0:05
Főoldal | Rénhírek

Nem is férfi, nem is nő

Míg egyesek úgy érzik, hogy a magyar nyelv veszít valamit azáltal, hogy nincsenek benne nemek, addig más nyelvek művelői azon törik a fejüket, hogyan tudnának úgy beszélni, hogy ne határozzák meg, milyen nemű embert említenek.

nyest.hu | 2012. március 27.

A svéd nyelvben az angolhoz hasonlóan az egyes szám harmadik személyű személyes névmásnak (’ő’) két alakja van: egy hím- és egy nőnemű, han és hon. Karin Milles, Karin Salmson és Marie Tomicic, a Södertörni Főiskola svéd tanszékének docensei azzal a céllal írták Kivi & Monsterhund (Kivi és Kutyaszörny) című gyerekkönyvüket, hogy egy harmadik, semlegesnemű személyes névmást vezessenek be, a hen-t, ami a magyarhoz hasonlóan utalhat hím- vagy nőnemű élőlényre – tudósít a dán Sprogmuseet (Nyelvmúzeum). A szerzők szerint ugyanis jobb, ha a gyerekeknek lehetővé tesszük, „előítéletek nélkül” ismerkedjenek meg a valósággal, és a hen névmás éppen ezt segíti. A gyerekkönyv szerepőire mind e névmással utalnak a könyvben.

Nem is férfi, nem is nő
Forrás: Wikimedia Commons

Bár a fent említett könyv még nem jelent meg, máris nagy port kavart, kifejezték véleményüket mind ellenzői, mind támogatói. Előbbiek szerint a hím- és nőnemű személyes névmások épp a jobb kifejezhetőséget szolgálják, a nemek szerinti megkülönböztetés pedig biztonságot ad. A dolog pártolói szerint viszont a nyelvtani nemekhez való görcsös ragaszkodás negatívan befolyásolja azt, ahogy a társadalmi nemekről (a genderről) gondolkodunk. Ezért a hen névmás bevezetésére úgy tekintenek, mint egy újabb lépésre a liberális gondolkodás felé.


„Az egyik ellenérv az, hogy ez a szó elhomályosítja a nemek közti különbségeket. De pontosan milyen különbségeket is lenne fontos megtartani? A fizetésbeli különbségeket? Netán az empatikus képességekben megfigyelhető különbségeket, vagy az erőszak alkalmazhatóságának különbségét? Azt gondoljuk, mindannyian egyenlők vagyunk, nemtől függetlenül.” Így érvelnek a szerzők, és hozzáteszik, hogy a hen nélkülözhetetlen azok számára, akik egyik nemhez tartozónak sem vallják magukat. A társadalmi vonatkozás mellett megjegyzendő, hogy a nyelvhasználat szempontjából is előnyös a szó: a körülményes han eller hon ’ő (hímnem) vagy ő (nőnem)’ könnyedén helyettesíthető a magyar ő-nek megfelelő hen-nel.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (17):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
1 hónapja 2022. szeptember 2. 17:25
17 mederi

Az Ő mint semleges nem, szerintem értelmetlen.

-A magyar nyelv szemlélete alapján:

Idézet a Wikiszótár.hu-ból:

"Értelmes élőlény, aki észszerűen működő közösségben él, illetve férfi és nő alakban létezik."

Ez szerint az ember értelmezése:

1/ élőlény

2/ értelmes

3/ közösségben él

4/ észszerűen "működik"

5/ "férfi" (-->szerintem ha gyermek, "fiú"!) //

vagy "nő" (-->szerintem ha gyermek, "lány"!), összegezve valóban kétféle nem van.

-Szerintem, az állatokra is érvényesek az 1-5-ig felsorolt jellemzők, csupán azokat másként nevezzük a magyarban.

Személyes névmással azokat nem illetjük!

A kérdések jól rámutatnak a fenti jellegzetességre:

Pl:

"Mi az (amit látok)? Látom, hogy egy állat, de azon belül? Az egy disznó. Mi a neme? Hím. És hogyan nevezik, ha hím? Kan disznó. Ha nőstény, akkor emse a neve."

Láthatóan ha mutató névmást használunk, akkor mondjuk ki az állat nevét (az egy /a sok közül/ disznó).

Vagyis az állat szó élőlény csoportra utal, amelynek összességében nincs neme, hiszen vegyesen vannak benne hímek és nőstények.

És hogyan van ez az emberrel?

Szerintem pontosan úgy, mint az állatoknál ha szemléletre utalunk.

A fenti szöveget emberre vonatkoztatva:

a1/

"Ki AZ (aki kopog)? (akkor kérdezzük, ha nem látjuk azt, aki kopogott, de a hangját halljuk, így tudjuk, hogy ember).

a2/

Ő ki(csoda)? (akkor kérdezzük, ha rámutatunk valakire, tehát mutató névmásként használjuk a személyes névmást).

