Honlap a történelmi tévhitek eloszlatására
Honlapot indított a Történelemtanárok Egylete (TTE) a történelmi tévhitek eloszlatására – közölte Miklósi László, a TTE elnöke Budapesten.
Miklósi László elmondta, hogy a weboldalon – amelynek célközönsége a középiskolás és a fiatal felnőtt korosztály – egyebek mellett Horthy Miklós kormányzóvá választásával, Károlyi Mihály tevékenységével, valamint az 1848. március 15-ei forradalmi eseményekkel kapcsolatban olvashatók cikkek, amelyek terjedelmét úgy alakítják, hogy okostelefonon is elérhetők legyenek.
Lőrinc László, a TTE bizottmányi tagja, a portál ötletgazdája és szerkesztője hangsúlyozta: a legendákat, a tévhiteket cáfolni kell, mert „hihetetlen áradata van a hiedelmeknek”. Példaként hozta fel erre, hogy elterjedt az a legenda, miszerint „Ősbuda” a Pilisben létezett, de ugyanígy egyebek mellett a sumér-magyar, illetve a japán-magyar rokonság elképzelése is megjelent a magyar közgondolkodásban.
Úgy fogalmazott, „nem gondoljuk, hogy kezünkben van a bölcsek köve”, de törekednek arra, hogy biztos tudásanyagot adjanak át. Ettől függetlenül a honlapot látogatók között kialakulhatnak szakmai viták, amire már eddig is volt példa.
Elmondta, hogy a honlap Aktuális című rovatában mindig az éppen soron következő dátumokhoz kapcsolódóan írnak cikkeket, így jelenleg a legfrissebb bejegyzés a hivatalosan 1945. április 4-ével kezdődött korszakkal foglalkozik, rámutatva arra, hogy a szovjet hadsereg a korabeli hivatalos verzióval ellentétben nem április 4-én „szabadította fel” – szállta meg – teljes egészében az országot, hanem április 13-án.
Az Aktuális rovatban foglalkoztak már egyebek mellett Horthy Miklós 1920. március 1-ei kormányzóvá választásával egy eddig mellőzött történelmi forrás alapján, facebookos „üzenős” formában megjelenítették Petőfiék és politikai ellenfeleik 1848. március 15-ei gondolatait. Azt is észérvekkel cáfolták, hogy „a mohácsi katasztrófát a zsidók okozták” volna, továbbá arról is szóltak, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésnek nemcsak magyar, hanem külföldi ösztönzői is voltak.
Utalt arra is, hogy a Cáfolós című rovat a tervek szerint kéttucat témát ölel majd fel, de már most is foglalkozik többek között a sumér-magyar és a hun-magyar rokonság cáfolatával, azzal, hogy „valóban Károlyira kell-e rátolni Trianon traumájának felelősségét”, illetve szintén e helyütt írtak a holokauszttagadásról és a kommunizmusról szóló legendákról.
A weboldal Mások háza tája címet viselő rovatában a különböző nemzetek történelmi eseményeit veszi számba. Itt dolgozták fel többek között a Törökországban végbement örményirtás történetét, kitértek Sztálin tevékenységének mai Oroszországbeli átértékelésére, illetve eloszlatták azt a „makacs legendát”, amely szerint a dán király, tiltakozva a náci megszállók zsidópolitikája ellen, maga is kitűzte volna a zsidóság számára kötelezően előírt sárga csillagot – ismertette Lőrinc László.
Közölte, a Melldöngetős című rovatukban összegyűjtötték a magyar történelem kevésbé közismert különlegességeit, így egyebek mellett a Lánchíd technikai bravúrjait, a régi ártéri ökogazdálkodásokat, és külön fejezetet szenteltek a magyar demokratáknak is.
A honlap tartalmáról a nyest már korábban is beszámolt.
