A régi idők szavai talán vannak annyira izgalmasak, mint a mai újítások. Az év szava szavazások hevében arra hívjuk olvasóinkat, hogy szavazzák meg nálunk, melyik legyen az 1923-as év katonaiskolai szava. Közben Ottlik Géza „Iskola a határon” című re...

Szorít az idő, a karácsonyi ajándékok fele hiányzik, a ponty csak a hétvégéig akciós. Először is nyugodjon meg! Ez csupán egy figyelemfelhívó szövegrész. Az idegeskedés helyett inkább tudja meg, hogy hogy lesz Önből vásárló, és hogy milyen marketingt...

1907-ben alkották meg az ido nyelvet, melyet az eszperantó javított kiadásának és utódjának szántak. Röviddel létrejötte után már Magyarországon is megjelent. Hazai követői között igen ismert nevek is felbukkannak, ám a nyelv mégsem tett szert olyan ...

A finnországi oktatási rendszert pozitív példaként szokták emlegetni. Úgy látszik, ott sincs minden rendben. Igaz, legalább nem mindennapos problémáról van szó – ha értik, mire célzunk.

Coming out, zsírkígyó, mind1, etc. – ez mind cool. Legalábbis a nyelvi modernizmus egyik értelmezése szerint. Ön szerint a nyelvi újítások különleges értéket képviselnek a nyelvben? Vagy ugyanolyanok, mint bármely más nyelvi formák? Ha bármelyik kérd...

Mit tehetünk a nyelvjárások megőrzéséért? Sok mindent aligha. A minimum azonban az, ha nem akarjuk meghatározni, mely nyelvi jelenségeket szabad vagy illik használni nagyobb nyilvánosság előtt.

Anyanyelvünk határozza meg, hogy melyik nemzethez tartozunk? Ezt nem mindenki gondolja így. Lehetnek-e szlovák anyanyelvű magyarok vagy magyar anyanyelvű szlovákok? Elvben semmi nem zárja ezt ki.

Kétnyelvű-e a gyerek, ha két nyelven ért, de csak az egyiken beszél? Lehet-e egynyelvűnek lenni a teremben, de kétnyelvűnek a folyosón? Helyes svédséggel hápog-e Donald kacsa a mesevideón? A finnországi kétnyelvű svédek oktatásának kihívásairól a tém...

Kinek lenne igazán nagy szüksége vénaszkennerre? Orbán Viktor megelőzte korát? Mióta nem lehet verset írni? Többek közt ezeket a kérdéseket feszegetjük az év szavai kapcsán.

Tudta, hogy magyarok is részt vettek a finn–szovjet téli háborúban? De mi köze az egészhez Szent-Györgyi Albertnek és a londoni örömlányoknak? Egy érdekes kiadványból szemezgetünk.

Az, hogy a tárgyas és tárgyatlan ragozás használata a külföldieknek nehézséget okoz, érthető, de hogy még magyar újságíróknak is?! Vagy maga a ragozási rendszer kezd lassanként leépülni?

A versek SMS-változatai megihlették olvasóinkat. Most a nekünk küldött SMS-nyi terjedelembe szorított nagy versekből adunk közre néhányat. Melyik nagy magyar vers lenne a „selfie plíz”, és melyik az „ismerős törlése”?