Van-e a Holdnak sötét oldala?
Még a Pink Floyd is megénekelte a Hold sötét oldalát. De létezik-e ilyesmi egyáltalán?
Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, ami részletekben dolgozunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki. Most pedig lássuk a Hold sötét oldalát!
Már a Pink Floyd is megénekelte, akkor hogyisne volna a Holdnak sötét oldala!? – Nem, sajnos vagy szerencsére nincs. A tévképzet valószínűleg onnan származik, hogy mi emberek, a Földről a Hold felületének az 59 százalékát látjuk csak, 41 százalék állandóan rejtve van a szemünk fénye elől. És amit mi nem látunk, az nyilván tök sötét...
Annak, hogy a Holdnak ugyanazt az oldalát látjuk, nem az az oka, hogy a Hold nem forog a tengelye körül, bár a mi perspektívánkból ez így tűnhet. A valódi ok az úgynevezett kötött tengelyforgás; ez azt jelenti, hogy az égitest tengely körüli forgásának időtartama megegyezik a keringési idejével. Éppen ez a helyzet a Föld Holdjával, de ez nem befolyásolja azt, hogy a Holdnak melyik felét mikor éri a Nap fénye.
(Forrás: Facebook)
A Hold a Földdel együtt kering a Nap körül. Ha nincsen éppen Holdfogyatkozás, akkor a napfény éppen a Hold felületének felét éri – hasonlóan a Földéhez. Amikor a Nap teljesen bevilágítja a Holdnak azt a felét, amely a Föld felé néz, akkor beszélünk teliholdról. Újholdkor, illetve amikor csonka a Hold, akkor a napfény csak részben éri a Holdnak azt a felületét, amely a Föld felé néz.
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu): Ennek némileg ellentmond az, hogy valóban dark side-nak hívták, minden közegben. Ez volt az elterjedt.
És ezt a Hold tőlünk nem látható, távolabbi oldalának megjelölésére használták.
"The far side of the Moon, previously called the "dark" side of the Moon"
en.wikipedia.org/wiki/Far_side_of_the_Moon
Az már más kérdés, hogy a tömegnek ebből az jött le, hogy a nem látható részre soha nem süt be a nap.
A magyar sötét oldal, szerintem ennek a szimpla tükörfordítása.
@LAttilaD: Vicces. :)
@Janika: „Mindenki így érti és megérti.” Mi sem így értjük. Ez az első, hogy valaki ezt említi. Továbbá: a cikk forrása sem írna róla, ha ez lagalább angolszász nyelvterületen bevett terminus lenne. Lehet, hogy valamikor csak a szakemberek használták, és akkor ők értették. Ma a legtöbb ember nem érti, hanem úgy képzeli, hogy a Hold egyik oldalán sosem süt a nap...
@Janika: bocs a fládolás miatt:
egy még rangorabb tudományos lapban:
www.nature.com/news/gravity-maps-reveal-...d-in-craters-1.14106
www.planetary.org/blogs/guest-blogs/bill...e-exploring-the.html
Innen az is kiderül, hogy a sötétnek az angol jelentése, (a magyar is), nem csak az hogy "fénynélküli", hanem az is hogy misztikus, megismerhetetlen, stb.
www.thefreedictionary.com/dark
9-es és 10-es jelentés.
Tehát a sötét oldal azt is jelenti, hogy a misztikusabb vagy kevésbé megismerhető fele.
Nyilván a sötét középkorról sem azt gondoljuk, hogy akkor sosem sütött a nap.
@Fejes László (nyest.hu): Ez blikk cikk egy kicsit elgondolkodtatott. Lehet hogy egy tudományos tévedésnek indult, azonban úgy tűnik ez a "Hold sötét oldala" elnevezés terjedt el, "Hold túlsó oldala" értelemben. Mindenki így érti és megérti. A nyelvészek szerint - mint tudjuk - mindig úgy helyes ahogy a beszélők mondják. Ha egyszer a beszélők sötét oldalnak mondják, akkor mese nincs ez bizony a sötét oldal.
