0:05
Főoldal | Rénhírek
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...

10 érv az ír mellett

Írül nem azért érdemes tanulni, mert romantikus és gyönyörű, hanem azért, mert nyelvtana számos különlegességgel örvendezteti meg a nyelvtanulót. Legalábbis van, aki ezt így gondolja.

nyest.hu | 2014. szeptember 29.

Michal Boleslav Měchura [mnyechura] neve alapján cseh. Blogjában az ír nyelv tanulása mellett érvel, méghozzá, mint ő állítja, nem olyan érzelmes, ám értelmetlen okokkal, mint hogy az ír „gyönyörű” vagy „romantikus”, hanem tisztán nyelvészeti érvek alapján. Mint maga is elismeri, ezek az érvek nem csupán az ír, de más kelta nyelvek mellett is szólhatnak. Lássuk, mik ezek, és mennyire állják meg a helyüket.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedia Commons / Michal Osmenda / CC BY-SA 2.0)

1. Az írben nincs ’igen’ és ’nem’

Az írben nincsenek olyan szavak, melyekkel minden eldöntendő kérdés megválaszolható. Az eldöntendő kérdést általában az ige állító vagy tagadó alakjával válaszolják meg:

An léann tú nuachtáin? ’Olvasol újságot?’

Léim. ’Olvasok.’

Ní léim. ’Nem olvasok.’

A magyar olvasó számára ez nem annyira meglepő, hiszen az ilyen válasz a magyarban is bevett. Sőt, a magyarban puszta igekötővel is meg lehet válaszolni a kérdést, ami alapján aztán ilyen viccek születhetnek:

– Hazakísérhetlek?

– Meg!

Měchura szerint az ír az erős kapcsolatok ellenére sem vette át az angolból az ’igen’ és a ’nem’ szavakat, és amikor az írül beszélők mégis yeah-t vagy nah-t mondanak, az inkább kódváltásnak (azaz az angolra való átváltásnak) fogható fel, mint az írbe bekerült angol jövevényszónak. Írásban szerinte még a legkötetlenebb nyelvhasználatban sem fordul elő.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedai Commons / Christopher Michel / CC BY 2.0)

2. Az írben ragozódnak az elöljárószók

Az elöljárószók funkciója hasonló, mint a magyarban a ragoké vagy a névutóké (után, szerint, helyett stb.), de a névutókkal szemben nem a főnévi szerkezet után, hanem előtte áll. A magyarban csak egy elöljárószó van, a mint ’-ként’ jelentésben: A tárgyaláson mint a sértett kijelölt gyámja volt jelen (itt a főnévi szerkezet a sértett kijelölt gyámja). Az indoeurópai nyelvekben általában elöljárószókat használnak, de ezek nem ragozódnak, hanem egyszerűen a személyes névmás elé kerülnek (a személyes névmások viszont egyes nyelvekben ragozódhatnak): angol with you, cseh s tebou, olasz con te stb. ’veled’.

Ezzel szemben az írben az elöljárószók nem a személyes névmások elé kerülnek, hanem személyragokat kapnak (vagy sajátos alakokat vesznek fel):

le ’-val/vel’ ar ’-on/-en/-ön’
liom ’velem’ orm ’rajtam’
leat ’veled’ ort ’rajtad’
leis ’vele’ air ’rajta’

Ez persze magyar szemmel nem tűnik különösnek, hiszen a magyar névutók ugyanígy működnek (nem *én után, hanem utánam, nem *te szerint, hanem szerinted, nem *mi helyett, hanem helyettünk), sőt, mint a fenti táblázatból látszik, a magyarban a személyes névmások esetragos alakjainak is hasonló szerkezetek felelnek meg (nem *énnel, hanem velem, nem *ten vagy *tén, hanem rajtad stb.).

3. Az írben nem csak a szó vége váltakozik, hanem az eleje is

Azt sok nyelvnél tapasztaljuk, hogy a szó vége váltakozik, az írben azonban a szó eleje is. Měchura többek között az alábbi példasort adja meg: teach ’ház’, mo theach ’házam’, i dteach ’házban’ – az ír helyesírás eléggé megtévesztő, valójában a három alak a [t], [h], illetve [d] mássalhangzókkal kezdődik. Tegyük hozzá, hogy azért a világ nyelveiben ha nem is gyakori, de nem is rendkívül ritka, hogy például az esetet a szó elejének változása jelölje – igaz, ez általában toldalékokkal történik.

Az írhez hasonló esettel az európai nyelvekben valóban ritkán találkozunk, de azért ha szűk körben is, hasonló tendencia érvényesül a szláv nyelvekben is. Itt a harmadik személyű személyes névmások alakja más, ha elöljárószó előzi meg, pl. cseh jemu ’neki’, k němu [k nyemu] ’hozzá’ (hímnem), ji ’őt’, mimo ni [nyi] ’mellette’ (nőnem), jimi ’általuk’, s nimi ’velük’ stb. 

