Nem is istállóban született Jézus?
Egy blogger állítása szerint Jézus valószínűleg nem is istállóban született, és sosem feküdt jászolban. A görög szövegben legalábbis nem utal erre semmi – a félreértés a Vulgatába, a latin fordításba bekerült hibának köszönhető.
Stephanus Nugator, a Laudator temporis acti szerzője rámutat, a görög szövegben καταλυμα, [katalüma] azaz ’terem, helyiség, szállás, szoba’ szerepel, a Szent Jeremosnak tulajdonított latin fordításban viszont diversorium vagy deversorium szerepel, ami viszont ’vendéglő, fogadó’ jelentésű. Tehát a szöveg azt mondja, hogy nem volt hely a szobában, nem pedig azt, hogy a vendégfogadóban. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy nem fértek be: inkább csak arra utal, hogy nem volt hova fektetni a gyermeket. De hogy kerül a képbe az istálló?
A Lukács-féle görög szöveg azt írja, hogy Mária a gyermeket φατνη-ba (azaz [phatné]-ba) fektette: ez jelenthet jászolt (azaz az állatok takarmányozására szolgáló vályúfélét) is, de lehet bármiféle teknő, akár bölcső is. A Vulgátában azonban már praesepium szerepel, ami egyértelműen bölcső. Azt, hogy valóban csak félreértésről van szó, a Máté-féle szöveg is alátámasztja, ahol a bölcsek egyértelműen egy οικια-ba ([oikia]-ba), azaz házba térnek be – istállóról szó sincs.
Ugyanebben a posztban szó esik az irgalmas szamaritánusról is, de a sorozat korábbi részeiben szó esik a magvető példázatáról, s ennek kapcsán arról, honnan ered a humor szó; egy másik rész pedig arra keresi a választ, hogy miért nem válaszolt Jézus Pilátusnak, és hogyan üdvözölte az angyal Máriát.
@bibi: Volt szerencsém pár istállóhoz, nemcsak udvariassági látogatásokon. Úgyhogy a romantikus álmodozóknak kívánok két-három éccakát ezekben a "nagy, szalmával teli; azaz jó szagú, kényelmes, meleg, és vonzerővel bíró" helyiségekben, hátha kissé magukhoz térítené őket a szúrós, poros szalma, továbbá a szar és húgy (együttesen trágya) lélekemelő egyvelege, hogy csak a legalapvetőbb élvezeteket emeljem ki.
Erről nekem a Csendes éj vend fordítása jut eszembe, a mostani amit a szlovén irodalmi szövegből adoptáltak, pedig Szakovics József már a 20. század elején lefordította tiszta nyelvre. Az új fordítás hihetetlenül de figyelmenkívül hagyja a hamis barátokat: a szlovén szövegben az van, hogy "v hlevcu varje detece" azaz "jászolban őrzi gyermekét" (így fordítja a szlovén). Csak hát ha a hlevet vend szónak, vagy a vendben is és szlovénban is azonos szónak eladni, akkor jó nagy blaszfémiát követnek el. Mert a hlev amúgy vendül glejv, meg lejv lenne, de az nem jászol, sem istálló mint a szlovénban, hanem disznóól. Ezek szerint a Jézuska a disznók között született.
Hahaha.
Még a magyar közelmúltból is van emlék épp' elég, hogy ti. a fogadós csak az istállóban tudott szállást adni a "vándornak".
Arról nem is beszélve, hogy a magyar (egy francot > az európai) paraszti kultúrában (=életmódban) hányan háltak (és nemzettek ill. szültek is, meg persze csaltak is) az istállóban.
Lévén az nagy, szalmával teli; azaz jó szagú, kényelmes, meleg, és vonzerővel bíró.
Szerintem inkább az a kérdés, hogy az a bizonyos krisztusi istálló, nem barlang-istálló volt e.
Mert éppen lehetett is.
A Biblia ide-oda fordításgatásainak hajszálhasogatásai persze fontos filológiai szempontok is lehet-Nének (de tényleg).
Azonban valahogyan nem látom a szláv, örmény, grúz, perzsa, etióp, stb, stb. fordítások vonatkozó elemzéseit.
Ez csak azért baj, mert azt hittem, hogy (ennyi<enNYI<ENNYI év után) a "bibliatudomány" egységes - és alapos.
Hát-----hm, hm.
Na, majd Schweitzer rabbi helyre teszi az egészet.
Haha.
Megnyugodtam. Akkor boldog karácsonyt mindenkinek :) !!!
@hritus: :D Köszi. Ciki. Égek is,mint gyertya a karácsonyfán.
Drága jó nyestesek! Nagyon szeretem olvasni a cikkeket, és én sem vagyok helyesírásfüggő, de azért egyetlen egyszer olvassátok át a leírtakat, mert azért a "vájú" cikis.