Fogadjanak örökbe!
Gyerekek és melegek
Vajon mit gondolnak a gyerekek a melegekről és a melegházasságról? Egy videóban amerikai gyerekek véleményét ismerhetjük meg.
Egy figyelemre méltó videó került fel néhány hete a Youtube-ra. Ebben 5-13 éves gyerekeknek megmutatnak két videót: az egyiken egy férfi kéri meg egy férfi, a másikon egy nő egy nő kezét. A videón láthatjuk, miként reagálnak a gyerekek a látottakra, majd néhány kérdésre válaszolnak a témával kapcsolatban – hívja fel a figyelmet a The Huffington Post. (A videó angol nyelvű, az angolul kevésbé tudók számára javasoljuk a feliratozás bekapcsolását. A Youtube oldalán a feliratozás külön is olvasható.)
A gyerekek hamar felismerik, hogy valaki megkéri valakinek a kezét. Vannak, akik azonnal azonosítják, hogy melegekről van szó, de van olyan gyerek is, aki csak csodálkozik, és nem érti, hogyhogy azonos nemű kezét kérik meg – őrületnek is nevezi az egészet. Többen jelzik, hogy nagyon aranyosnak tartják a jelenetet, de vannak, akiket az esemény mellékes részletei (például hogy veszélyes egy busz tetején állni) jobban érdekelnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket keltett bennük a videó, általában pozitív válaszokat adnak: jó érzést kelt, klassz, megható. Csak egy kisfiú jelzi, hogy melegnek lenni rossz, de azt nem tudja megmondani, miért. Arra a kérdésre azonban, hogy mások hogyan érezhettek, többen is jelzik, hogy vannak, akiknek nem tetszene a jelenet, mivel melegek házasságáról van szó.
Miért lesz valaki meleg? A gyerekek leginkább nem tudommal válaszolnak, vagy azzal, hogy így születtek. Az egyik gyerek felidézi azt a véleményt, hogy a melegséget „ki lehet javítani”, de rögtön hozzáteszi, hogy ha valakit igazán szeretünk, akkor azzal kell lennünk. Az egyik gyerek véleménye szerint nem jó, ha az emberek meg akarják mondani egymásnak, hogy mit hogyan csináljanak. (Kivételként megemlíti az iskolai ügyeket, illetve a helyesírást – hiába, az Egyesült Államokban sajnos nem olvasnak nyestet.)
Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak a melegházasságról, semleges válaszokat adnak (nem érdekli), vagy támogatják: nem lehet különbséget tenni, mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg. Az a velük közölt tény, hogy az ötven állam közül csak 14-ben köthetnek házasságot melegek, felháborodnak, és sajnálják azokat a melegeket, akik nem azokban az államokban élnek. Valaki felidézi, hogy korábban a feketék és a fehérek közötti házasságot is tiltották, és a nőknek nem volt szavazati joguk. (A rasszista és a melegekkel szembeni diszkrimináció párhuzama később újra is újra felbukkan különböző gyerekeknél.) Arra, hogy a világ egyes részein valaki börtönbe kerülhet, vagy akár ki is végezhetik, mert meleg, még nagyobb megdöbbenéssel reagálnak.
Az interjúvoló azon kérdésére, hogy mit számít másoknak, hogy ki kit szeret és kivel házasodik össze, meglehetősen tanácstalanok: van, aki a vallásra, van, aki a gyűlöletre utal, de van, aki szerint nincs valós oka. Arra a kérdésre, hogy miért nem merik sokan bevallani, hogy melegek, a bántalmazás lehetőségét említik. Van, aki azt veti fel, hogy ha valaki elmondja, hogy meleg, azt mások úgy értelmezhetik, hogy rájuk akar hajtani. Hozzáteszi azonban, hogy ezzel sincs baj: ahogyan egy ellenkező nemű közeledését is el lehet hárítani, és akár barátságban is lehet lenni az illetővel, az azonos neműeknél is megvan ez a lehetőség.
Arra a kérdésre, hogy ha a barátjukról kiderülne, hogy meleg, tovább barátkoznának-e vele, csak egy gyerek mondja, hogy nem. Mások azt mondják, hogy ez változtatna a dolgokon: másképp nézne rá, de azért barátok maradnának; van aki azt mondta, hogy lenne az illetőhöz néhány kérdése. Volt olyan is, aki szerint ez semmit nem változtatna, vagy még jobban szeretné az őszinteségéért. Az egyik lány elmondja, hogy az egyik barátja meleg: egy éve derült ki, de már harmadikos koruk óta barátok.
