Ötletek és lehetőségek magyartanároknak 8.
„Föltámadott a stílus, az utca népének stílusa”
Jönnek a pilvakeres srácok, hogy feldobják a nyelvtanórát a szövegeikkel. A vita, érvelés, stílus, nyelvhelyesség és még sok más egyéb témakör tanítása kerül más megvilágításba. Irodalomba ágyazott nyelvtantanításra kiváltképp alkalmasak ezek az anyagok.
Az anyanyelvoktatás alternatív lehetőségeiről szóló sorozatunk előző részében a Red Bull Pilvaker nevű kezdeményezéssel ismerkedhettek meg olvasóink. Maradunk a témánál, ám ezúttal konkrét, az egyes számokhoz, klipekhez tartozó nyelvtani feladatokat nézünk meg, illetve szó lesz arról is, hogy hogyan lehet a nyelvtant és az irodalmat összekapcsolni ezen anyagok segítségével.
Kautzky papa lekoccol, kezdődhet a disputa
Aligha lehet kérdéses az, hogy az anyanyelvi nevelés egyik nagyon fontos feladata megtanítani a gyerekek számára az érvelés technikáját, illetve a kulturált vitázás szabályait. Hogy miért kiemelten lényeges ez? Mert a vita (és az ahhoz kapcsolódó érvelés) által a tárgyi ismeretek megszerzésén túl számos kompetencia nagyon hatékonyan fejleszthető, úgymint a kritikus gondolkodás és forráskezelés, az értő figyelem, a tolerancia, a nyitottság vagy az együttműködés. Mindehhez nagyszerű lehetőséget nyújt a Kautzky Armand szavalásával kezdődő, ám az őt félbeszakító előadók rapjével folytatódó videoklip:
A videó cselekménye és szövegvilága számos vitatémát és érveléstechnikai gyakorlatot kínál. Rögtön adja magát a kérdés, hogy Kautzky színpadról való eltávolítása mennyire volt helyénvaló. Ez lehet az első, kisebb érveléstechnikai feladat témája. A következő – és ezt mindenképp célszerű csoportmunkában végezni – a kétféle stílus/szöveg összevetése egy vitán keresztül, például „melyik a jobb” vagy „melyik illik jobban a költeményhez” alapon: Kautzky Armand klasszikus szavalása vagy a zenei előadók modern átdolgozása a nyerő?
Fontos arra ügyelni, hogy véletlenszerű legyen a csoportalakítás, mert ha mindenki azon az oldalon lenne, ahol szeretne, akkor soha nem gondolnak majd bele a másik fél érveibe, nem helyezkednek a vitapartner helyzetébe. Miután kialakultak a csoportok, a tanulók kapnak némi időt (kb. 8-10 perc) a felkészülésre, majd az első csapat ismerteti érveit, értelmezéseit egy megadott időkereten belül (kb. 5-6 perc). Erre kell reagálnia a másik csapat tagjainak, szónokának közben ismertetve a saját álláspontot. Ezután még egy ilyen kör következik, végezetül pedig a vita kiértékelése, megbeszélése (természetesen az időkeret és a szakaszok száma tetszés szerint változtatható – az előbbi számok egy átlag 45 perces órához igazodnak).
A feladathoz fontos mellékelni, kiosztani vagy kivetíteni a János vitéz és az átdolgozás első két versszakát a tanulóknak, hogy még szembetűnőbbek legyenek a különbségek és hasonlóságok. Ellenben az összes versszakot nem feltétlenül praktikus megosztani velük, mivel csak elterelné a figyelmüket, és könnyen rossz irányba viheti a munkát, s mint tudjuk az idő mindig vészesen fogy egy-egy tanórán.
Nyelvhelyesség- és személyiségkutató
Az előző klip még egy dolog megértésében, elmagyarázásában bírhat nagy jelentőséggel. Ez nem más, mint a nyelvhelyesség sok vitát kirobbantó fogalma. A nyelvhelyesség adott szituációnak megfelelő nyelvhasználatként való értelmezése csöppet sem egyszerű, mivel erőteljesen él az a nyelvművelői felfogás, mely szerint léteznek olyan nyelvi formák, amelyek eredendően jobbak, helyesebbek. Csakhogy ezek a formák egyenrangúak, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy az adott helyzetben nem a legjobb választásnak bizonyultak, nem odaillőek, azonban semmiképp sem eredendően rosszak, helytelenek.
Az, hogy Kautzky Armandot letessékelik a színpadról, mondván, hogy nem menő, amit csinál, még önmagában nem olyan érdekes. De a stílus, az ahogyan ezt közlik vele, már elég beszédes (pl. „ott a nyugdíjasklub, én fizetem”, „pápá papa”, „kocc”). Fel lehet tenni a kérdést a diákoknak, hogy mit gondolnak erről a jelenetről, és hogy miért gondolják azt. El kell jutni arra a pontra, hogy miért nem érzik a gyerekek megfelelőnek az előadók nyelvhasználatát a tökéletes orgánumú színészünkkel szemben, míg mondjuk egy-egy dalukban, vagy a videó későbbi részében már semmi gond nincs ugyanezzel a nyelvhasználattal.
