Csaphat-e a villám kétszer ugyanoda?
Van egy mondás, ami szerint nem csaphat kétszer ugyanoda a villám. Persze a szólásmondások nem mindig tükrözik a tudományos valóságot.
Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, ami részletekben dolgozunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki, hogy van-e a Holdnak sötét oldala, illetve, hogy okoz-e furcsaságokat a holdtölte. Most pedig ebben a nyári zivataros időben érdemes megtudnunk, hogy biztonságban vagyunk-e vihar esetén egy olyan helyen, amelybe korábban már csapott villám...
Az angolban vagy egy mondás, amely szerint a villám (ménkű) nem csap kétszer ugyanarra a helyre (Lightning never strikes the same place twice). Akkor szokás ezt mondani, amikor valami rossz dolog történt, és azt akarjuk kifejezni, hogy az nem fog megismétlődni. A magyarban is vannak hasonló szólásmondások: ... Ezek az idiómák persze nem tudományos megfigyeléseken alapulnak, kár lenne tehát szó szerint értenünk azt, hogy a villám nem csap kétszer ugyanarra a helyre.
(Forrás: Wikimedia Commons / M. G. Loppé)
A villámlás egy nagy energiájú elektromos kisülés, amelynek valahol le kell vezetődnie. És persze az adott villámnak nincs „emlékezete”, nem tudhatja, hogy hova csapott már be előtte másik villám. Így éppen annyi esélye van annak, hogy másodjára is belecsapjon valamibe, mint annak, hogy elsőre. Gondoljunk például a tájból kiemelkedő objektumokra: fákra, tornyokra, felhőkarcolókra: ezekbe a környezetükből kiemelkedő csúcsokba sokkal nagyobb eséllyel csap a villám, mint a környezetükbe. Ebből következik az is, hogy kétszer vagy akár többször is ezekbe az objektumokba fog belecsapni. A New York-i Empire State Buildingbe például egy évben körülbelül százszor csap villám.
A NASA-nak egy 2003-as kutatása szerint 386 villámnak több mint a harmada több helyre is lecsapott. Tehát nemcsak az igaz, hogy egy helyre több villám is becsaphat, az is igaz, hogy egy villám is lecsaphat egyszerre több helyre!
Forrás
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a villám egyáltalán nem "lecsap", azaz nem a felhőből céloz meg egy kiszemelt objektumot, hanem fordítva: az adott tereptárgyból indul felfelé a kisülés. Ezt még Dr. Horváth Tibor professzor úr, a villámok legnagyobb hazai szaktekintélye tanította az egyetemen.
Érdemes megemlíteni, hogy a villámoknak kb. háromnegyede nem 'csao le', hanem a felhők között történik a kisülés.
A villámok ellen csalánnal kell védekezni, mert csalánba nem üt a ménkű. :)
Ahogy szólás is mondja: Villámtól jobb félni, mint utólag bánkódni, megijedni nincs idő.
Egyébként rövidlátó a villám, egyszerre néhány méter szökken előre, utána keresi, hogy merre menjen tovább - ezért olyan cikk-cakkos a haladása. Így előfordulhat, hogy egy kiépített villámhárító mellé csap be néhány méterre, csak mert olyan kedve van.
Egy emberbe 6x csapott a villám: www.youtube.com/watch?v=Ph9WpA2VOE4 ( 25:44-től)
"Gondoljunk például a tájból kiemelkedő objektumokra: fákra, tornyokra, felhőkarcolókra: ezekbe a környezetükből kiemelkedő csúcsokba sokkal nagyobb eséllyel csap a villám, mint a környezetükbe."
A valóságban ez azért sokkal bonyolultabb. A hagyományos villámvédelmi előírások szerint az alapján állapították meg, hogy egy épületre kell-e felszerelni villámhárító berendezést, hogy az milyen magas (a környezetét figyelembe véve), mi a tető anyaga, miből vannak a külső falak stb. A szabályozás viszont nemrég megváltozott, és komplex kockázatelemzést kell végezni, amihez már szakértői képesítés kell, valószínűleg éppen azért, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján rájöttek, hogy nincs ennyire szoros összefüggés az épületek magassága, a környezet és a villámcsapás valószínűsége között, mint ahogy azt eddig gondolták.