@SzabírHunOgur: "kamukadémia" :-)
@rdos:
Csak a kamukadémia őshazái, a feltételezett néven futók. A genetika, antropológia és a régészet a nyelvészet teljes kizárásával is tud eredményeket produkálni, a nyelvészet csak ráirányít kapcsolatokra ma élő és kihalt nyelvek tekintetében, egy spekulatív tudomány szemben a génekkel vagy az embertannal. Eklatáns példa a "Blogen"nevű felhasználó, aki tökéletesen ismeri a magyar embertan típusait ,azok kialakulási helyeit mégis tagadja azokat, mert nem képes beilleszteni a kamukadémia agymosói által kijelölt népvándorlás modellekbe. Pl Tauridok Szubartu és turanidok Andronovó kultúra. Ehelyett Szargátkázik, ahol sem az embertan, sem a genetika nem játszott, hasznos hülye, kinevelt káder.
@Krizsa: Már most ha ez így van (szétválás min 10 ezer éve), akkor rögtön érteni vélem, miért nem értem meg kizárólagos magyar nyelvtudásommal a finnt. Viszont akkor az eddigi őshaza elméletünk némi "korrekcióra" szorul.
@Krizsa:
Később is volt szomszédolás a Kunda Sungiri majd Fésűskerámiás kultúra is finnugor volt. Ettől délre a preszkíta Yamna északi népessége ai az Afanaszjevó-Andronovó-Ordoszi hun vonalon mozog a Cro Magnonid C , R1a, taxonómiai , genetikai jelzőkkel.
Viszont ez nem a vezetőrétegünk, az ugyanis Szubartu és Lurisztán ma kurdok lakta régióiban alakult ki és taurid fajta volt, ez a pamíri típus egyik őse is, de hatott a mediterránra ebből lett a pontusi (felt.)
Én is a jégkorszakokban gondolkodom. A magyar előnyelve (az európai szubsztrátnyelv) csak a délvidéken egészülhetett ki zöngés mássalhangzókkal és az F-fel. Sokminden egyéb mutat arra, hogy a Kárpát-medence őslakói az utolsó jégkorszak alatt voltak a délvidéken. A "finnesek" (előnyelve) azonban nem lehetett egyidőben velük, mert akkor sokkal jobban hasonlítanának a magyarra és főleg közös lenne a hangállomány. ILYEN NAGY eltérés, főleg a hangokban, mindenféle "közeli" nyelvrokonságot kizár. Akkor mégis miért hasonlítanak valamennyire is a magyarra? Mert Eurázsia összes gyöknyelve hasonlít (de a "finnesnél" mindegyik jobban) a magyarra:-). Az összes sémi, az indiai dravida, szanszkrit nyelvcsalád - és valszeg a kihalt gyöknyelvek is.
Az északi kisnyelvek+a finn őse tehát csak egy korábbi jégkorszakban lehetett odalent. Miért biztos, hogy ők is ott voltak, de minimum 10.000 évvel korábban? Azért, mert kifejezetten nyíltszótagú, jól artikulált a beszédük - s ezt a képességet (a mélyreszállt gégét) az afrikai geográfiai alfaj hozta fel és örökítette át az eurázsiai alfajnak.
Tehát 10.000 évnél igenis lehet több (az elválás), csak kevesebb nem.
@Krizsa:
A genetika szerint 15000 és az pontosabb!
@hun:
Sashegyi 41-ben megtalálta Árpád csontjait. Amit a szabadkőműves akadémia eltüntetett, nővé hazudott mint később Kiszely Petőfi csontjait..
"elterjedt az a legenda, miszerint „Ősbuda” a Pilisben létezett"
nem Ősbuda volt ott, hanem Attila városa, és ehhez nem kell nagy ész. erről írt Anonymus is, térképek is voltak (Etzelburg). az ellenkezőjének állításához kell pofa.
