Törvényesítenék az esélyegyenlőtlenséget
Nem lehet szegregálva integrálni, s minden rendelkezésre álló tudományos bizonyíték is azt támasztja alá, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma gyermekek integrációjához elengedhetetlen a többségi gyermekekkel együtt való oktatásuk.
Az iskolai szegregáció ellen fellépő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Romaversitas Alapítvány levelet küldtek valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy megakadályozzák a Balog Zoltán vezette minisztérium tervét az elkülönítésen alapuló oktatás törvénybe emeléséről.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma suttyomban, fű alatt terjesztette be módosító indítványát a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, az érintett felek és civil szervezetek megkerülésével kísérelte megakadályozni az ilyenkor kötelező széleskörű társadalmi egyeztetést. A tiltakozó roma szervezetek az Alaptörvénybe ütközőnek, és a szegregáció legalizálását szolgáló intézkedésnek tartja a törvénymódosítási javaslatot.
A jövő héten esedékes parlamenti döntéshozatalig a CFCF, az ERRC és a Romaversitas minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a szegregáció lehetőségét ne lehessen törvényessé tenni Magyarországon!
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és az Európai Unió Faji egyenlőségi irányelvének megfelelően Magyarországon tilos bármely védett tulajdonság alapján való hátrányos megkülönböztetés. Az elmúlt 10 évben a bíróságok töretlen gyakorlata is bebizonyította, hogy az iskolai elkülönítés, a szegregáció jogellenes mind nemzetiségi alapon, mind vagyoni helyzet alapján. Tilos az alapítványi és állami fenntartású intézmények elkülönítő oktatásszervezési gyakorlata is.
A Debreceni Ítélőtábla 2014. november 6-i, jogerős ítélete alapján pedig tilos felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni. Ez utóbbi perben a miniszter többször kifejtette álláspontját, tanúként is a szegregáló görögkatolikus egyház mellé állt, támogatva a „szeretetteljes szegregációt” és az ítélethirdetés napján a minisztérium közleményben tett ígéretet arra, hogy megkeresi a lehetőséget arra, hogy hasonló esetekben helye legyen a szegregáció alóli felmentésnek.
Még két hét sem telt el és 2014. november 18-án meg is született a Kormány T/2085. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi LXXIX. törvény (Nkt.) módosításáról szóló törvényjavaslata, melynek a 27. § (5) bek. z) pontja értelmében a Kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben határozza meg a szegregált oktatás alóli kivételeket.
1. Alapjog érvényesülésének rendeleti korlátozása
Jelenleg az Alaptörvényben biztosított hátrányos megkülönböztetés tilalmának részletszabályait törvény, mégpedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. Nem rendelet, és nem is országgyűlési határozat, hanem az Alaptörvényt követő legmagasabb szintű jogforrás: törvény. A nemzeti köznevelési törvénybe bújtatott módosítás azonban olyan eszközt adna a Kormány kezébe, amely, okulva Balog Zoltán sajtóközleményeiből, biztosítaná, hogy az oktatásért felelős miniszter véghezvigye tervét: a szegregált felzárkóztató oktatást.
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg, s azok csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatók. A Javaslat 27. § (5) bek. z) pontja – tekintettel arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma alól adna további felmentést kormányrendeleti formában – sérti az Alaptörvény alapvető jogok korlátozására vonatkozó szakaszát.
2. A módosítás a szegregált felzárkóztatás legalizálását szolgálhatja
A fentiekben hivatkozott, szegregációs ügyben született jogerős ítéletre reagálva, az EMMI november 6-i sajtóközleményében tudatta:
„A Huszár-telepi iskola ügye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik…”, elősegítve a későbbi sikeres integrációt. A módosító javaslat szerint tehát akár a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, akár a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az Ebktv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei kormányrendeletben hígíthatók lesznek.
Az Ebktv. 28. § (2) bekezdése tartalmazza a szegregáció alóli kivételeket. A jelenlegi szabályozás szerint nem tilos a különnevelés, amely nemzetiségi, nemi vagy vallási alapon, de a szülők kezdeményezése és önkéntes választása szerint történik, feltéve, hogy az oktatás célja és tanrendje indokolja az elkülönítést és az ilyen oktatásban résztvevő tanulókat hátrány nem éri. A bíróságok szerint nem lehet szegregálva integrálni, s minden rendelkezésre álló tudományos bizonyíték is azt támasztja alá, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma gyermekek integrációjához elengedhetetlen a többségi gyermekekkel együtt való oktatásuk.