Ezután arról kérdezik őket, hogy mennyire erősek azok az érvek, amelyekkel a melegházasságot elutasítják. Az első ilyen érv, hogy a melegkapcsolatok nem természetesek, mert csak egy férfinak és egy nőnek lehet gyereke. Ezt az érvet egyértelműen elutasítják: van, aki szerint ettől a dolog még nem természetellenes; van olyan is, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy egy férj és egy feleség sem mindig akar gyereket. A melegházasságok ellenzői számára talán az a válasz lehet a legváratlanabb, hogy a melegek fogadjanak örökbe gyerekeket...
A másik ilyen érv, hogy minden nagy vallás szent könyvében van valami, amely a melegek elleni állásfoglalásnak értelmezhető. Van, aki azt válaszolja, hogy ez már a 21. század, van, aki azt mondja, hogy ő is keresztény, mégsem lát benne semmi rosszat. Egy másik vélemény szerint nem fordíthatjuk a saját vallásunkat mások ellen.
Magyarországon hasonló a helyzet, de a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő melegek párként nem fogadhatnak örökbe gyereket. Ha az egyikük gyereket fogad örökbe, akkor csak ő gyakorolhatja a szülői jogokat (tehát ha például a gyerek kórházba kerül, csak ő látogathatja mint családtag, a párja nem).
Felmerül az is, hogy egyes államokban a melegek nem házasodhatnak, de a meleg párok megkaphatják ugyanazokat a jogokat, amelyeket a házasok. Van, aki szerint ez is jobb, mint a semmi, más szerint így is meg vannak fosztva valamitől, ami az élet egyik legfontosabb mérföldkövét jelenti. Van olyan is, aki szerint ez egyszerűen értelmetlen.
Az interjú végén olyan kérdések hangzanak el, mint hogy mit üzennének azoknak, akik nem akarják engedélyezni a melegházasságot, illetve mit gondolnak, mire felnőnek, szabadon házasodhatnak-e majd a melegek. A gyerekek túlnyomó többsége a melegházasság és az egyenlő jogok mellett foglal állást.
Természetesen a gyerekeket is befolyásolja, hogy mit hallottak vagy nem hallottak a felnőttektől. A kérdések többsége azonban olyan, amilyet feltehetően részletesen nem beszéltek meg szüleikkel vagy tanáraikkal, tehát viszonylag önállóan alkotnak véleményt. Azt sem tudjuk, hogy hol, hogyan válogatták ki a gyerekeket, mennyire képviselik az amerikai társadalmat. A látottak mégis azt sugallják, hogy a felnövő amerikai generációk számára már nem lesz külön „ügy” az, ha valaki meleg.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (72):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
A szexualitás irányultsága igenis FÜGG a szülői példától.
Ha ott a fiúnak férfipartnert, a lánynak nőt "ajánl"- sugall - a család,
akkor annak a valószínűsége, hogy a gyermek is a MINTÁT fogja választani, elég nagy.
És ez lesz az alig-genetikus választás.
Hiszen Ő - a gyermek, "tökéletes", szeretet-kötődés-irányultságú..
Csak akkor nem lesz az, ha nem igazán azonosul a VEZÉR-kanhoz / sem VEZÁR-nőstényhez, vagyis konfliktusos lesz a hmo-házasság, a "CSALÁDJA".
Minden egyéb esetben a homo párok - akárhonnan szerzett utódaiinál fel fognak szaporodni a "terméketlenek".
S gyerek azért mégis kelllene nekik is - mert az ÉPESZŰ homo / akárki is tudatában van az elkerülhetetlen halálának.
@menasagh: "A szexualitás nem föltétlen mintaalapú de a fejlődés igen"
Na jó, én ezt ezennel befejezem, mert ez a mondat ellenáll minden értelmezési próbálkozásomnak.
Csak még valami: szerintem minden épelméjű ember egyetért abban, hogy a gyereknek egyértelműen az a legjobb, ha a saját szülei nevelik szeretettel és odafigyeléssel. Viszont az is tény, hogy ez nem mindig lehetséges. Ha pedig már el kell valahova helyezni szegény gyereket, akkor inkább kerüljön egy szerető egynemű párhoz 8vagy akár egyedülálló szülőhöz), mint árvaházba.
@nadivereb:
Nem állítottam azt.
A szexualitás nem föltétlen mintaalapú de a fejlődés ige, tehát nem kell hasonlatokat keresni inkább arra törekedni, hogy a ma gyerekei lehetőleg természetes körülmények között nőjenek fel és ne két apuka vagy két anyuka mellett.
