0:05
Főoldal | Rénhírek
Petőfi-remix

Forradalmi töredékek

A Kozmosz zenekar szinte kizárólag Petőfi-versek remixéből rakott össze egy olyan dalszöveget, amit akár irodalomórákon is lehetne tanítani. Ráadásul az elkészült dal segítségével azt is megtudhatjuk, mi a közös a vad bulizásban és a forradalomban...

Molnár Cecília Sarolta | 2012. augusztus 3.

Dalelemzéseink sorában többször volt már szó olyan kortárs könnyűzenei dalszövegekről, amelyek megidézik a magyar vagy a világirodalmi líra különböző motívumait, hagyományait, egyes szövegeit.  Sőt, arról is beszámoltunk, hogy a Szavak forradalma című slam poetry vetélkedőn éppen az volt a feladat, hogy 19. századi költők megadott műveinek felhasználásával kellett kortárs műveket alkotni. Az irodalmi hagyományok megjelenése a kortárs könnyűzenei szövegekben tehát nem is annyira ritka, mint azt elsőre gondolnánk.

Nem is lepődtünk meg azon, amikor először meghallottuk a Kozmosz zenekar Világszakadtság című számát. Hiába, Petőfi trendi: az ő világszabadságából mára világszakadtság lett. Az összes többi dolog azonban meglepett minket a dallal kapcsolatban: egyrészt az, hogy a stílus nem hip-hop, hanem punk, másrészt az, hogy milyen sokféleképpen idéz meg szinte szó szerint milyen sokféle irodalmi szöveget. A dal ugyanis szinte minden második sorban tartalmaz Petőfi-idézetet vagy -intertextust. Érdemes tehát odafigyelni a szám meghallgatása közben. (A dalszöveget szokás szerint a cikk végén közöljük.)

Annak ellenére, hogy a dal címe egyértelműen Petőfi Egy gondolat bánt engemet... című versét idézi, a dal nem ezzel, hanem a Szeptember végén allúziójával kezdődik: az első négy sor egyértelműen Petőfi versét hívja elő.

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.

 A Kozmosz-féle verzióban persze már tél van, és a természetközeli helyszín városi tájjá alakul. Különösen nagy poén, hogy a bérci tető megfelelője a modern szövegben a Corvintető. Ez az utalás pedig egyértelműen kijelöli a helyszínt: Budapesten járunk, jó eséllyel a budapesti éjszakába készülünk:

látod, nem nyílnak a völgyben a kerti virágok
nincs völgy, nincs fa az ablak előtt
nézed a latyakos téli várost
már hó takará el a Corvintetőt

A következő szakasza a szövegnek egy kissé éles váltással újabb Petőfi-szöveget idéz fel, méghozzá az Európa csendes, ujra csendes... címűt.

Európa csendes, ujra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesűlt és
Szabadságát nem vívta ki.

Petőfi szövege az 1848-49-es európai forradalmak leverése utáni kiábrándultságot fogalmazza meg. A Kozmosz szövegében a kiábrándultságot a Petőfi-áthallás teszi  teljessé. Ami a Kozmosz szövegében rendkívül izgalmas, hogy Magyarország, a helyszín már Európa része: az odakint levő fura Európa nem külföld, hanem Budapest, ahol elzúgnak az álmok. Fontos persze azt is megjegyezni, hogy míg Petőfinél a közösségek kudarcáról (elzúgtak forradalmai), addig a Kozmosznál az egyén kudarcáról van szó.

odakint ez a fura Európa
csendes nagyon, csendes megint
elzúgtak, ahogy szoktak az álmok
szívunk tovább ezek szerint

Ezzel vége is az első szakasznak, amely tehát két Petőfi-verset idézett fel és helyezett modern környezetbe. A refrén pedig a címben szereplő kulcsszó megismétlésével szintén az Egy gondolat bánt engemet... című szövegre utal. A refrén alapozza a forradalmi bulihangulatot.

A szabadság vezeti a népet
A szabadság vezeti a népet
(Forrás: Wikimedia Commons / Eugène Delacroix)

A második szakasz újabb Petőfi-szöveget hoz be a képbe: az Anyám tyúkját... Ennek persze több következménye is van: a gyerekkorból ismerős szöveg az első strófa gondterhelt gondolatait kissé könnyedebb, mondhatni infantilis irányba tereli.

Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Egyértelműen kiderül, hogy egy pesti buliba csöppentünk, ahol Isten a dj szerepét játssza (vagy fordítva: a dj játssza Isten szerepét). Azt is megfigyelhetjük, hogy ahogy melegszik a hangulat, úgy távolodunk az eredeti szövegektől. Az Anyám tyúkja már tényleg csak nyomokban jelenik meg.

ej, mi a kő, sok a galiba itt bent
holnaptól tutira figyelem Istent
biztos jó a srác, valami jót ád
ha romlik a kedv, berak egy Guetta-nótát

A következő négy sorra azonban mi elvesztettük buliba vezető Petőfinket: „forrását” nem tudtunk beazonosítani. (Kérjük a kedves olvasókat, ha ismerik a szöveget, írják meg nekünk kommentben!) Cserébe azonban a következő négy sor szinte egy az egyben Petőfitől való, méghozzá a Bordal című versből: közeledünk a forradalmi Petőfitől a bulizós Petőfihez:

Aki mostan nem tart énvelem,
Verje meg azt az én istenem,
Vigyék el a körmös angyalok...
A hazáért iszom, igyatok!