3. Társadalmi vita hiánya
A most sietve, minden társadalmi egyeztetést nélkülözve benyújtott módosító javaslat egyértelműen a Huszár–telepi iskola ügyében született jogerős ítéletre válasz: a Kormány rendeletben adhatna további felmentést (a jelenlegi kivételek pontosításával) a szegregáció tilalma alól.
A javaslatról sem az országos nemzetiségi önkormányzatok, sem a civilek nem értesültek. A javaslatot november 18-án, kedden terjesztette elő a Kormány, Balog Zoltánt kijelölve mint előadó minisztert, november 24-én hétfőn tárgyalta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, és 25-én, kedden már a Parlament előtti általános vitára bocsátják. Elmaradt az a társadalmi vita, és a szakmai szervezetek javaslatai, ami elengedhetetlen egy, az uniós és hazai alkotmányos rendelkezésekkel szembenő oktatásszervezési modell lehetséges bevezetéséhez. A Kormány és az előadó miniszter eljárása sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (1) bek a) pontját, amely szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvénytervezeteket és indokolásukat.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (62):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@blogen: "A demokráciában az állam mi vagyunk és nem a társadalomnak valamiféle ellentéte. ... Miközben a demokratikus berendezkedésünk lehetővé teszi, hogy az állampolgárok tökéletesen és maximális hatékonysággal képviseljék az érdekeiket a saját rendszerükben."
az a fétis hogy neked ez a fajta állami berendezkedés a demokrácia elérhető legtökéletesebb formája
"Tegnap még a tanár/ügyvéd/juhász volt, akit mi küldtünk az érdekeink képviseletére pozícióba és jottányit se változott azóta, hogy mi kiválasztottuk őt magunk közül."
azt a tegnapot azért számold át. mennyi ideig volt "tanár/ügyvéd/juhász" mielőtt megélhetési politikus lett? ő is megszavazza a fizetésemelését arra hivatkozva hogy x év politizálás után képtelenség visszatérni és megélni a versenyszférában? ennyit minimum változtak/változnak és ez a tegnap sokuknál évtizedekkel ezelőtt volt. hivatásos politikusok, jól felépített marketinggel amivel elhitetik sokakkal hogy "egyek közülük", másokkal meg azt ami miatt az adott célcsoport rá fog szavazni. az elszigetelten (4éves ciklus biztonsága) élő elit elválik a néptől gondolkodásában csak közben tükröt tart eléd hogy eltakarja magát és azt mondogatja: nézd a tükröt, te választottál, mindent magadnak köszönhetsz ha nem tetszik
@blogen: Írtam, olvass rendesen. Szomáliában nem ez van. (Hol van már az a k*va Skynet?)
Írtam, go to Szomália! Ott nem lesznek problémáid a politikai rendszer stabilitásával, mi több, ott a problémáid jelentős részére azonnali megoldást is találhatsz.
@blogen:
1. "ez a stabilizáló tényezője a rendszernek" - Nem, ez a probléma.
2. "ez megintcsak a demokráciát dicséri, hiszen a rendszer jól működik, nagyon megbünteti az ostobákat." - k*a sz*ul működik, mert nem büntetés kéne utólag, hanem megoldás időben.
3. Nem, egy olyan rendszer működne. Nyilván a kisebbség nem tudná lemondatni a kormányt akkor sem, többségi akarat kéne hozzá, de ha az megvan, akkor ennyi volt gyerekek. Amíg az nincs, addig nincs demokrácia, csak kamukrácia.