@Sultanus Constantinus: Asszem kacsáknál van olyan, hogy két hím, egy tojó összeáll, aztán az utóbbi lelép, és a két apuka neveli fel a kiskacsákat. De szerintem nem érdemes az állatvilággal példálózni, mert az embervilágban sok minden már máshogy működik. Úgyhogy ez csak egy érdekesség: lehet, hogy csak azért nem látunk sok mindent a természetben, mert nem akarjuk látni.
@menasagh: Akkor azt is állítod, hogy ha valakinek jobbkezesek a szülei, akkor szükségszerűen ő is az lesz? A szexualitás NEM mintaalapú, hanem ösztönös viselkedés. Nem apádtól tanulsz szerelmesnek lenni és/vagy szexuálisan vonzódni valakihez.
@Roland2: A gyerek az soha nem tudja megválasztani, hogy milyen családban nőjön fel, tehát ez az érved teljesen irreleváns. Azt pedig elfelejted, hogy az egyneműek örökbefogadása nem a hetero, teljes családnak az alternatívája, hanem az árvaháznak.
@Sultanus Constantinus: Tényleg nem érted, hogy a házasság az nem reprodukciós célú dolog? Természetességgel és szaporodással érvelsz, miközben szemmel láthatóan se az evolúcióbiológiához, se az etológiához nem értesz kicsit se. Sokkal egyszerűbb lenne bevallanod, hogy egyszerűen csak visszataszítónak találod az egészet és a te ízlésednek nem felel meg. Ezzel nincs semmi baj, nekem is jogom van visszataszítónak tartani a narancssárga hajú néniket a villamoson, csak ne tegyél úgy, mintha neked valamiféle objektív vagy tudományosan alátámasztható igazságod lenne.
@Sultanus Constantinus: Megbolygatták ezt a rendet? Béla terhes? Miről maradtam le?
@tenegri: Úgy értem, hogy az a természetes, hogy csak az ellenkező nemű egyedek képesek utódokat létrehozni. Semmilyen kényszert vagy kötelességet nem kell ebbe beleképzelni, csak azt mondom, hogy ez így van rendjén, és ezt a rendet nem kellene megbolygatni. Ha belegondolsz, az állatvilágban nem is értelmezhető az, hogy két azonos nemű egyednek utódja legyen. És csak ebből következne az, hogy az azonos nemű egyének házassága is természetellenes.
Lesz egyébként még nyelvészeti cikk is, vagy akkor innen már a melegek lesznek napirenden?
@Roland2:
Ezt roppant érdekesnek találom.
" ha a homoszexualitás bármilyen mentális zavart vagy betegséget okozna, nem lenne olyan sok meleg a művész világban, "
A művészet, hát szerintem ott van a legtöbb deviáns, ott ugyanis kirekesztés nélkül ki tudja fejteni belső vágykényszerét. Ma pedig bőven van példa minderre a színházban, költészetben festészetben még a politikában is mert az is a mai változatában egyfajta művészet.
Ezt nem nekem írta de véleményezném...
" Hosszú távon még nem tudjuk, h. a melegek által nevelt gyerekekre.."
Minden gyerekre hatással van a család és benne a szülő viselkedése, sőt ha úgy tetszik akár példaképpé is alakulnak. Alkoholista is hamarább lesz abból akinek olyan a családja, kurva is korábban lesz az aki azt látja az anyukájától és nem kell nagy fantázia elképzelni az egyforma neműek között felnőtt gyerek jövőbeni viselkedését sem.
@Roland2: "Ha tiszteled a melegeket és elfogadod őket, akkor miért sugallod mégis azt, hogy erről le kéne szoktatni őket ? Ha ők jól érzik magukat homoszexuálisként és nem akarnak változtatni ezen, akkor azzal mi a problémád ?"
Minden társadalomnak joga van egyes tagjai üldözéséhez és átneveléséhez. Ha üldözhetjük a holokauszttagadókat és Auschwitzi átnevelésre küldhetjük őket, akkor ugyanezt megtehetjük a homoszexuálisokkal is.
www.atv.hu/belfold/20120613_auschwitzba_kuldte_n_gyorgyot_a_birosag
De igen, a melegek kisebb részének van vagy egy valódi, habár nem igazán „komoly” genetikai elváltozása: interszex. A nagy részüknek még kevésbé „komoly” pszichológiai zavara van. De „nem komoly” devianciája szinte mindenkinek van: nekem pl. átörökíthető migrén (4-ből egynek ment át). Namost én is követelhettem volna a munkahelyeken, hogy havonta x-szer totál munkaképtelen vagyok és utána kb. 1 napon át feledékenyebb - tessék ezt megtűrni és még ki is fizetni? Nem követelőztem, hanem igyekeztem nem feltűnni. Felvonulást sem szerveztem a 2%-nál SOKKAL több migrénessel, inkább megtanultam, hogyan lehet ezt kajálási, alvási, viselkedési szabályokkal minimumra csökkenteni, vagy ha mégse, bekapni a fájdalomcsillapítót.
