Fel kell számolni a nyíregyházi „gettóiskolát”
Jogerős ítéletet hozott a Debreceni Ítélőtábla a nyíregyházi Huszár-telepen működő cigányiskola ügyében. A bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyva úgy döntött: az önkormányzat előidézte, míg a görögkatolikus egyház jogellenesen fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését.
November 6-án megszületett a jogerős ítélet a CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány) által indított perben, amely a Huszár-telepen működő szegregált iskola felszámolását célozta. A per előzményei közé tartozik, hogy a szóban forgó iskolát éppen a szegregált oktatás gyakorlata miatt 2007-ben a CFCF nyomására már bezáratta a nyíregyházi önkormányzat. Az iskolát 2011-ben indította újra, immár felekezeti iskolaként a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje. A CFCF ismételten perbe fogta az iskolafenntartót, ezúttal a Görögkatolikus Egyházat, illetve az önkormányzatot, majd annak jogutódját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is.
A most lényegében teljes egészében helybenhagyott elsőfokú ítélet a Nyíregyházi Törvényszéken született meg 2014 februárjában. A huszár-telepi gyermekek számára kedvező ítélet megállapította, hogy az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen a Görögkatolikus Egyháznak adta, továbbá pénzügyi támogatást is nyújtott, s mindezzel egyidejűleg megszüntette a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette. A Törvényszék szegregációért marasztalta el a Hajdúdorogi Egyházmegyét, amiért az a nyíregyházi iskolái között elkülönítette a telepi iskolájában a cigány gyermekeket. A bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket, amely az ítélet szerint azt jelenti, hogy az egyházi cigányiskolában nem indítható újabb első osztály.
(Forrás: Wikimedia Commons / Anglos / GNU-FDL 1.2)
„A per során a CFCF és az egyház többször is egyeztettek, de a megbeszélések eredménytelenek voltak, mivel a görögkatolikus egyház ragaszkodott a jogellenes helyzet fenntartásához, és elvetette azt a megoldást, hogy a kisiskolásokat saját belvárosi nyíregyházi iskolájába fokozatosan integrálja. Mindehhez kormányzati támogatást kaptak: Balog Zoltán miniszter a cigányiskola fenntartói mellett szállt síkra s tett tanúvallomást a perben” – mondta el a tárgyalást követően dr. Kegye Adél, az Alapítvány jogi képviselője. A szakember hozzátette: megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a Debreceni Ítélőtábla ellenállt minden hatalmi nyomásgyakorlásnak, és nem hagyta befolyásolni magát sem a kormányzati, sem az egyházi lobbisták által.
„A mostani döntés egyértelműen rámutat, hogy a cigányiskolák nem szervezhetők ki az egyházak fennhatósága alá, szegregált, elkülönített oktatás ilyen trükkök segítségével sem folytatható. Az elkülönítést tiltó jogszabályok az egyházakat is kötik” – mutatott rá dr. Kegye Adél, aki azt is hangsúlyozta; a CFCF szilárd meggyőződése, hogy a cigány gyerekek felzárkóztatása csak integrált osztályokban valósulhat meg.
A mostani ítélet azt jelenti, hogy a Huszár-telep iskolájába már nem indul új, szegregált első osztály.
A Nyest egy régebbi cikke arra panaszkodott, hogy a cigányok körében nincs anyanyelvi oktatás, hogyha az adott cigány közösség még őrzi az anyanyelvét. A jogvédők mindent meg is tesznek azért, hogy ne is lehessen ilyen iskola; ha indulna is, szegregációra hivatkozva bezáratnák.