@Kormos: Persze, hogy önmagát, ez a stabilizáló tényezője a rendszernek. A saját túlélése érdekében megteheti a jelentős népszerűségvesztést elszenvedő kormánypárt is, hogy bedobja a törölközőt, de dönthet úgy is, hogy még marad egy-két évet , mégha ezzel örökre ki is írja magát a politikából, mint a magyar baloldal tette. 2006-ban kellett volna lemondaniuk, de azzal négy évvel még garantálták, hogy itt 36, 46, de talán 56-ig nem lesz baloldali kormány, legalábbis abból a társadalmi csoportból, ahonnan a 2010 előtti rendszer kiemelkedett biztosan nem. Ez a kockázata ha nem mond le a bukott kormányzat. De ez megintcsak a demokráciát dicséri, hiszen a rendszer jól működik, nagyon megbünteti az ostobákat. Elodázható néhány évig az előrehozott választás, de azzal a kormánybukást örökbukássá teszik az emiatt dühös szavazók. És ez így van jól, mert nem óvodában vagyunk, a csokikát éppen meg nem kapó és ezért toporzékolva hisztiző kis görcsöknek építjük a politikai rendszerünket. Egy olyan rendszer egyszerűen csak működésképtelen lenne.
@Untermensch4: Te milyen államfétisről hallucinálsz?
Továbbá a politikusok mi vagyunk. Ha nem tetszenek a vezetőid, akkor ideje lenne szembenézned saját magaddal, a barátaiddal, a honfitársaiddal, mert ezek a vezetők egyek közülük. Tegnap még a tanár/ügyvéd/juhász volt, akit mi küldtünk az érdekeink képviseletére pozícióba és jottányit se változott azóta, hogy mi kiválasztottuk őt magunk közül. Legföljebb mi lettünk álszentebbek és most összetörnénk a tükröt.
Bocs, szarakodott a térerő, és Nokia 2700c-ről vagyok, így reagált.
@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.
2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.
@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.
2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.
@blogen: 1. A választások csak akkor opció, ha amúgy minden oké. Nem opció, ha az embernek nincs rá négy éve. Ettől egyébként is kímélj, utálom, amikor valaki demokratikusnak akar beállítani egy rendszert, csak mert vannak választások, fölmegy a vérnyomásom, és kifizettetem veled a szívgyógyszert, meg a meszkalint.
2. Nem igazán. A Parlamentnek önmagát kell feloszlatnia hozzá. Na kösz.
@blogen: használni használom és pont ezért érzékelem hogy nincs hatalmunk (mármint nekünk állampolgároknak). az csak az egyik probléma hogy sokan manipulálhatóak (a nato-népszavazás előtti kampány óta rutinfeladat) de ha esetleg mondjuk egy rendezvényen véletlenül pont az illetékes elvtársnak sikerül is elmondani a problémát és ezt még sokan teszik így-úgy (vszeg aktívabban akiket személyesebben érint) aztán az "érdekünket szolgáló" jogi szabályozás az ügyben egy rossz vicc, akkor komolyan azt várod hogy higgyek az államfétises vallásodban? Kormos-nak igaza van, a politikusokat a megtorlástól való félelem tartja vissza attól hogy elvaduljanak.
@Kormos: Dehát le tudjuk mondatni őket korlátlanul a választásokon. Ezenkívül az előrehozott választások kikényszerítése is egy reális lehetőség a jelenlegi rendszer keretei között. Nem értem a problémádat.
@blogen: Nem vagyunk. Addig nem, amíg nem tudunk képviselőket lemondatni, előre hozott választást kikényszeríteni.
@Kormos: Mi vagyunk a hatalom, miért akarsz te minket állampolgárokat megnevelni?
@Untermensch4: A reprezentativitáson azért sok múlik egy utcai megmozdulás esetében. Például a netadó elleni kettő tüntetés reprezentálta a társadalom egy szignifikáns részét. A kormányzat reagált is rá sürgősen, bár a kormánypárt népszerűségvesztését tekintve későn. A netadó visszavonása utáni tüntetések már csak egy ideológiailag erősen meghatározott fővárosi/belvárosi réteget érintenek, erre a kormányzatnak már nem kell reagálnia, politikai jelentéktelenségét jól mutatja, hogy a köztévé híradója is beszámol róluk. Hiszen belterjes voltuk miatt nem reprezentatívak, politikailag így nem fenyegetőek, lényegében "kisgörények születtek az állatkertben" a hírértékük.
Nem tudom, hogy te használod e. Használod?