Az iskolai szegregáció ügye csak látszólag oldódott meg
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja, a Romaversitas Alapítvány és három további civil szervezet közleményét tesszük közzé a tervezett köznevelésitörvény-módosítással kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben civil szervezetek több fórumon tiltakoztak a köznevelési törvény módosítása ellen, amely kibúvókat tenne lehetővé az iskolai szegregáció tilalma alól. Az antiszegregációs kerekasztal 2014. december 11-i ülésén Balog Zoltán miniszter azt ígérte, kiegészíti a törvényjavaslatot úgy, hogy eloszlassa a szegregáció törvényesítése miatt aggódó civilek kételyeit.
A miniszter közlésével ellentétben azonban a most bejelentett módosítással sem változott lényegében a helyzet. A kormány továbbra is rendeleti felhatalmazást kapna a szegregáció tilalma alóli kivételek meghatározására. Ez még mindig szabad kezet biztosítana Balog Zoltánnak arra, hogy önkényesen meghatározza, mi a szegregáció és mi a jogszerű elkülönítés. A miniszter a sajtónak többször kifejtette: nem tartja törvényellenesnek a „felzárkóztató elkülönítést”. Az Európai Uniós és magyar jogszabályok, valamint a magyar bíróságok szerint azonban még felzárkóztató céllal sem lehet szegregálni. A szegregáció törvényesítésével szemben petíciót és tiltakozó akciót indító szervezeteket ezért nem győzték meg a civil nyomásra tett állítólagos miniszteri engedmények. Szerintük csak látszólag engedett a miniszter.
Mohácsi Erzsébet, az egyik tiltakozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója elmondta: „Továbbra sem árulta el a kormány, mi a valós célja és indoka ennek a jogszabály-módosításnak. Mint ahogy eddig azt sem cáfolta Balog Zoltán miniszter, hogy vajon nem a szegregálva felzárkóztató Huszár telepi iskolákhoz hasonló kezdeményezések számára teremtené-e meg ez a módosítás a jogszerű működéshez szükséges feltételeket.”
Az antiszegregációs kerekasztalnak nem, illetve már nem tagjai a javaslattal szemben fellépő civilek. A CFCF korábban azért lépett ki onnan, mert a kormány képviselői egyáltalán nem konzultáltak velük érdemi módon, nem vették figyelembe a szakértők véleményét. Erről a törvényjavaslatról még a novemberi ülésen sem tájékoztatták az Antiszegregációs kerekasztalban még résztvevő tagokat.
Csatlakozó szervezetek
- Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
- Európai Roma Jogok Központja
- Romaversitas Alapítvány
- Társaság a Szabadságjogokért
- Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
- Roma Oktatási Alap
„Arra kérjük a Kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, hogy az Alaptörvénynek megfelelő módon, továbbra is az Országgyűlés rendelkezzen törvényben a szegregáció tilalmáról, illetve arról, hogy miként lehet megszüntetni a jogellenes elkülönítést. Ez utóbbi tekintetében valóban további szabályozás szükséges. Ez arra is lehetőséget biztosítana Balog Zoltánnak, hogy egy valós társadalmi vita keretében megvitassa szándékait az érintettek és a szakma képviselőivel és valódi megoldás szülessen a szegregáció problémájára” – mondta Kegye Adél, a CFCF ügyvédje.
@Szalakóta: "Ezért egy cigánytelepen tilos iskolát nyitni." Pedig bizony szükség lenne a szegregációra, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő: "Szétkeni az ürülékét, minden előzmény nélkül a társaira támad, üti, fojtogatja őket." Az ilyen problémás cigánygyerek eltávolítása, ha már bekerült egy adott osztályba, akár több mint egy évig is elhúzódhat. Aztán valószínűleg áthelyezik egy másik nem-szegregált osztályba, ahol ugyanígy viselkedik majd.
www.delmagyar.hu/szeged_hirek/egy_8_eves...talytarsait/2410487/
Már az is szegregációnak számít, ha iskolát nyitnak egy cigánytelepen. Ezért egy cigánytelepen tilos iskolát nyitni.