Tüzijáték engedély mentesen
A szilveszter sem múlhat el helyesírási hiba nélkül. Itt van rögtön a „tüzijáték” szó...
Az elmúlt hetekben láttuk, hogy a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó szezonális üzenetek is tartogatnak helyesírási érdekességeket. A Mikulás várása és az advent is megajándékozott minket nem konvencionális helyesírású üzenetekkel, hirdetésekkel. Szilveszterkor is sok nehéz helyesírási kérdés merülhet fel, amelyeket az óévvel nem hagyunk magunk mögött, hanem elkísérnek minket az Újévbe, sőt az új évbe is.
Szorgos helyesírásihiba-gyűjtőnk, Nóra küldte nekünk az alábbi feliratot, ami egy váci bolt kirakatán olvasható.
Be kell vallanunk, az üzenetet nem értjük. Egy biztos, a tűzijáték hosszú ű-vel íródik, hiába mondja mindenki röviddel. (Ilyen egyébként a vízi is; csak hogy könnyű legyen megjegyezni.) A tűz az egyike azon főneveknek, amelyeknek a helyes írásmódját az iskolában úgy szoktak próbálni megjegyeztetni, hogy azt mondják, csak arra kell emlékeznünk, hogy a tűz (és a víz is) olyan, mint a nyár – mármint helyesírási szempontból. A tűz-ben az ű éppen akkor marad hosszú, amikor a nyár-ban az á nem rövidül a-ra: nyár – nyári, tűz – tűzi; nyarak, tüzek, nyarat, tüzet, nyárban, tűzben stb. Az iskolában persze éppen arról feledkeznek meg, mennyire könnyű éppen erről megfeledkezni, és a kiejtés szerint minden esetben röviddel írni a tűz-féle szavakat.
A felirat további érdekessége a tagolása, de ehhez értelmezni is kellene tudnunk. Ha arról van szó, hogy tűzijátékot engedélymentesen lehet kapni, akkor az egybeíráson kívül még valami tagoló jelet, például gondolatjelet tennénk a két szó közé, mert ez még akkor sem lesz szintagma, ha egybeírjuk az engedélymentesen-t.
Ezzel kívánunk minden kedves olvasónknak helyesírási hibákban gazdag új esztendőt!
(Forrás: Wikimedia Commons / Mwinog2777 / CC BY-SA 3.0)
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
@Janika: A "mindíg"-gel nem értek egyet, nálam pl. rövid í. :) Sőt, szerintem sokan csak hiperkorrekcióból írják hosszúval, mert nem nagyon hallottam még senkit [mindíg]-et mondani. De olyat már igen, hogy [mindég] (a nagymamám is így mondta).
Nem volna ilyen tanácstalanság, ha kutatnák a magyar nyelvet. A természetes nyelvekben (magyar, finn, héber, stb.) a magánhangzók eleve kevésbé fontosak, mert ugyanaz a mássalhangzó váz - és annak értelme csak differenciálódik. (Ez a flektálás.) A váz akár minden magánhangzóra is flektál, pl. nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyől (megnő), nyúl (állat), ki-nyúlik.
A magánhangzók hosszúsága pedig még kevésbé fontos, mert annak csak a hangsúlyozáshoz van köze. MIVEL a magyarban minden előhangsúlyos, ha képzőt / ragot kap a hosszú magánhangzós tőszó, akkor már nem kell külön kihangsúlyozni. Mert a szókezdő helyzettől már úgyis hangsúlyos.
15o éve nem kutatják a magyar nyelvet. Ma már úgy viszonyulnak hozzá, mint a bármilyen más, pl. az össze-vissza kevert, műszavakkal is elárasztott ind. nyelvekhez... SZÉGYEN.
@Akva: szerintem ne álljunk meg itt.
írjuk így: eggy, lessz hiszen MINDÍG MINDENKI így ejti, nem?
lehet már FÁRATT vagyok :-)
Miután MINDENKI rövid mássalhangzóval ejti, teljesen értelmetlen a természetellenes szabály, hogy hosszúval kell írni. Helyesen:
tizedik, tüzijáték, vizibusz
Írja így mindenki, aztán majd kénytelenek lesznek megváltoztatni az értelmetlen szabályt.
A "tüze" (vm.-nek) szóban az "ű" rövidülés egyértelmű, és szerintem ennek mintájára a ""tűzi--->tüzi" átalakulás is folyamatban van, amit a helyesírás is idővel követni fog.. :)
@kalamajka1: Nincs. Hogy a cikkbeli párhuzamot ismételjem: negyedik, hetedik → tizedik, huszadik.
Hasonló problémám a "10." szöveges leírásánál van.
Kiejtés alapján a "tizedik" (rövid i-s változat) tettem le a voksot, de a word helyesírás ellenőrzője ezt pirossal aláhúzza, és csak a "tízedik" (hosszú í-vel) fogadja el.
Vajon igaza van?