0:05
Főoldal | Rénhírek
Az érem másik oldala

Akik nem akarják tudni, hogy fiú-e vagy lány

Ha nem tudják kifejezni: az a baj. Ha ki tudják fejezni: az a baj. Mi hiányzik azokból a nyelvekből, amelyek ki tudják fejezni a hím- és a nőnemet egyes szám harmadik személyben?

nyest.hu | 2012. április 13.

Nemrégiben írtunk azokról a nyelvekről, amelyek nem fejezik ki a nemeket egyes szám harmadik személyben. Ez egy magyar anyanyelvű számára egyáltalán nem furcsa, hiszen a magyarban az ő nemsemleges, mondhatjuk fiúra is, lányra is. (Ráadásul a semleges hanglejtésű mondatokból általában ki is hagyjuk.) A dolog „hátránya”, hogy ha csupán őt használunk egy magyar szövegben, elesünk egy információtól: nem tudjuk meg az illető nemét. Míg mondjuk az angol nyelv beszélőinek kötelező kifejezniük harmadik személyben, hogy férfiről vagy nőről van-e szó: ha a he személyes névmást használják, tudjuk, hogy fiú, ha a shet, akkor tudjuk, hogy lány az illető.

Beszámoltunk arról, hogy a finnben sikertelenül próbálták „nőiesíteni” az őt. Ennek kapcsán – ellenpéldaként – felmerült a japán esete: itt a finnéhez hasonló nőiesítés sikeres volt.

És mivel a szomszéd füve mindig zöldebb, nem lepődünk meg, ha arról olvasunk hírt, hogy azok a nyelvek, amelyeken muszáj megkülönböztetni a harmadik személyben a fiúkat és a lányokat, azért küzdenek, hogy mesterségesen egy nemsemleges alakot hozzanak létre – a nemek egyenjogúsága nevében.

Akik nem akarják tudni, hogy fiú-e vagy lány
Forrás: Wikimedia Commons / Báirbre de Bairéad / CC BY-SA 3.0

A Language Log arról számol be, hogy a svéd beszélők azért küzdenek, hogy egy teljesen nemsemleges harmadik személyű személyes névmást használhassanak. A svéd ugyanis – az angolhoz hasonlóan – hím- és nőnemű személyes névmással is rendelkezik: a han az ő hmínemű alakja, a hon pedig az ő nőnemű alakja. Ezek mellé az alakok mellé szeretnék a svédek elterjeszteni a hen ’ő’ semleges nemű névmást, amellyel bármilyen harmadik személyű személyre vagy dologra lehetne utalni.

Ez a törekvés túllép a nemek egyenjogúságán: nem a nemek egyenlő jogaiért küzd, hanem azért, hogy a társadalom (és az általa használt nyelv) semmilyen módon ne különböztesse meg a két nemet – még a nyelvtanában sem.

Hogy a kezdeményezés mennyire lehet sikeres, erről megoszlanak a vélemények. Az a tény, hogy Svédország világelső a nemek egyenjogúságában még kevés. Az már biztatóbb jel, hogy jelenleg 170  hivatalosan bejegyzett semleges nemű uniszex (azaz mindkét nem esetében használható) név van Svédországban. Hogy mi lesz a hen sorsa? – Egyelőre nem tudni.

Forrás

Sweden’s New Gender-Neutral Pronoun: Hen

Sweden's gender-neutral 3rd-person singular pronoun

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
12 éve 2012. április 13. 21:00
2 Molnár Cecília

@LvT: Igaz. Köszönjük a kiegészítést. (Javítom.)

12 éve 2012. április 13. 20:11
1 LvT

> Az már biztatóbb jel, hogy jelenleg 170 hivatalosan bejegyzett semleges nemű név van Svédországban

Az eredeti cikk így szólt: „there are currently just 170 legally recognized unisex names in Sweden”. Szerencsésebb lett volna magyarul is az „uniszex” jelzőt használni, nem pedig a „semleges nemű”-t. Ez utóbbi jelzőről ugyanis elsősorban a nyelvtani nemre asszociálhatunk, nem pedig arra, hogy ugyanaz hangtest szolgál női és férfinévként is. Ez pedig félrevezető, mert a személyes névmásokat leszámítva a svéd nyelvben úgy alakult, hogy egy – az eredeti hím- és nőnemet egyesítő – „közös nem” (az ’utrum’) áll szemben a semleges nemmel (a ’neutrum’-mal). Az uniszex svéd személynevek tehát bízvást nem semleges neműek, hanem közös neműek. Vagyis, aprópénzre váltva, a többes számukat <(o/a/e)r> toldalékkal képzik, nem pedig <(n)>-nel.

Ui. Meglepő, de az utóneveket Svédországban az ottani adóhivatal regisztrálja: www.skatteverket.se/privat/folkbokforing/namn/fornamn.4.76a43be41220 ill. www.prv.se/en/Personal-names/Changing-personal-name/Changing-first-n