Sem én nem vagyok „beteg” – hiszen még orvosnál sem voltam a migrén miatt soha – sem a homo nem az. Mégis van valamink, s mindegy minek nevezzük, ami „más”.
És ne gyere a hangyákkal, meg a növényekkel jó...?
Az meg, akinek veleszületett elváltozása sincs, nem is interszex, mégis megengedi, hogy metéljék..., hát az semmi mással nem tudott feltűnni szegénykém: divat. A pszichiáter feladata volna felvilágosítani és hazazavarni. Dehát a pszichiáter is a kor divatja szerint köteles igazolást adni, hogy az illető egyáltalán nem dilis, lehet metélni. Miért köteles? Mert az is a fizetéséből él és ha megtagadja, kirúgják. Ezután jön a kivitelező sebész: ami már 100%-ban biznesz.
@nadivereb: Csakhogy egy felnőtt ember önmaga dönt a saját sorsa felől, míg egy gyermek nem tudja megválasztani, h. milyen családba nőjön fel, ahogy egy felnőtt könnyebben is fel tudja dolgozni és megérteni a társadalom reakcióit.
De ebbe nem megyek bele még jobban, nem akarom, h. kiforgassák a szavaimat pro vagy kontra :/
Senkinek a jogait nem vontam kétségbe, és senkinek semmit nem tanácsoltam,csak egy felvetést tettem, felőlem bárki használhatja a házasság szót arra a kapcsolatra, amiben él.
@Roland2: Egyetértek nadiverebbel, elég faramuci ajánlat, hogy ne ugráljanak a jogaik korlátozása ellen, mert csak még nagyobb pofont kapnak.
@Sultanus Constantinus: "azért van a férfi és a nő, illetve a hím és a nőstény állat, hogy a kapcsolatuk által szaporodjanak és fenntartsák a fajt."
És a házasság ezt a célt, a szaporodást szolgálná? Ez esetben megint nem a melegekkel van a baj, hanem azokkal, akik nem szaporodnak a házasságban. Vagyis ha a melegeknek tilos, mert nem szaporodnak, akkor mindenki másnak is tiltani kell, aki nem nemz gyereket, akár biológiai okból (meddőség) vagy saját választásból teszi ezt. Gondolom meddőségnél már előre tiltani lehetne, míg a sokáig gyereket nem nemző házasokat szét kellene választani. Esetleg azokat is, akik nem az elvárható vagy kellő számú gyereket hozták létre. Csak valószínűleg ettől semmivel sem lenne több gyerek (a szaporodás csúcsra járatása persze amúgy sem gondolom, hogy egyértelmű cél lenne). Abba már bele se menjünk, hogy mi a helyzet a házasságon kívüli szaporodással :)
@Roland2: "a társai és a környezete részéről zaklatások érhetik, és tapasztalni fogja, h. az ő helyzete a szokatlan, eltérő. Ez pedig zavart okozhat a személyiségében hosszabb távon"
Tehát ha egy társadalom valamilyen életformával/családmodellel szemben minden racionális ok nélkül intoleráns, akkor fel kell hagyni azzal az életformával, és el kell fogadni, hogy "minket itt márpedig nem szeretnek"? Ezzel nagyon nem tudok egyetérteni.
Te magad is azt írod, hogy nem maga az egynemű szülős családmodell okozza a pszichés problémákat, hanem a társadalom velük szemben tanúsított magatartása - akkor viszont nem lehet, hogy inkább a társadalmi szemléletváltást kéne felgyorsítani?
Egyébként de, vannak hosszú távú tapasztalatok és kutatások az egynemű párok által örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatban, Rhode Islandben ugyanis már 1993 óta hivatalosan is örökbefogadhatnak az egynemű párok, azok a gyerekek meg már minimum 20 évesek. Érdemes utánanézni.
" Ha ígyis sok diszkrimináció és hátrány éri őket, minek még egy lapáttal rátenni erre, hogy az ő élettársi-jogi aktusukat házasságnak akarják nevezni vagy akként akarják megélni?"
Pont ez a diszkrimináció lényege, hogy nem tekinti őket egyenlő állampolgároknak a jogrendszer. Egy jogfosztott helyzetű csoportnak azt tanácsolni, hogy nyugodjanak bele és ne álljanak ki a jogaikért, mert azzal csak rosszabbá teszik a helyzetüket - ez nem éppen demokratikus gondolkodásmód.