Répa, retek, mogyoró - miért pont így hívjuk?
Hogy alakulnak ki a szavaink, és hogyan örökítjük őket tovább a következő generációknak? Egyáltalán, miért beszélünk? Válaszra váró alapkérdések ezek.
Hm, kellene még a nyelvünkbe egy kis feltételes mód, meg nem ártana néhány bonyolultabb ragozás sem… – el tudják képzelni, amint ezügyben összeül, mondjuk, egy ősi nép bölcseinek tanácsa? Nos, nem túl valószínű. Már csak azért sem, mert a nyelv és nyelvtan különböző elemei az evolúcióhoz hasonló módon alakulnak és formálódnak – állítja Simon Kirby, az Edinburghi Egyetem nyelvészprofesszora.
A nyelvformálódás semmiképp sem tervezett események sora, sokkal inkább a nyelvhasználók formálta és befolyásolta folyamat – magyarázza a szakember. Mindezt egy összetett kutatás eredményeire alapozza, hiszen elméletét már tesztelték is: kísérleti alanyai tulajdonképpen maguk hoztak létre egy mesterséges nyelvet a kísérletek során, számol be a BBC News.
(Forrás: Sergio Roberto Bichara / sxc.hu)
A kutatók kitalált gyümölcsök képének adtak halandzsa-neveket, ezeket kellett alanyaiknak megjegyezniük. A szabálytalan szóhalmaz persze sok nehézséget okozott a diákszerepbe bújt résztvevőknek. Ez azonban csak az első lépése volt a kísérletnek. Ezután ugyanis a kutatók újabb nemlétező gyümölcsökkel zavarták meg a mit sem sejtő alanyaikat, akik – igyekezvén jól teljesíteni – a legtöbbször észre sem vették a különbséget, és miközben azt hitték, felidézik a kutatók által adott neveket, maguk látták el halandzsa-nevekkel a különös gyümölcsöket. Az egymás után következők persze felhasználták az előttük elhangzott „tudásanyagot”, így a végén a maguk-alkotta szavakból építették fel a nyelvet.
Így a végén – anélkül, hogy ezt eltervezték volna – a résztvevők lépésről lépésre alkották meg a saját nyelvük szókészletét, és adták azt tovább egymásnak. És mivel meg akarták könnyíteni a dolgukat (és valószínűleg logikát kerestek az „eredeti” elnevezésekben), logikusan alakították a rendszert: az azonos színű gyümölcsök például azonos betűvel kezdődtek.
A professzor szerint ez jellemzi a kulturális evolúcióban létrejövő természetes nyelveket is. Az edinburghiek kutatása tehát csak a jéghegy csúcsára hívta fel a figyelmet – a beszéd motivációjának titkaiból még van mit felfednie a következőknek.