Látható, hogy a beszúrt poén teszi csak hozzá a Kozmosz: a haza szó kétféle jelentését kihasználva beszúrja: ti is hazáig igyatok. És ezzel persze a hazafias hevület mellé némi iróniát a bor után küld a szöveg.

Valami jót ád...
Valami jót ád...
(Forrás: Wikimedia Commons / Edit Ledesma / GNU-FDL 1.2)

Ez után végre elkövetkezik a dal csúcspontja, szó szerinti idézetben is megjelenik a cím és a refrén által felidézett költemény is, immár teljesen átértelmezve, bulira hangolva:

egy gondolat kerget engemet:
ma ne padlót fogjak, hanem melleket
ágyban, párnák közt kapni meg
ez a cél, és nem nyelni a farvizet

Az átirat nagy telitalálata az ágyban, párnák közt halni meg szállóigéjének átváltoztatása. Megfigyelhetjük egyébként, hogy itt ismét kevésbé ragaszkodtak az eredeti szöveghez:

Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;

Szegény Petőfi, biztos forogna a sírjában (már ha lenne neki), hogy ilyen módon forgatják ki a szavait, bár a konklúzióval (ami az este célját illeti) valószínűleg ő is egyetértene. A Kozmosz még azt a szemtelenséget is megcsinálja, hogy visszahozza a forradalmi szálat, és egyenes idézi a Föltámadott a tenger... című verset a következő refrén után:

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

A forradalmi buli közepette ismét egyenes idézet következik, ismét az Európa csendes, ujra csendes...-ből:

Emelje ez föl lelkeinket,
Hogy mi vagyunk a lámpafény,
Mely amidőn a többi alszik,
Ég a sötétség éjjelén.

Aztán a következő sorban ismét a Föltámadott a tenger... allúzióját találjuk, de itt is távolabb kerülünk Petőfi szövegétől:

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Csupán szavakban, szókapcsolatokban hívja elő a Petőfi-szöveghelyet a Kozmosz szövege:

nem divat a gálya, sok álarcos árja
fent a pénz, itt lenn a szív az úr
de tisztul a pálya, mert nem ez járja
az ostobaság már visszaszúr

És végül az utolsó két strófa, ami már vélhetően nem tartalmaz szépirodalmi utalást, folytatja a bulis és forradalmi hangulatot.

Reméljük, sikerült bemutatnunk, hogy a Kozmosz szövege milyen módon használja fel az idézett Petőfi-szövegeket, hogyan forgatja ki őket, hogyan teszi ironikussá vagy épp írja át őket a jelenre. És így végigelemezve a dal végül azt is kimondhatjuk, hogy a szám zseniálisan mossa össze, vetíti egymásra a forradalmat, a lázadást és a mulatást, a bulizást. Ebben persze nagy szerepük van a felidézett Petőfi-verseknek is.

Kozmosz: Világszakadtság

látod, nem nyílnak a völgyben a kerti virágok
nincs völgy, nincs fa az ablak előtt
nézed a latyakos téli várost
már hó takará el a Corvintetőt
odakint ez a fura Európa
csendes nagyon, csendes megint
elzúgtak, ahogy szoktak az álmok
szívunk tovább ezek szerint

de úgy lesz, ahogy kell
és nem úgy, ahogy akarták
csak hosszú átmenet
ez a világszakadtság

ej! ej! ej!
ej, mi a kő, sok a galiba itt bent
holnaptól tutira figyelem Istent
biztos jó a srác, valami jót ád
ha romlik a kedv, berak egy Guetta-nótát
az este is segít, ha karcol a nappal
a bor kezd valamit a hangulattal
hé, mit csinálsz, ne tedd a poharakat el
mert a sok józanság csak falakat emel
aki mostan nem tart énvelem,
verje meg azt az én istenem,
vigyék el a körmös angyalok
a hazáért iszom, ti is hazáig igyatok
egy gondolat kerget engemet:
ma ne padlót fogjak, hanem melleket
ágyban, párnák közt kapni meg
ez a cél, és nem nyelni a farvizet

úgy lesz, ahogy kell
és nem úgy, ahogy akarták
csak hosszú átmenet
ez a világszakadtság

látjátok ezt a táncot?
halljátok e zenét?
akik még nem tudtátok,
most megtanulhatjátok

hogyan mulat a nép

emelje az föl lelkeinket,
hogy mi vagyunk magunk a lámpafény,
amely amidõn a többi alszik,
ég a sötétség éjjelén
nem divat a gálya, sok álarcos árja
fent a pénz, itt lenn a szív az úr
de tisztul a pálya, mert nem ez járja
az ostobaság már visszaszúr

megjöttünk és diktáljuk az ütemet
látunk mindent és nem hagyunk szünetet
üzenem fel, most már ügyesen kell
mert roppantul elfogytunk a türelemmel

mi már jobban tudjuk, mit tudunk jobban
bátran fogunk szólni, ha vége
hangosabbak bennünk a hangok
ki nem passzol, pakolhat végre

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. augusztus 3. 23:08
1 arafuraferi

"már hó takará el a Corvintetőt" jaj de tré