Itt egy kevésbé bulváros hírben:
news.discovery.com/tech/gear-and-gadgets...side-of-the-moon.htm
Ez már szerintem szemléletesen szólva egy kicsit más megvilágításba helyezi a Hold sötét oldalát.
Egy hasonlat: a buszra is mondjuk hogy felszállunk, pedig nyilvánvaló hogy csak fellépünk rá (sőt belelépünk!). Mégsem nevezük tévedésnek egyszerűen ez egy egyfajta szóhasználat.
Végeredményben a Hold Földről nem látható oldala ténylegesen sötétebb, mint a látható oldala, mert nincs az égboltján a Föld. A Föld sokkal nagyobb és fényesebb a Hold egén, mint a Hold a Föld egén, és a látható oldalon állandóan ott van. Ha ültetsz egy holdfát úgy, hogy az ablakodon kinézve a Föld pont a fa ágai között legyen, akkor örökké ott lesz a Föld, minimális mocorgással a Hold librációja miatt.
@El Vaquero: @LAttilaD: Egy hirtelen példa: www.blikk.hu/blikk_aktualis/irany-a-sotet-oldal-2117641
A Holdnak is, a Földnek is nyilvánvalóan van sötét oldala, mert csak egyetlen napunk van, és az egyszerre csak maximum egy oldalt tud megvilágítani. (Fogyatkozás idején még annyit se.) Ami nincsen nekik, az az _állandóan_ sötét oldal. Az utcán is mondhatom, hogy húzódjunk az árnyékba, nagyon tűz a nap, és senki sem érti úgy, hogy azon a helyen mindörökkön örökké árnyék lenne. Most éppen az van.
Szerintem sincs baj a sötét oldalával. Nyilván nem úgy értik a nyelvekben, hogy oda soha nem jut napfény, mert baromság lenne. Csak annyit jelent, hogy amikor látható a Hold, akkor a napfény verődik rajta vissza, és ilyenkor a nap nem süti a másik oldalát, amit nem látunk (és ezért misztikusnak tartják). Szóval ez annyira nem tévhit, inkább csak nem a legpontosabb elnevezés. Persze, ha úgy vesszük, a tűzcsap is elég pongyola, mert nem tűz jön ki belőle, persze valójában jelentéstömörítő.
@astrohist: A Hold sötét oldaláról pont annyi értelme van beszélni, mint a Föld sötét oldaláról...
Értem én, hogy mi a "baj" a Hold sötét oldalával. De sajnos jobbat pillanatnyilag nem tudok ajánlani. - A szakirodalomban a Hold "sötét oldalá"-nak nevezzük azt a Hold-féltekét, amely a Naptól megvilágított holdgömbbel ellentétes oldalon van. Egy holdhónap alatt a megvilágított és vele szemben a sötét félgömb szépen körbe vándorol az egész holdgömbön. Valóban a helyes kifejezés az lenne, hogy "a Hold megvilágított részével ellentétes oldal" (ahova tehát az edott pillanatban nem jut napfény). Igen ám, de ez egy kicsit hosszú lenne. Így hát egyszerűen sötét oldalt emlegetünk. Azt, hogy éppen melyik a sötét oldal, a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított mindenkori helyzete határozza meg. Ennek rövidebb és nyelvileg helyesebb kifejezésére a nyelvészek, nyelvvédők, nyelvújítók találhatnának egy megfelelőbb rövid megnevezést. (Jómagam írtam szézbék t9bb cikket a Holdról, de még eddig nem vették a fejemet a "sötét oldal" megnevezésért!) Egyébként a külföldi irodalomban is így nevezik röviden a meg nem világított félgömböt: angolul pl (szakfolyóiratokban is) "dark side".
A cikk egyébként kicsit keveri a Hold megvilágítottságát (a holdfázisokat) és a tengelyforgását. Az, hogy mennyit látunk a megvilágított féltekéből (milyen holdfázist látunk a Földről) független a Hold tengelyforgásától.
