0:05
Főoldal | Rénhírek
nem idegen köztük

Hogyan legyünk finnek svédül?

Anyanyelvünk határozza meg, hogy melyik nemzethez tartozunk? Ezt nem mindenki gondolja így. Lehetnek-e szlovák anyanyelvű magyarok vagy magyar anyanyelvű szlovákok? Elvben semmi nem zárja ezt ki.

Fejes László | 2014. december 16.

Henry Parland (1908–30) költő skót eredetű családban született Szentpéterváron, német nyelvű iskolában tanult, beszélt oroszul és finnül is (Szentpétervár finn nyelvterületre épült, a környező falvak nyelve finn volt, a Pétervárott játszódó orosz regényekben rendszeresen felbukkannak finn szolgálók), írni mégis svédül írt – példálózik a finnsvéd Anna-Lena Laurén Hogyan legyünk finnek svédül? című cikkében. Nem csoda, hogy ezt írta: „akárhova megyek, idegen vagyok”. Laurén szerint ezzel az érzéssel minden finnsvéd szembesül, mert rengetegen hisznek abban, hogy a nemzeti hovatartozás és az anyanyelv egy és ugyanaz.

A finnsvédek azonban egyértelműen finneknek tartják magukat: nem svédeknek, akik Finnországban élnek, hanem finneknek, akiknek svéd az anyanyelvük. Egy finnsvédtől egyenesen sértő megkérdezni, hogy a hokiban a finneknek vagy a svédeknek drukkol-e.

Bár Európában is több többnyelvű ország van – Belgium és Svájc a tipikus példa –, a közfelfogásban általános az „egy ország, egy nyelv” elképzelés. Finnország azonban többnyelvű állam, két egyenrangú hivatalos nyelve is van, pedig a svéd anyanyelvűek a lakosság alig 5,5%-át teszik ki. Ennek főként az a magyarázata, hogy a finn kultúrában és történelemben a svéd kapcsolat nagyon meghatározó. Finnország 700 éven át volt Svédország része. Mi több, a 19 században a finn nyelv hivatalossá tételében is a svéd anyanyelvű értelmiség járt az élen: finn hazafiaknak tartották magukat. A finn erősödésével párhuzamosan a svéd megőrizte kulturális jelentőségét.

Svédül született meg a finn himnusz, svéd anyanyelvű volt a leghíresebb finn zeneszerző, Jean Sibelius. Carl Gustav Emil Mannerheim, a modern Finnország „atyja” is svéd anyanyelvű volt, emellett oroszul, németül, franciául és angolul is tudott – a finnt ezeknél rosszabbul beszélte. Finnségét mégsem kérdőjelezi meg senki.

Finnországban ma is számarányuknál nagyobb kulturális szerepet játszanak a svéd anyanyelvűek. Finnsvéd volt a világhírűvé vált  Múminok megalkotója, Tove Janson. Helsinkiben ma is három svéd nyelvű színház működik, az országban 15 svéd nyelvű napilap jelenik meg, jó néhány rádió- és tv-csatorna sugároz (finnországi) svéd nyelven. Finnországban külön svéd nyelvű kulturális élet folyik, mely egyszerre különül el és áll folyamatos párbeszédben a finn nyelvű kultúrával. Finnországban a svéd nem idegen nyelv, hanem a nemzeti kulturális örökség része.

Finnsvéd jelképek
Finnsvéd jelképek
(Forrás: Kram Sverige)
A finnországi svédek helyzetét érdemes összevetni más kisebbségek helyzetével – akár a szomszédos országokban élő magyarokéval, akár a Magyarországon élő kisebbségekével. Előfordulhat-e, hogy a jövőben a szlovákiai vagy romániai magyarok magyar anyanyelvű szlováknak, románnak tekintik majd magukat? Milyen feltételek mellett következhet ez be, ki mit nyerne vagy veszítene ezáltal? Nem vagyunk benne biztosak, hogy a válasz egyszerű. Az mindenesetre biztos, hogy a magyar kultúrában is nagy szerepet játszottak az idegen származásúak, de a magyar származásúak, anyanyelvűek nélkül elképzelhetetlen a szomszédos népek kultúrájának története is.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (22):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2014. december 20. 17:18
22 Roland2

