Mindennapi Mikulás
Reméljük, nem kapunk virgácsot azért, mert megírtuk, hogy a „Mikulás-rendelés” szót bizony kötőjellel kell írni...
Már csak nyolcat kell aludni, és tényleg megérkezik a Mikulás! A gyerekek azzal készülnek, hogy megpróbálnak jól viselkedni, és kipucolják a cipőjüket. A felnőttek pedig – ha épp nem csapnak föl Mikulásnak – rendelhetnek egyet. De mint minden reklámozott dolognak, a Mikulás-rendelésnek is megvannak a helyesírási nehézségei...
Nóra küldte nekünk a következő alkalmi hirdetést, amin a MIKULÁS BÁCSI HÁZHOZ MEGY mondattal nincs is gond, az – mint általában – az apró betűs résznél következik.
Ha túltettük magunkat azon, hogy ez a mondat már sehogyan sem áll össze, elmerenghetünk azon, hogy hogyan is kellene írni a Mikulás + rendelés szerkezetet. Ebben A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 140. b) pontja ad nekünk eligazítást. E szerint ha egy tulajdonnév egy köznévvel alkot jelöletlen összetételt, akkor kötőjellel kapcsoljuk őket egymáshoz. Ami egyébként még szerencse is, mert egybeírva kis m-mel kellene kezdenünk a Mikulás-t!
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
Nekem csak az a kérdésem, hogy ha egyszer a Mikulás tulajdonnév, akkor krampusz miért nem az?