Hasonló funkciót tölthet be egy másik pilvakeres klip is, ami valószínűleg könnyen felkelti majd a diákok érdeklődését, ugyanis közismert színészek, stand-up comedy-sek, valamint zenészek szerepelnek benne, nem is akárhogy:
A felcserélt szerepekkel fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy az adott stílus vagy nyelvváltozat nem csupán a helyzethez nem illeszkedhet, hanem az egyénhez sem. Hogy ezt a diszharmóniát hogyan igyekeznek feloldani a színészek és stand-uposok, remekül tükröződik vissza a rappereket utánzó gesztusaikban és testbeszédükben. Ezt pedig a nonverbális kommunikáció, vagy a sikeres kommunikáció tanításánál használhatjuk fel. Kitérhetünk a nonverbális kommunikáció jeleire, valamint azok verbális kommunikációval való összehangoltságára, kapcsolatára. Ezenfelül a klip kapcsán beiktatható egy olyan játék is, amely a videóban látható szerepeket (melankolikus, ingerlékeny, derűlátó, flegma) játszatja el különféle helyzetekben a tanulókkal. Ez úgy valósítható meg, hogy a gyerekeknek kiosztjuk a videóban lévő szerepeket, és különféle szituációban (pl. temetést és beteglátogatást) kell eljátszaniuk őket, megadott szereplőként (pl. temetésnél: pap, gyászoló rokonok, sírásó vagy beteglátogatásnál: beteg, orvos, ápoló, látogató). Így átértékelődik a flegma szerepe a különböző helyzetekben a különböző szereplőknél.
Föltámadott a stílus, föltámadott az integrált anyanyelvi nevelés
Végezetül járjuk kicsit körbe a nyelvtan- és irodalomtanítás összekapcsolásának kérdését. Ha az első videoklipből nem lenne egyértelmű, akkor most leírjuk, hogy ezen versátiratok mindegyike magában rejti a nyelvtan irodalomba integrált tanításának lehetőségét. Ha ugyanis az egyes versek elemzéséhez használjuk, óhatatlanul is össze kell hasonlítanunk az eredeti szöveget az újjal, az előadók által megírttal. Például Petőfi Föltámadott a tenger című versének átdolgozásánál:
Tehát ez a mozzanat, amikor a diákok a kettő különbségeit és hasonlóságait veszik sorra, nem csak a művel ismerkednek. Ez utóbbinál sokkal több történik, hiszen eleve két szöveggel dolgozik a gyerek, aminek a stílusa, nyelvváltozata más, de a tartalma ugyanaz. Így a bonyolultabb gondolkodás, és a jóval értőbb, értelmezőbb olvasás fejlesztése mellett induktív (egyediből az általános felé haladó) módon taníthatunk meg számtalan fogalmat. Többek között például az intertextualitást (ami adja magát a két szöveg összevetéséből kifolyólag) vagy a költői képek, alakzatok különféle fajtáit (pl. megszemélyesítés: a rap hódít és nem hódol soha be, hasonlat: az élet édes akár a nugátkrém, alliteráció: ötletek, összecsengő, összetett). Ezen kívül a stílusjegyeket, a nyelvi változás és változatosság formáit, a nyelvváltozatok és nyelvi formák különbségeit, valamint a nyelv kettős (földrajzi és társadalmi) tagoltságát is felvillanthatjuk a szöveg kapcsán. Ezek bármelyikéhez elég csupán az eredeti vers és a dalszöveg első sorában szereplő föltámadott és föltámadt alakokat kiragadni példaként és elmagyarázni a különbségeket.
Ezen túlmenően a szövegértés összes szintje – információ-visszakeresés, értelmezés, kapcsolatok és összefüggések felismerése, szövegek összehasonlítása – fejlesztésére is felhasználhatjuk ezen szövegeket. A szövegértés fejlesztése már csak azért is lenne borzasztóan fontos, mert a magyar diákok nagyjából 20%-a a funkcionális analfabéták szintjén áll (vagyis tud olvasni, csak nem érti, amit olvas). Ha pedig a hagyományos, frontális és tanárközpontú, a tananyagot letudó-adó oktatást követjük, akkor még többen lesznek ezek a tanulók, ami igencsak kihat sok minden más mellett például a gazdaságunkra. Ezért nem árt átgondolni, hogy mit tanítunk és legfőképpen hogyan.
Ha ezeket az anyagokat használjuk fel a tanítási-tanulási folyamatban, ha ezekkel a lehetőségekkel élünk, akkor nagyobb eséllyel lehetünk hatékonyak. Természetesen az itt bemutatott anyagok és a hozzájuk kapcsolódó módszerek még nem garantálják a sikert. Azonban még a legrosszabb esetben is annyit biztosan elérhetünk a segítségükkel, hogy a tanulók figyelmét megragadjuk és fenntartsuk. Ugyanis a korszerű szemlélet nem csak a digitális taneszköz használatát jelenti, hanem a tananyag tartalmának és az ismeretek átadásának korszerűségét, gyerekcentrikusságát is. Természetesen nem arról van szó, hogy felejtsük el Petőfit, csak arról, hogy meg kell értenünk: Petőfi nem áll közel a gyerekhez, Sub Bass Monster és a többiek viszont igen, ezért az utóbbiak népszerűségét kell kihasználnunk ahhoz, hogy az előbbiek valamivel közelebb kerüljenek a tanulókhoz. Azért, hogy Petőfi és a többiek ne csak egy „valami költő” szereppel bírjanak a gyerek életében.