1936-ban Kiss Sándor , Magyarország finnországi nagykövete kisebbfajta botrányt okozott egy interjújával, melyben a finnországi svédek helyzetéről beszélt:

" Kiss mérsékelt turanizmusa nem sértette volna a néprokonsági köröket, ha a követ nem bátorodott volna fel annyira, hogy kommentálja Finnország nyelvi kérdését és a svéd nyelvű kultúra szerepét Finnországban. Nyilatkozatai rövid diplomáciai konfliktushoz vezettek a két ország között, és Kisst a radikális néprokonsági szellemű körökben persona non gratának kiáltották volna ki, ha a felé irányuló szemrehányásokat nem hárították volna át a Pesti Napló riporterének, az ismert finnbarát Kodolányi Jánosnak ( 1899-1969 ) a nyakába. Az interjú következtében Kodolányit finnországi barátai megvetették, ami önmagában nagy kár volt, ugyanis Kodolányi békés és modern paraszti társadalomnak tartotta Finnországot,amely saját erőfeszítései árán tört ki az orosz elnyomás alól. Finnországot példaértékű országként mutatta be Magyarország és a népi írók előtt, akik közé ő is tartozott. (.........) A néprokonsági körök felháborodását váltotta ki Kissnek az az "objektív", vagyis mindkét fél véleményt figyelembe vevő szemlélete, amelyben a Kodolányi által készített riportban adott hangot. Kiss a finnek erényeinek ritka egységét hangsúlyozta ( bátorság,tisztaság, takarékosság,becsületesség és szorgalom ) , de a folytatás már érthető módon sok volt a finnek számára :

A svédek nélkül a finnek ugyanolyan jelentéktelen finnugor törzs lennének a bolsevik orosz állam területén, mint a vogulok és az osztjákok.

Kiss szerint a finnek a svédeknek köszönhették a kereszténységet,államformájukat és a nyugati kultúrát. Erre Kodolányi a riportban megjegyezte, ha ez történelmileg igaz is lenne,ugyanakkor az is igaz, hogy a svédek igyekeztek megakadályozni a finneket abban, hogy finn nyelvű iskolákat alapítsanak. Kiss ezt azzal próbálta megcáfolni, hogy a finnek megfosztották a svédeket intézményeiktől,annak ellenére, a svédek Finnországban "történelmi jogokkal " rendelkeztek., illetve az egyetemet is a svédek alapították. Ráadásul a finneknek az Oroszország elleni háborúk során mindig a svédekben kellett bízniuk, a svédek nagy számban részt vettek Finnország szabadságharcában is, illetve a dinn kulturális élet vezető személyiségei közül soknak volt svéd családneve. Kiss már korábban úgy nyilatkozott, hogy mivel Felvidékről származik, megérti a finnországi svédek aggodalmát pozícióik megőrzése miatt, továbbá ha a Csehszlovákiában élő magyaroknak ugyanolyan autonómiát lehetne biztosítani, mint a finnországi svédeké, a magyar kisebbség elégedett lenne. Kiss az "igazi finnek" " nyelvi türelmetlenségét" sem tartotta bölcs dolognak, ha belegondolunk, hogy mennyire skandináv volt alapjában véve a finn kultúra.

A riportban Kodolányi a családnevekre utalva arra hívta fel Kiss figyelmét, hogy Magyarország nagy reformere, Széchenyi sem írt jól magyarul, hanem főként a német nyelvet használta. Továbbá Finnország helyzete jóval bonyolultabb, mint ahogy azt Kiss állította : egyes eredetileg finn származású lakosok újra finn nevet vettek fel, viszont a svéd katonatisztek és nagybirtokosok nem akartak elfinnesedni, hiszen olyan sok előjoggal rendelkeztek Finnországban, hogy nem volt okuk panaszra : szabadon szervezkedhettek,tényleges autonómiával rendelkeztek, nyelvük használata biztosítva volt, nem úgy, mint a felvidéki magyarság esetében. (....) A jól informált Kodolányi számára egyértelmű volt, hogy Finnország meg fogja őrizni a svéd kultúrát, annak ellenére, hogy a finnségi mozgalom célkitűzése egy tisztán finn nyelvű kultúra megteremtése.. A svéd nyelvűek kénytelenek beletörődni ebbe a helyzetbe.