Viszont a Hold fázisainál tartva, az érdeklődők és a nyelvészek figyelmébe ajánlok egy gyakran rosszul használt kifejezést. Amikor újhold után, kora este egy vékonyka holdsarló látszik, sokszor még népszerű írásokban is "újhold"-nak nevezik. Nos, az újhold valójában nem látszik, mert akkor a Nap a tűlünk elforduló félgömböt világítja meg. Amikor már keskeny sarlót látunk, azt az ókoriiak, de a középkori arab és héber szakirodalom újfényny-nek nevezi. BQ.
Értem én, hogy mi a "baj" a Hold sötét oldalával. De sajnos jobbat pillanatnyilag nem tudok ajánlani. - A szakirodalomban a Hold "sötét oldalá"-nak nevezzük azt a Hold-féltekét, amely a Naptól megvilágított földgömbbel ellentétes oldalon van. Egy holdhónap alatt a megvilágított és vele szemben a sötét félgömb szépen körbe vándorol az egész holdgömbön. Valóban a helyes kifejezés az lenne, hogy "a Hold megvilágított részével ellentétes oldal" (ahova tehát az edott pillanatban nem jut napfény). Igen ám, de ez egy kicsit hosszú lenne. Így hát egyszerűen sötét oldalt emlegetünk. Azt, hogy éppen melyik a sötét oldal, a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított mindenkori helyzete határozza meg. Ennek rövidebb és nyelvileg helyesebb kifejezésére a nyelvészek, nyelvvédők, nyelvújítók találhatnának egy megfelelőbb rövid megnevezést. (Jómagam írtam szézbék t9bb cikket a Holdról, de még eddig nem vették a fejemet a "sötét oldal" megnevezésért!) Egyébként a külföldi irodalomban is így nevezik röviden a meg nem világított félgömböt: angolul pl (szakfolyóiratokban is) "dark side".
A cikk egyébként kicsit keveri a Hold megvilágítottságát (a holdfázisokat) és a tengelyforgását. Az, hogy mennyit látunk a megvilágított féltekéből (milyen holdfázist látunk a Földről) független a Hold tengelyforgásától.
Viszont a Hold fázisainál tartva, az érdeklődők és a nyelvészek figyelmébe ajánlok egy gyakran rosszul használt kifejezést. Amikor újhold után, kora este egy vékonyka holdsarló látszik, sokszor még népszerű írásokban is "újhold"-nak nevezik. Nos, az újhold valójában nem látszik, mert akkor a Nap a tűlünk elforduló félgömböt világítja meg. Amikor már keskeny sarlót látunk, azt az ókoriiak, de a középkori arab és héber szakirodalom újfényny-nek nevezi. BQ.
@LvT: @Janika: Tök igazatok van, nem fogalmaztam eléggé precízen.
@Sultanus Constantinus: így ilyen értelemben igaz, ugyanazt az oldalát látjuk. de azért nem áll, mivel mozog az égen.
@Sultanus Constantinus: >> Igen, de a cikk azt is írja, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk <<
Az volt még egy probléma a beírásodban, és Janika erre reagált, hogy az a kifejezés, hogy úgy tűnik „a földről, mintha állna”, mást jelent. Ez azt jelenti, hogy az égnek mindig azonos pontján látszik: régi szóval „állócsillag”. A Hold meg azért klasszikus planéta, vagyis „bolygó csillag”: egy pálya mentén mozog az égen.
Ha földkörüli állócsillagról van szó, akkor a geostacionárius jelzőt használjuk. Eközben az ilyen pályán mozgó testek nem feltétlenül osztják a Holdnak azt a jellemzőjét, hogy mindig azonos oldalukat mutatják felénk.
hu.wikipedia.org/wiki/Geostacionárius_pálya
@LvT: Igaz. :) Bár itt nincs füles bögrém, de egy pohárral kipróbáltam. (Ennyit az én képzelőerőmről.)
@Janika: Igen, de a cikk azt is írja, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk, tehát mégiscsak olyan, mintha állna, azaz nem forogna a tengelye körül.