-A fentiek alapján "az egy állat", "ő egy ember", és ilyenkor MUTATÓ NÉVMÁSKÉNT SZEREPELNEK az AZ vagy az Ő.

A rámutatás határozottá teszi azt, hogy állatról, vagy emberről beszélünk általánosan, vagyis két önálló egységről, amikben vagy csak állatok, vagy csak emberek vannak.

-Tehát az "ember" és az "állat" kifejezés önmagában mivel vegyes nemű csoportokra utal, nem egyes állatokat vagy embereket jelöl.

Személyes névmást mivel az állatok nem kaptak, marad számukra az "az" mutató névmás, és mivel "semleges" (mert "nem" szempontjából vegyes csoport!), jobb híján élettelen tárgyakra is használja a magyar nyelv. ("az egy asztal" vagyis egy a sok közül!!).

-Emberek estén, Ő (AZ AKI..) akár kitesszük az "az aki" bővítményt akár nem, a bővítmény teszi teljessé az "Ő"-t, vagyis személyessé.

E' nélkül mutató névmás lenne az "ő" is mint az "az"!

(PL.: mikor felismernek egy betörőt. "Ő az (aki..), fogják meg!")

-A fenti szemlélet alapján az "ő"-nek nem is lehet neme, mert párbeszédet (benne van a nevében a kettő) két ember folytat, egy vagy több "harmadik személy/ ember" bekapcsolódásával már beszélgetésről, vagyis kommunikációról van szó.

Ha egy vagy több "harmadik személy" bekapcsolódik, sok minden kiderül róla// róluk, és nem a neme/ nemük a legfontosabb tényező.

-Más aspektus a "messziről jött ember", aki azt mond, amit akar, vagyis akár hazudhat is. Akkor különösen nem a neme a legfontosabb tényező..

-A "nem is férfi nem is nő", egy sajnálatos genetikai rendellenesség, ami kívülről is látható, szerencsére ritkán fordul elő..

Szerintem ezt különösen gyermek korban csak abban az esetben kéne magyarázni, ha előfordul egy közösségben. Ahogyan más jellegű születési eltéréseket sem magyarázunk lépten nyomon (amik nagyon sokfélék lehetnek, pl, végtag hiány ami látható, vagy vérzékenység, vagy étel allergia, vagy értelmi fogyatékosság, született vakság, vagy süketség, stb..)

-A "mentális nem" kérdése szerintem magán ügye mindenkinek, és nem kéne társadalmi kérdéssé tenni..

1 hónapja 2022. augusztus 17. 09:07
16 mederi

Szerintem a beszéd információ átadás, a beszélgetés információ csere..

1/

"Határozott" állítással a beszéd jelölése személyes névmásra vonatkozóan:

Ha nemével jelölöm pl. az "ő"-t, információt adok át róla, vagyis határozottan állítom azt, hogy hímnemű vagy nőnemű, természetesen külsőségek alapján.

Kérdés, más vonatkozásokban is teljes és határozott az állítás? Természetesen nem.

Bár megtehetem, hogy a nemi jelleget teljességgel (szóban és írásban) jelölöm, de ilyen alapon az "én" és a "te" is kéne kapjon nemileg meghatározott nyelvtani jelölést..

-Szerintem és gondolom sokak számára már az "alap" is hiányos ha az ő-t nemével jelölik, mert a személyek mindegyike számos és sokféle más tulajdonsággal is rendelkezik, nem csak nemi tulajdonsággal.

Az egysíkú gondolkozás kiemel egy fontosnak vélt tulajdonságot, ami által az utalás valamire vagy valakire (ő) leegyszerűsödik, és esetenként pl. a tárgyaknaki is lehet nemet adni...

-Szerintem ez a jelenség arra utal, hogy időben visszatekintve, olyan ősi nyelvről/ nyelvekről lehet szó, amelyek személyesnévmás használata tükrözi azt a társadalmi felfogást, és tudást, amikor ezek a nyelvek létre jöttek, és nyelvtani keretekbe foglalták azokat.

Az ilyen nyelvek nem estek át olyan általános, sokrétű nyelvújításon, amely szinkronba hozta volna az aktuális társadalommal a nyelvet.

2/

A mai információ csere (beszélgetés) új dimenziót jelent a nyelvhasználatban is.

Mivel egyben bonyolult, sokféle összefüggést tartalmaz, és az állítások elfogadása ellenőrzéseken alapul, már nem megfelelő az egysíkú, gyors gondolkozás, csak a szintén gyors, de sok dimenziót vizsgáló, és korrekt adatokra épülő, amelyek feldolgozása a mai technika alkalmazásával megoldott.

-A magyar nyelvben pl. az "ő" személytelen alkalmazása praktikus, mert a megszerzett adatokat (sokszor sajnos pletykákat is bele értve :)) feldolgozva, jó közelítéssel meg lehet határozni szükség esetén (elég határozottan) kiről beszélgetünk, ki az az "ő"..

