Felzárkóztatás vagy szegregáció?
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) felszólítja az oktatási kormányzatot, hogy hagyjon fel a roma gyerekek elkülönítésének kísérleteivel, fogadja el a Debreceni ítélőtábla döntését és tegyen azonnali lépéseket a roma tanulók integrációja érdekében, hogy a felzárkóztató elkülönítés ne legyen újra oktatásszervezési modell.
A CFCF örömmel vette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) már a precedensértékű ítélet megszületésének napján reagált a Debreceni Ítélőtábla döntésére. Üdvözli azt is, hogy „Magyarország Kormánya elítéli a szegregációt, amelyet a magyar törvények is tiltanak”. Az Alapítvány szakemberei ugyanakkor úgy látják, hogy a minisztérium legfeljebb csak a szavak szintjén ítéli el az elkülönített oktatást.
A Debreceni Ítélőtábla november 6-i jogerős ítéletében a szegregált oktatás abbahagyására kötelezte a Nyíregyháza Huszár-telepén működő iskolát. Az indoklásban külön felhívta a figyelmet arra, hogy „a szegregáció az előítéletesség egyik fokozata egy olyan skálán, melynek végén a fizikai erőszak és a népirtás áll”.
Az ítéletre reagálva az EMMI közleménye arról tájékoztat, hogy a minisztérium továbbra sem ért egyet az ítélettel, és Balog Zoltán miniszter továbbra sem „veszítette el a harci kedvét”, ahogyan azt az első fokú, hasonló tartalmú ítélet után kijelentette, nem a roma gyerekek integrált oktatásának megteremtésén fog fáradozni, hanem azon, hogy kidolgozza, „milyen jogszerű módjai lehetnek ... a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatásának”.
(Forrás: Wikimedia Commons / Marc Swenker / CC BY-SA 3.0)
„Cinizmusnak tartom az EMMI reakcióját, egyúttal veszélyes lépésnek is: ha nem tetszik egy ítélet – amely egyébként a Kormány felzárkóztatáspolitikájáról is ítéletet mondott –, akkor az a megoldás, hogy megváltoztatom a törvényeket?” – tette fel a kérdést Kegye Adél, a CFCF ügyvédje. A szakember hozzátette: ezzel Balog Zoltán minisztériuma nem csupán az állami iskolák feladatáról és működéséről mondott lesújtó véleményt, de az összes eddigi iskolai szegregációs perben hozott ítéletet figyelmen kívül hagyva továbbra is „a jó szegregációról” beszél, ami a felzárkóztatással egyenlő.
A felzárkóztató célú elkülönítés egyszer már megbukott Magyarországon: nem a felzárkózást, hanem a leszakadást segítette elő, ezért is szüntették meg. Az ítélettel most az is kiderült, hogy az egyházi cigányiskolák sem mentesülnek a törvény alól.
„Balog Zoltán az összes hazai és uniós jogszabályokkal szembehelyezkedve egy cigányiskola és fenntartói mellett szállt síkra és tett tanúvallomást a perben. A miniszter által hangoztatott felzárkózáspolitika, az elkülönítő oktatás ezúttal a felekezeti oktatással is megbukott. Egy ilyen eset után nyugati típusú demokráciában a lemondás természetes lépés” – szögezte le Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke.
Nem az a legszörnyűbb, hanem az, hogy míg nyugaton Special Education és Special Needs van, addig ugyanezt Mo-on a náci Sonderbehandlunghoz hasonlítják.
Az a legszörnyűbb, hogy ez a Balog Zoltán volt az esélyegyenlőségi miniszter. Most pedig inkább kimoderálom magam.