Egy szomszédokkal jóbanlevős kocsma
Milyen az a kocsma, amely jóban kíván lenni a szomszédokkal?
Ha mindenki kimulatta magát szilveszterkor (és kikérdezhetjük bárkitől a tüzijáték helyesírását), akkor érdemes csendesebb vizekre evezni, például a Gólyába. „Ez itt egy ilyen csendesen beszélgetős rész. Mi inkább egy szomszédokkal jóbanlevős kocsma vagyunk” – hirdeti a tábla a ház oldalán. Ez pedig egyrészt szimpatikus, másrészt helyesírási és nyelvtani szempontból is izgalmas nekünk.
Ezúttal is Nórának köszönjük a nagyszerű találatot és a fényképet!
Az a kisebbik kaland, hogy észrevegyük, hogy a csendesen beszélgetős és a jóbanlevős szerkezetek első látásra nagyon hasonlítanak egymásra, a helyesírásuk mégis különböző: az egyik egybe- a másikat pedig különírta a feliratozó. De milyen intuíciót tükrözhet ez az írásmód?
Talán éppen azt, hogy a két szerkezet csak első látásra hasonlít egymásra; ha jobban megvizsgáljuk őket, akkor megtaláljuk a különbségeket is. A csendesen beszélgetős rész olyan ’hely, ahol az emberek csendesen beszélgetnek’. A szomszédokkal jóbanlevős kocsma pedig ’olyan kocsma, amelynek az üzemeltetői jóban vannak (kívánnak lenni) a szomszédokkal’. A csendesen beszélgetős rész-ben tehát csendesen beszélgető emberek vannak, a rész-re nem mondható, hogy csendesen beszélgető. A szomszédokkal jóbanlevős kocsma esetében azonban a szomszédokkal jóban levő alany maga a kocsma.
Így aztán jóbanlevős, a csendesen beszélgetős-re hajazó egyedi, talán vicces szánt alkotás. Éppen ezért érthető, és jelzésértékű az egybeírása.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
És ha azt akarták mondani: kocsma, amelynek vendégei és üzemeltetői jóban vannak a szomszédokkal. Tehát kocsma, ahol jóban lehet lenni a szomszédokkal, és így nem a kocsma az alany. Csak egy értelmezés.