@Krizsa: A 10000 év annyiban is jobb becslés lehet az elválásra, hogy kb. 10500 éve ért véget a jégkorszak, és a neolitikus vadászok az északra húzódó jéghatárt követve juthattak apránként a mai helyükre, É és K Európába. Ez megegyezik valamelyik urali nyelvrokonunk eredetmítoszával, mely szerint ők Ny-ról vándoroltak a mai lakhelyükre.
@rdos: A finnugoroktól való szétválást én a "finnesek" 6 hiányzó mássalhangzója és a gyöknyelvészeti kutatások alapján min. 10.000 évre teszem - a többi stimmel:-).
Népvándorlások korában, így tanították nekünk a történelmet, a népek “gyöttek-mentek” (és akik őslakosok, azok a nem gyött-mentek :-). Csak ezek a lusta tiroliak nem akartak népvándorolni már 5. évezrede.
hvg.hu/vilag/20131010_Megtalaltak_a_gleccsermumia_ma_is_elo_tir#utm_
Azért lehet ebben valami, amikor pl. a 2.ukrán front jött a pórnép nálunk is maradt pedig jól tudták mi vár rájuk ( kkbk.blog.hu/2012/06/14/szovjetek_es_a_nok ), a hajdadni uralkodó osztály egy része ment, aki maradt, azt meg elvitték Hortobágyra vagy Recskre. Az új “uralkdó osztályt” látjuk azóta is, hogy ezeket vinné már el a …
Pár tény Árpád honfoglaló magyarjairól.
index.hu/tudomany/tortenelem/magyar0131/
Kevés honfoglaló, igaz akal-tekini lovon érkezett, az itt élő nagy népesség pedig a neolit kor óta európai volt. A honfoglaló magyarság és az itt élők gén állománya jelentősen eltérő. Ez tudomány, szemköpszt a KuK-CCCP-s nyelvészettel.
Már csak az a kérdés, Árpád honfoglaló “magyarjai”, illetve az itt élők milyen nyelvet beszéltek.
A nem sokkal korábban hasonlóan kialakult Bolgár birodalomben a bolgár török államalapítók pár nemzedék alatt elszlávosodtak. A honfoglaló magyarok pedig elterjesztették a nyelvüket a jóval nagyobb lélekszámú ittélő között? A ma még első írott nyelvemlékünk (Feherruáru rea meneh…) a honfoglalást követő 6-8. generációból van.
És ha nem is tudomány, “csak” számtan
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pzene
“Bartókék nem csak a gyűjtésben, hanem az osztályozásban, a kutatásban, rendszerezésben és a gyakorlati felhasználásban is jelentőset alkottak. Kialakult a népdalok osztályozási rendszere. Figyelembe véve a magyar nyelvterületen gyűjtött dallamok hihetetlenül nagy számát, ez emberfeletti munka volt. Csak Bartókék kb. 40 000 népdalt gyűjtöttek. Mára ez a szám 300 000-re növekedett, melyből „csak” 150 000 lejegyzett.”
Nem tudomány, csak számolás – számtan. A nemzetére kultúrájára (amúgy joggal) büszke 80 millás németség hány népdalt tudott gyűjteni?
Hatezret, mások szerint húszezret.
Szóval jöttek a harcos szittya-magyarok, közben meg egy csomó népdalt énekelgettek, hogy el ne felejtsék (a portyázások alatt volt rá idő, hogy memorizálják a jobbára békés témájú dalokat:-). Azok a bamba ittlakók pedig szépen megtanulták a harcos magyaroktól a környéken már senkivel nem rokon, bonyolult nyelvüket és hozzá fél milla népdalt is.
Vagy esetleg fordítva?
A hajdan volt nemességünknek a harcos szittya "magyar" múltja reális volt, reális lehetett, de a köznép történelme még feltárásra vár.
Erre tett kísérletet Cser Ferenc.
www.eltevedtidoszamitas.hu/pics/gyokerek.pdf
A finnugor nyelvrokonságunkat elfogadja, de a szétválást kb. 8000 évre teszi.