Amikor a Kiss-sel készült riportot lefordították, és a cikk tartalma eljutott a néprokonsági körökhöz, a tiltakozás igen erőteljes volt. Az Akadémiai Karjala Társaság szerint a svéd nyelvűek hatalmukba kerítették Kisst, annyira "képtelenek" voltak az állításai.Küldöttséget toboroztak, mely V. A. Heiskanen és V. Musikka vezetésével meghallgatást kért Holstitól. A konfliktust diplomáciai szinten kezelték, a magyar külügyminisztérium megtiltotta a nyilvános tárgyalást, hiszen a riportot Kodolányi készítette, nem Kiss nevében jelent meg. A magyar fél magyarázata szerint Kiss nézetei több forrásból származtak, a riport fordítása pedig pontatlan volt, de sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a cikk egyáltalán megjelent, illetve egyértett azzal, Hogy Kissnek a finnek körében is kellett volna tájékozódnia.Az Akadémai Karjala Társaság tisztában volt azzal, hogy Kiss, mivel Stockholmból került Finnországba, inkább a svéd nyelvűek társaságát keresi. A konfliktust kölcsönös, hivatalos hangvételű sajnálkozással zárták le.A finn fél ezt el is várta, ugyanis a magyarok úgy tekintettek az ügyre,hogy a néprokonsági körök támadása megsértette a magyar követet. Kissnek nem kellett lemondania követi posztjáról.

Kodolányi számára viszont kellemetlen volt, hogy Magyarország finn követségének titkára, Walter azt állította a finneknek, hogy Kiss finnellenes nézetei Kodolányitól származnak, illetve hogy Kiss csupán idézte a svéd nyelvűek véleményét.Walter úgy konstatálta a konfliktust, hogy azt "nem hűthette le" az egyébként oly meleg finn-magyar kapcsolatokat. A finn fél végül elfogadta a fenti magyarázatot, bár úgy tűnik tisztában volt azzal, hogy kinek a véleményéről is volt tulajdonképpen szó."

( Anssi Halmesvirta - Kedves rokonok - Magyarország és Finnország 1920-1945 Napkút kiadó 159., 160, 161.,162.,163., old. )

4 éve 2014. december 19. 22:44
21 Untermensch4

@Krizsa: a finnországi cigányoknál megmaradt hagyomány hogy a deréktól lefele viselt ruhákat külön mossák a deréktól felfele viseltektől. nyilván sok vallási előírásnál visszafejthető hogy milyen praktikus oka volt eredetileg. amire utalni akartam a "sovinisztázással" az az amit te is mondtál, genetikai elkülönülés, vallási alapon kifejlődött (nem a legjobb szó de sajnos nem tudok jobbat) belterjesség. kisebb létszámú népességnél az amisoknál ez egy bizonyos öröklődő szembetegség nagyobb elterjedtségében figyelhető meg. és igen, a vallási fanatikusok nem engednek, ezért is jobb ha inkább olyan vallást követnek emberek akiknek ez nagyon kell amikkel kevésbé hergelhetőek agresszív cselekedetekre. ezért nem tartom jó ötletnek egy vallás felvételét az identitásképző listára akármelyik nemzet esetében.

4 éve 2014. december 19. 18:52
20 Roland2

Azért hozzá kell tenni, h. az 1920-as,30-as években a finn nacionalisták és egyes finn politikusok ( pl. Kekkonen ) ,szervezetek, mint a Finnségi Szövetség,az Akadémiai Karjala Társaság vagy a kifejezetten inkább radikális- nacionalista, antikommunista, orosz- és svédellenes- irányú Lapua-mozgalom tagjai törekedtek az egyetemek és a kultúra elfinnesítésére, ellenezték a svéd hivatalos státuszát, csupán csak kisebbségi jogokat akartak biztosítani nekik.Tehát a finn állam fiatal éveiben nem mindenki áltánosan értett egyet a svédekkel szembeni ilyen fokú liberalizációval.

