Etikett és stigma

Nem csupán az etikett, de az etika is tiltja mások megbélyegzését, azaz stigmatizálását. De mi köze az etikának az etiketthez, és nyelvtörténeti szempontból hogyan kapcsolódnak a stigmához?

Az indoeurópai *steig- [sztejg-] ’bedug’ igéből az ősgermánban a ’beszorul’ jelentésű *stikkēn [sztikken] fejlődött, ebből pedig az ófelnémetben stekan [sztekan] lett. Az ófrancia ezt estiquer [esztiker] alakban és ’bedug, rögzít, odaerősít’ jelentésben vette át. Ebből képezték az estiquette [esztikette] főnevet, mely ’feljegyzés, számla, jegyzet’ jelentésben volt használatos – elsősorban olyan papírlapokra vonatkozott, melyeket kitűztek, pl. a bíróságok kapujára tűztek ki, pl. elkobzással vagy örökléssel kapcsolatos hirdetményeket. Később ebből a franciában étiquette [etiket] lett, ezt pedig az angol ticket [tiket] ’jegy’ lett, mely aztán eljutott a magyarba tikett formában. A magyarban azonban nem jelent pl. ’menetjegy’ vagy ’belépőjegy’ értelemben, inkább ruhatárban vagy fogadáskor (pl. lóversenypályán) adott igazolószelvényt jelent.

Az etikettnek, az illemtannak tehát nyelvileg sincs köze az etikához, az erkölcstanhoz. Utóbbi a görög ἠϑικά [et^hika] szóból ered, mely az ἠϑικός [et^hikosz] ’megszokott’ melléknév főnevesült többes számú (és semleges nemű) alakjából jött létre, azaz eredeti jelentése kb. ’a megszokottak’. (Egy másik elképzelés szerint a magyarba nem az ἠϑικά folytatója került be, hanem az ἠϑικός latin folytatójának, az ethikusnak nőnemű alakja a disciplina ethica ’erkölcstan’ szókapcsolatból.

A francia étiquette-nek időközben új jelentése fejlődött: ’illemszabályok rendszere’. A látszólagos radikális változás könnyen megérthető, ha tudjuk, hogy az udvar szertartásrendjét papírlapra jegyezték fel, és így tűzték ki. (Tehát metonímiáról van szó.) Később már nem csak az udvari és nem csak az adott pillanatban betartandó szabályokat jelentette. Ebben a jelentésében a szókezdő e-t megőrző alakok terjedtek el, a magyarba a németen keresztül jutott el.

Az indoeurópai ige egyik képzett alakja, a *stig-yo- a görögben is megmaradt, folytatója a στίζω [sztidzó] ’szúr, tűz, lyukaszt’, ebből jön a  στίγμα [sztigma] ’jel’, mely a magyarba stigma alakban jutott el. Bár elsősorban Krisztus sebeit jelenti, vonatkozhat megbélyegzésre is: e jelentéséből jött létre a stigmatizál ’megbélyegez’.

Stigma
(Forrás: http://fuckyeahjesuschrist.tumblr.com)

A tigris szó a magyarba a latinon át került az ógörögből, ahol τίγρις [tigrisz] alakban van meg. Egyes vélemények szerint ez az óperzsa tigra- ’éles, hegyes’ és az aveszta tighri ’nyíl’ szavakkal függ össze, melyek az indoeurópai *steig- igetőből származnak. Az összefüggés azonban nem világos, hiszen az iráni nyelvekben a szónak nincs ’tigris’ jelentése.

Forrás

etiquette and stigma

tiger and thistle

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Kapcsolódó tartalmak:

• Tömjén funky
• Édes élvezet
• Manysi szó-e „mamut”?
• Lakodalmas kérdés
• Kínzó bringás kérdés

Hasonló tartalmak:

• Ki gondolta volna?
• Amblokk
• Hétköznapi olümposzunk
• Ismét a keresztről
  és a kereszténységről
• Keresztény vagy keresztyén?

Hozzászólások (8):