életéről legalább rengeteg nyomunk van.'

Melyik nyom is cáfolja ezt? :)

10 éve 2013. december 5. 23:01
17 Sigmoid

Ha már felmerült a tű foka, nekem annak idején egy lelkész azt magyarázta, hogy a tű foka kifejezés (asszem) Jeruzsálem egy szűk kapujára vonatkozik, ami úgy volt kialakítva, hogy a tevéről le kellett venni az összes málhát, tudniillik vámoltatás céljából.

És hogy ahogy a tevének le kell tennie a málháját, úgy a gazdag embernek is le kell tennie a világhoz való ragaszkodását, hogy bejusson a Mennyországba.

Amúgy meg, szerintem akár hívő valaki, akár nem, a kereszténység kultúrtörténete igen fontos mindannyiunk számára, hiszen eléggé meghatározta, meghatározza az európai kultúrát, erkölcsöt.

10 éve 2013. december 5. 21:02
16 Roland2

@Adam88: Az evangélium íróinak mi okuk lett volna egy fiktív személyt kitalálni ? A legkorábbi evangéliumírók - Máté és Márk - még találkozhattak Jézussal vagy olyanokkal,akik a követői voltak. Ha Jézus történetét reálisan nézzük és megfosztjuk mindenféle misztikus elemtől ( isteni származás, csodatételek, feltámadás,stb. ) egy zsidó vallási reformert - aki a hellenista eszmékből is merített - látunk, akit a zsidó papság nyomására a rómaiak kivégeztek. Történetileg ez teljesen reális lehet, továbbá Josephus Flavius is említi és esetleg más korai történeti nyomok is utalhatnak rá ( pl. : www.mult-kor.hu/20080930_krisztus_nevet_lathatjuk_a_nilusi_szent_gra ) . Sokáig Pilátus létezésére sem volt régészeti bizonyíték, míg a '60-as években rá nem leltek a caesareai színház feliratára.

Mohamed létezésére sincsen semmilyen régészeti vagy történeti bizonyíték, Mohamed a tanításait szóban mondta el ( Oszmán kalifa szerint kis részüket a hívők kövekre vésték fel vagy pálmaágra írták ), a Korán szövegét csak kb. 20 évvel Mohamed halála után kanonizálták, a hadiszok és a szunnák meg ugye szóban terjednek, azok történeti hitelessége is kérdéses lehet.

10 éve 2013. december 5. 20:08
15 Pesta

@Adam88:

ha már szakértő vagy az iszlám terén, biztos azt is tudod, hogy az iszlám is tiszteli Jézust. (Vagy a hinduk is avatáraként tekintenek rá.) Avagy a témánál maradva a szellemi szegénység az iszlám hagyomány is megjelenik (al-faqr).

Magyarán saját magadnak mondasz ellent.

Ha nem tudsz különbséget tenni e között és a pokémonok között, csak saját éretlenségedet bizonyítod.

10 éve 2013. december 5. 18:07
14 Dr. Rudolf

@licidepot: Nagyrészt egyetértünk, de viszont a Szent Szellem bizony személy (ezért tulajdonnév). Ilyen értelemben nem különbözik sem az Atyától, sem a Fiútól.

Ha jól emlékszem összesen két meg nem bocsátható bűnt sorol fel az Ige, az egyik az öngyilkosság, a másik a Szent Szellem (szándékos) tagadása - lehet nem véletlenül.

Hatékony erőként működik, valóban - Isten akaratának végrehajtója a világban. Jézus több néven nevezte, a Segítő mellett pl. Isten Szelleme, Vigasztaló (Ján 15:26). Görögben: Paraklétosz. Ennek jelentése(i): tanácsadó, segítő, közbenjáró,megerősítő, pártfogó...

Nem feltételes módban tölti be az embereket, akik hisznek és megkeresztelkednek - előbb vízben, majd a Szellemben. Áldott az Úr neve, amiért elküldte hozzánk :-)

10 éve 2013. december 5. 17:26
13 licidepot

@Dr. Rudolf: most sietek,de röviden:A szent szellem(nem tulajdon név.)betöltheti az embereket,meg lehet benne keresztelkedni,felkenhető vele az ember.Jézus segítőnek is nevezte.Nem személy,hanem hatékony erő."Az Atyám felkent engem,hogy jó hírt hírdessek."1Móz.2:7 "És Isten megformálta az embert... ésorrlyukába lehelte az élet leheletét,és így lett az ember élő lélekké."

Lehet ember is állat is.