10 éve 2012. március 28. 18:38
15 angianeten

@Nyenyi: azért a "szigorúan csak választható" nem biztos, hogy később is ilyen ártatlan lesz. Felvehet egy-két nem kívánt konnotációt, és akkor törhetik a fejüket egy újabb PC névmáson. :)

10 éve 2012. március 28. 08:28
14 scasc

Mindenesetre, mint hosszú évek óta német nyelvterületen élő csak áldom, hogy nincs (a névmásokban sem) nemi megkülönböztetés a magyar nyelvben. Szörnyű, amit a PC a német nyelvre erőltetett az elmúlt évtizedekben. És nem utolsó sorban még olvashatatlanabbá tette a hivatalos közleményeket és törvényeket (nem mintha előtte nem ugyancsak egy "külön nyelven" íródtak volna).

10 éve 2012. március 28. 08:27
13 scasc

@Nyenyi: Mi bajotok van azzal, hogy a nyelvünk olyan progresszív, hogy még akarva sem lehet diszkriminálni? ;-)

10 éve 2012. március 27. 23:06
12 Nyenyi

Talán a legjobb a vegyes lenne - a közös, bármelyik esetben használható "ő"-n kívül lenne külön hím és külön nőnemű is, szigorúan csak választható használattal, nem kötelezően.

10 éve 2012. március 27. 22:23
11 Pesta

Annie: Hermaphroditosz (Hermaphroditus), keress rá.

siposdr:

én is úgy tudom, hogy az őné-t próbálta valamilyen nyelvújító bevezetni (sőt, valakiné stb.).

10 éve 2012. március 27. 20:59
10 scasc

@siposdr: Ez nem vicc! Kanadai eset, a médiák jól dokumentálták. Csak idén vagy tavaly, beiskolázáskor, mikor adminisztratíve elkerülhetetlenné vált tették nyilvánossá a nemét...

10 éve 2012. március 27. 19:04
9 siposdr

@Annie.:

Én viszont úgy emlékszem, hogy az "őné"-t próbálták bevezetni.

Az egész han-hon-hen mizériával kapcsolatban csak a régi vicc jut az eszembe, amikor a liberális anyukát megkérdezik, h. a gyermeke fiú-e vagy lány? Mire ő: majd eldönti, amikor felnő!

10 éve 2012. március 27. 16:43
8 Annie.

off: az a szobor tényleg létezik vagy photoshop?

10 éve 2012. március 27. 16:43
7 Annie.

Én úgy tudom, a magyarban is felvetette egyszer valaki, hogy lehetnének nemek szerint névmások (ha jól emlékszem, hímneműnek a nyelvjárási "ű"-t akarta behozni). Szerintem megvan az előnye mindkettőnek, annak is, ha megkülönböztetjük, meg annak is, ha nem. Legjobb lenne, ha mindenhol lenne külön férfi, női és általános névmás :)

@qsoe: valóban ezért van a fizetéskülönbség, de azért tedd fel magadnak a kérdést, miért van, hogy a nőknek kell kiesni a munkából 2-3 évre, amikor egy gyermeket a szoptatás befejezése után bármelyik szülő ugyanolyan jól el tud látni...

10 éve 2012. március 27. 14:13
6 ben
10 éve 2012. március 27. 13:45
5 spinakker

Azért jó egy harmadik, semleges névmás, mert ahogy a cikk is említi, baromi körülményes meghatározatlan személyről beszélve mindkettőt megemlíteni (pl. angolban: a doctor should take care of his or her patient). Vagy pedig van ez a "pronoun game" nevű dolog, amit olyankor "játszanak", amikor egy homoszexuális ember a partneréről akar beszélni nemi hovatartozása megemlítése nélkül.

Viszont van egy előnye: remekül lehet írni egy (heteroszexuális) romantikus történetet csupán a he meg she (hasonló nyelvekben hasonlóan) használatával, amit a magyarban nem lehet: az állandó "mondta"-t mindig meg kell határozni (mondta a lány, mondta a fiú)

10 éve 2012. március 27. 13:45
4 qsoe

@scasc: Teljesen igazad van, valamiért az emberek összekeverik az egyenjogúságot az egyformasággal. Nem ugyanaz.

Szerzőnek: a fizetések közt nem azért vannak különbségek, mert csúnya gonosz férfiak elnyomják a nőket, hanem kockázati felár. Ha a szőke férfi alkalmazottak aránylag random kiesnének a munkából 2-3 évre, ők is kevesebbet kapnának, mint a barnák.

10 éve 2012. március 27. 12:51
3 scasc

"... ez a szó elhomályosítja a nemek közti különbségeket. De pontosan milyen különbségeket is lenne fontos megtartani?"

A kérdés így hangzik helyesen: De pontosan miért lehet fontos megtartani a _különbségtételt_. A válasz, hogy "mert van". De pontosan milyen különbségek is vanna?

Pl. a természetes, nyilvánvaló, többek között biológiai és pszichológiai különbségek.