4 éve 2014. december 19. 18:25
19 Krizsa

@Untermensch4: A zsidóság olyasmi(ke)t tud, amit legtöbben nem. És ebből, legalábbis a vallásosak, nem engednek - de a többi zsidóra is van valamennyi hatással. Ezt most hogyan magyarázzam el röviden? Egy példával próbálom: Nem ehetsz egyidőben tejes és húsos ételt, csak órákkal később. Aha, biztos a tejérzékenység... Az is, de más is - a hússal kapcsolatban. Tejérzékenység a mi családunkban nincs. De apám mondta, hogy húst és / vagy zsíros dolgot soha ne egyek megsózás és SAVANYÚSÁG nélkül. Ezt addig nem vettem komolyan, amíg néhányszor – hatalmas migrének közepette - nem hánytam. De még akkor se, mert ez biztos csak a migréntől van. Hát nem. Hanem a húst / zsírt én sem emésztem meg sózás és savanyúságok nélkül. Migrén meg bármitől begerjedhet, ami nagyon zavar.

A zsidóság kevert: tej és húsérzékenyek is voltak köztük, valszeg ősidőktől. „Az Isten azt parancsolta”, hogy külön egyed. Így sokkal több esély van arra, hogy észrevedd, mi nem jó neked, s azt hamarosan nem is fogod szeretni. Pláne a tej „lefogja” a savat, tehát ha együtt eszed, még biztosabb, hogy baj lesz belőle. Külön-külön mindenesetre több esély van arra, hogy mindkettőt megemésszed.

Ezt ők 2ooo? talán már 4ooo éve is tudták. Megmagyarázni azonban nem tudták. Nem számít, az Isten parancsolta. Ilyen parancsolatuk többszáz van. A többszázat persze csak a vallásosok ismerik, bár legtöbbjüknek fogalma sincs, hogy mit miért parancsolt az Isten. És egy főszabály: Nem érdekes, hogy nem érted, miért van megparancsolva, mert nem is érthetsz mindent – azt teszed, amit az I. parancsol.

Na még egy: tiszteld apádat, anyádat, támogasd az özvegyet és az árvát. De NEM Te döntöd el, hogy érdemesek-e rá! Nem mérlegelheted, hogy milyen rossz szüleid voltak, stb. – ez a parancs és kész. Mert ha Te dönthetnéd el, akkor, amikor már teherré váltak, úgyis fogsz találni kifogásokat... Érted? Azt is tudják, hogy milyen az ember - s természetes, hogy ők maguk is ugyanolyanok, mint bárki...

4 éve 2014. december 19. 16:14
18 Untermensch4

@Austro Slav: a kizárólagosságra törekvésben van valami de létezik legalább kettős identitás úgyhogy ez átléphető akadály. összefüggésben a kizárólagossággal van az jelenség hogy a "renegátok" (másik nézőpontból a nem születettek hanem "megtérők") mindig fanatikusabbak...

@Krizsa: a kereszténység egyeseknek identitásképző elem még ha nem is kifejezetten gyakorolják a vallást. vannak viszont nagyon is "pogány" (kimondottan keresztény-ellenes) magyar nacionalisták is. a zsidókkal kapcsolatban az a "probléma" hogy van egy intézményesített sovinizmusnak látszó vallásuk ami pont a beolvadás elkerülésére van optimalizálva, maga a nemzetiség magyarországon lényegtelen

4 éve 2014. december 19. 09:39
17 Austro Slav

@Krizsa:

"teljesen ki lehetett söpörni az evolúciós szemléletet."

Ez nem a tudomány, hanem a hit terepe.

Szerintem az evolúció nincs ellentmondásban a hittel, de az evoluciótagadás ellentmondásban van a tudománnyal.

A vulgárdarwinizmust lehet finomitgatni, de kár az egészet tagadni.

4 éve 2014. december 19. 09:34
16 Austro Slav

Amúgy a finnországi svédek anyanyelvének neve hivatalosan nem svéd, hanem finnországi svéd!

