Mégsem a hatvanas években indult E.T. rádiós kémlelése, mint ahogy azt sokan gondolták. Egy amerikai blog egy olyan táviratra bukkant, ami azt bizonyítja, már a múlt század húszas éveiben elindult az idegenvadászat az Egyesült Államokban.

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött a Nature című brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint.

Hogy alakulnak ki a szavaink, és hogyan örökítjük őket tovább a következő generációknak? Egyáltalán, miért beszélünk? Válaszra váró alapkérdések ezek.

Új szoftverrel ösztönzik Nagy-Britanniában a 65 év felettieket a számítógép használatára.

A Google-felhasználók ezentúl megnézhetik, hogy a keresőóriás milyen adatokat tárol róluk.

A tudósok azt kezdték tanulmányozni, hogyan „kommunikálnak” egymással a baktériumok, és szótárt is készítenek az eredményekből.

Német kutatók hatvan újszülött sírását elemezve arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a német babák másképp sírnak, mint a franciák - mégpedig mindegyikőjük a saját anyanyelvén. Az újszülöttek ugyanis már az anyaméhben magukévá teszik szüleik nyel...

A tudomány és a politika párbeszéde sokszor rögös, a kutatók gyakorta úgy vélik, hogy a döntéshozók nem hallgatnak rájuk, a politikusoknak pedig sokszor az a meggyőződése, a tudósok álláspontjuk kialakításakor túl kevés szempontot vesznek figyelembe....

Megesik, hogy valakinek csak azért nem sikerül a nyelvvizsgája, mert hallássérült lévén egyszerűen nem hallja a magnófelvételt.

Debrecenbe kéne menni... de ezúttal nem a pulykakakas, hanem a Magyar Tudomány Ünnepe és az ehhez kapcsolódó előadássorozat miatt.

Azok, akik több nyelven beszélnek, általában jobb tanulók, összetettebb a gondolkodásuk, kreatívabbak, rugalmasabbak, mi több, jobbak a kommunikációs képességeik, és később is öregszenek. Egy friss kutatás legalábbis ezt állítja.

A Kreativitás és Innováció Európai Évéhez csatlakozva Tudomány és innovatív környezet mottóval rendezik meg az idén a Magyar Tudomány Ünnepét.

Három holland doktorandusz számítógépes programot fejlesztett ki, amely meggyorsítja a hallássérült gyerekek jelnyelv-tanulását.

A kétnyelvű beszélők az egyik nyelv használatakor nem tudják teljesen kikapcsolni a másik nyelvet – mutatja ki egy holland tanulmány.

Egykori kolumbiai gerillák agyát vizsgálva állapították meg kutatók, hogy az agy mely területeinek milyen feladatuk van az olvasásban.

A denevérmama büszkén néz a denevérpapára - a kicsi már gügyög! Nem tévedés: a bébidenevérek utánozzák a felnőttek hangját, akárcsak a mi kisbabáink.

A diszlexiás kínai gyermekek olyan rendellenességtől szenvednek, amely különbözik az angol anyanyelvűekétől, sőt annál bonyolultabb és súlyosabb lehet – számol be a Science Daily.

Hamarosan a magyar olvasók is kézbe vehetik Stephen Hawking asztrofizikus második ifjúsági könyvét, amelyet újságíró lányával, Lucyval közösen írt: a George kozmikus kincsvadászata októberben jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál.

A dobolás nem tudatos tevékenység, viszont a magasabb intelligenciahányados jobb ritmusérzékkel párosul… vagy fordítva.

A sertésinfluenza után újabb betegség körül alakul ki elnevezési vita. A probléma most az, hogy a jelenlegi név túl ijesztő.

Az agy teljesítményét sokféleképpen lehet fokozni. Az egyik – ritka – módszer például, ha badar szövegeket próbálunk értelmezni.

Az Európai Unió milliárdokat költ egy olyan megfigyelő technológia kifej­lesztésére, amivel „automatikusan észlelhetnék az abnormális viselkedést, az erőszakot és a fenyegetéseket”. Jogi szakértők aggódnak.

Számos kihallgatási módszernek minősített technika épp az ellenkező hatást váltja ki, mint amit a kihallgatók várnak – írja egy tanulmány.

Vezényelni külön mesterség. Kórust és zenekart is, külön-külön, és a kettő – a szakmabeliek elmondása szerint – nagyon eltérő. A cél azonban mindenütt ugyanaz: egy zenemű elsajátítása, értelmezése, majd minél magasabb színvonalú előadása. Ennek érdek...

A magasabb iskolázottság ahelyett, hogy védene a kór ellen, valójában súlyosbítja azt. Emellett a nőknél is nagyobb nyelvi károsodást okoz.