Ez kb. olyasmi, mint Mo-n a 19. sz-ban hivatalosan nem éltek szlovákok, csak tótajkú magyarok. :-(

4 éve 2014. december 19. 09:31
15 Austro Slav

@Krizsa:

"Nem vállalja fel Magyarországon a teljes zsidó közösség, hogy ők nép"

Náluk a "magyar", azt jelenti, hogy "magyarországi". A "fajmagyarok" ezt a magyarság hígitásaként élik meg.

Szerintem mindkét fél érvei méltányolhatóak.

A hétköznapi nyelvhasználatban úgyis mindenki magyarnak számít aki anyanyelvi szinten beszél magyarul.

Pl. elveszve egy idegen nagyvárosban, ha ortodox zsidók segítenek az eltévedt magyar turistáknak, azok így kiálltanak fel: Jaj de jó, hogy Maguk magyarok!

Mert jobban a szájukra áll, mint az, hogy: Milyen jó, hogy Önök beszélnek magyarul!

4 éve 2014. december 19. 09:21
14 Austro Slav

@Untermensch4:

"ha a nacionalizmust illetve a nemzethez tartozást vallásnak tekintjük akkor vmilyen fokú szinkretizmussal lehet vki többnemzetiségű is."

A nacionalizmus valláspótlék. A " felvilágosultság" korában jött létre.

A legtöbb vallás kizárólagos, a szinkretizmust eretnekségnek tekintik, a nacionalizmus is így viselkedik.

Pl. a mudzsahedek afganisztáni szovjetellenes fellépése idején, simán lehetett valaki muszlim és amerikai hazafi.

Magyar-portugál kettős tudat is egyszerűbben megélhető, mint magyar-román!

4 éve 2014. december 19. 04:50
13 Krizsa

@Untermensch4: Az önmeghatározást azért tartom mindent felülíró kritériumnak, mert a nemzeti hovatartozást kívülről, mások, egészen eltérően határozhatják meg. Az egyed viszont, önvédelemből, nem mindig meri felvállalni, hogy ő mit ért a saját nemzetiségének fogalma alatt. Nem vállalja fel - nincs is rá semmi oka - pl. egy 3 nemzedék óta tökéletesen magyarrá vált cigány, pedig (vagyis épp azért), kissé barnább és persze piszkolják... Nem vállalja fel Magyarországon a teljes zsidó közösség, hogy ők nép (kivéve, aki vallásos, mert annak az a legfontosabb).

Európa (pláne!:-), de Magyarország hivatalosan is, újabban ki lett nevezve "kereszténynek". Holott vallásgyakorló keresztényt osszesen kettőt ismertem, amíg ott laktam. Tehát a nem vallásos óriási többség ebben ellene forduló erőfitogtatást érez - és hallgat. Ezen ne múljon, nyugtatja meg magát - pedig nagyon sok múlik rajta. Például az is, hogy a nyelvészetből (ami tudomány kellene, hogy legyen) teljesen ki lehetett söpörni az evolúciós szemléletet. Azt, hogy a nyelvek, a hangkészlet, a szókincs rövid alapegységei, stb. az emberi faj genetikusan kódolt környezetismeretéből alakultak ki.

4 éve 2014. december 18. 22:24
12 hovatovabb

mer valakinek ez olyan, mint a szakállas nőnek a ruha. ausztria kultúra 2014.

.

hát, ezt se árulják a bótba. lehet róla papirod is.

lehetsz te muszlim német is, de egyik se semmi.

persze sokat segít, ha egy nemzetnek nincs kultúrája, nincs történelme, nincs eszmeisége.

csak azt nem országnak hívják, hanem karámnak.

4 éve 2014. december 18. 22:08
11 hovatovabb

@okeyo: :))) hát ez vicces. főleg a lefelé beszélés.

"a jövőben a szlovákiai vagy romániai magyarok magyar anyanyelvű szlováknak, románnak tekintik majd magukat?"

1. semikorse, mer

magyarnak magyar történelme, magyar hősei, magyar királyai vannak.

magyarnak magyar Istene, magyar országa, magyar népe van.

a magyar név Árpád vezér népének, Ond népének, Kund népének, Tash népének, Huba népének, Tuhutum népének, Előd népének közös neve.

.

2. tekintheti magát, de attól meg nem magyar lesz.

.

@Austro Slav: "szerettem volna, hogy legyenek Magyarországon szlovák iskolák, intézmények, nehogy a nagyszüleim sorsára jussanak a most születő alföldi szlovák gyerekek."

ahhoz szlovák tanár kell.

ha jól tudom, törvényi akadálya nincs.

.

felvidéki magyarok hány évig akartunk magyar egyetemet? meg kéne köszönnünk, h Nyitrára tették a pedagógusképzést?

hány évig kellett várni, hogy a magyar települések neve magyarul is olvasható legyen? az még hány év, hogy mindenféle kitalált településnevek lesznek, amihez semmi köze a névadónak? Stúr járt Párkányban? Kollár Gútán? Tešedík Pereden?

hány évig lesznek még kitalált, Habsburg-fajta történelemszemlélet tanítva Szlovákiában? mint a románoknál?

csángó magyarok hány éve akarnak alapiskolákat?

magyar nevet?

.

kíváncsi lennék én arra mit tartasz te szlovák kulturális örökségednek!

ki az akit te példaképednek nevezel!

4 éve 2014. december 18. 21:45
10 Untermensch4

ha a nacionalizmust illetve a nemzethez tartozást vallásnak tekintjük akkor vmilyen fokú szinkretizmussal lehet vki többnemzetiségű is. elég nehéz lenne "kimérni" hogy ki milyen nemzetiségű

4 éve 2014. december 18. 19:17
9 Krizsa

@Austro Slav: Az anyanyelv - feltéve, hogy az alapszintű oktatás is ezen a nyelven folyt - a gondolkodás típusát, az (agyi) értelem-hálózat szerkezetét határozza meg. (Ezt itt a Nyesten tagadni szokták.)

Milyen néphez tartozunk? Önmeghatározással: amit választunk. S az lehet kettő (ritkán több) is. Két (több) néphez az tartozhat, aki az életének jelentős részeit a két környezetben éli le. Ez nem jelent feltétlenül ország változtatást, mert pl. a zsidó, szlovák, stb. és a magyar néphez egyszerre is tartozhat valaki. Még akkor is, ha csak Magyarországon éli le az egész életét.

Objektíven: olyan nép(ek)hez tartozunk, amelyet nagyon jól ismerünk és az értékeit is elfogadjuk, kifejezetten azonosolunk vele. Ezen az alapon én magyar is vagyok meg izraeli is. Zsidó is? Hát... az izraeli irataim szerint igen.... ha a nem vallásos, de a zsidóságot jól ismerő és tisztelő valaki is annak számít, akkor az is. De lengyel már nem vagyok, mert "semmit" nem tudok róluk - pedig az apai felmenőim (Krizsa - valami keresztes vitéz lehet a név mögött), vagy 15O évvel ezelőtt onnan érkeztek.) Az ázsiai lovasnépekhez azonban végképp nem tartozom, pedig van némi mongolos beütésem is. Tehát énszerintem Ausro Slav akkor szláv-magyar, ha a szláv népet is jól ismeri és értékeli, kedveli is.

De ha ő nem is ismeri nagyon jól őket, mégis ezt választja - akkor, önmeghatározásként - a szabad akarata lép érvénybe.

4 éve 2014. december 18. 19:00
8 okeyo

Előfordulhat-e, hogy a jövőben a szlovákiai vagy romániai magyarok magyar anyanyelvű szlováknak, románnak tekintik majd magukat? - teszi fel a kérdést Fejes László.

Szerintem előfordulhat és ebben nem látok semmi rosszat. Sőt úgy vélem, hogy ez az önmeghatározás lehetne az egyik feltétele annak, hogy az ottani magyarok megmaradjanak. Például a finnorországi svédek mintájára.

A felnőtté vállás egyik feltétele az, hogy elszakadjunk az anyaországi szemlélettől.