Měchura arra is felhívja a figyelmet, hogy az ír helyesírás a tulajdonneveknek azt a betűjét íratja nagybetűvel, amelyik az alapalakban kezdőbetű, így aztán időnként más nyelvekben szokatlan írásképpel találkozunk. Például ha Gaillimh (Galway) városaban vagyunk, azt így kell írni: i nGaillimh.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedia Commons / Bert Kaufmann / CC BY 2.0)

4. Az ír mondat az igével kezdődik

A legtöbb indoeurópai nyelv alapszórendje alany – ige – tárgy (Pista szereti Marit), máshol alany – tárgy – ige (Pista Marit szereti), de nagyon ritka az, hogy ige – alany – tárgy (Szereti Pista Marit) legyen a szórend, mint az írben. Az eleve ritka a világ nyelveiben (sárga jelek), hogy a mondat az igével kezdődjön. Magyar szemmel nézve ez nem is annyira furcsa, hiszen a magyar nyelv szórendje szabad (pontosabban a szórenddel lehet kifejezni bizonyos jelentésárnyalatokat), de például az angol anyanyelvűek számára ez rendkívül bizarr. Az angolban legfeljebb bizonyos eldöntendő kérdésekben fordul elő ez a szórend (Is the man happy? ’Boldog a férfi?’).

5. Az írben toldalékkal jelezhető a szembenállás

A magyarban a szórenddel és a hangsúllyal fejezhetjük a szembeállítást. Például a fenti Pista Marit szereti mondatban a Marira erős hangsúlyt helyezünk, a szereti pedig hangsúlytalan marad, akkor a mondatban akkor is beleértjük az és nem valaki mást folytatást, ha azt nem mondjuk ki. Hasonlóan hangsúlyozva a Marit Pista szereti mondatot azt fejezhetjük ki, hogy éppen Pista, és nem más szereti Marit.

Az ír ezt nem a szórenddel és a hangsúllyal fejezheti ki, hanem a -sa/-se toldalékkal is. Ha a fenti mo theach ’házam’ szerkezethez tesszük hozzá, akkor a mo teachsa azt fogja jelenteni, hogy ’az én házam (nem másé)’. (Ez kissé meglepő mert azt várnánk, hogy azt jelentse: ’az én házam (és nem másom)’, míg a megadott jelentésben inkább a *mosa teach formára gondolnánk.)

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedia Commons / Raúl Corral / CC BY-SA 3.0)

6. Az írben több létige van

Létigének a ’van’ jelentésű igét nevezzük. Az alábbi fordításokban azonban a magyar mondatokban néhol egyáltalán nem lesz ige – azért, mert a magyarban jelen idő kijelentő mód harmadik személyben nem mindig kell (sőt lehet) kitenni. Pedig „titokban” ott van, ez azonnal kiderül, ha a mondatot áttesszük más időbe, módba vagy személybe (pl. az első mondatnál a ház kicsi volt stb.).

Az egyik ír létige a , melynek jelen idejű, kijelentő módú alakja . Ezt akkor használják, ha a az állítmányi részben melléknév van: tá an teach beag ’a ház kicsi’. Ha az állítmány főnév akkor az ist használják (csupán véletlenül hasonlít az angol isre): is amhránaí í mo máthair ’az anyám énekesnő’ (szó szerint kb. ’van énekesnő ő anyám’. A korábbiak alapján észre kell vennünk, hogy ebben a mondatban az amhránaí ’énekes’ az alany, a mo máthair ’anyám’ az í ’ő (nőnem)’ szóval alkot az iskolai nyelvtanunk alapján nehezen megnevezhető szerkezetet. Ugyanezt az igét, de kissé más szerkezetben kell használni, ha a magyar mondat alanyának megfelelő szerkezet mutatónévmással egészül ki: is í ár múntheoir í an bhean sin ’az a nő a tanárnőnk’ (szó szerint kb. ’van ő tanárnőnk ő a nő az’).

Měchura szerint további szépségei is vannak az ilyen szerkezeteknek, de a részletekbe már nem megy bele. Itt most leírhatnánk, hogy vannak más nyelvek is, ahol több létige van, de mivel bizonyára lesz kommentelőnk, akinek máris bizsereg az ujja, hogy tudásáról olvasóinknak számot adjon, ezt a munkát most megspóroljuk magunknak.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedia Commons / Kanchelskis)

7. Az ír számnevek élvezetesen és rémisztően bonyolultak

Az írben kétféle számnév van, az egyikbe tartozókat az emberek, a másikba tartozókat minden más (állatok, tárgyak stb.) számlálására használják. Az emberek megnevezésére használt számnevek már önmagukban is azt jelentik, hogy ’két, három stb. ember’, tehát az ’ember’ jelentésű szóval sosem használják együtt.

Az állatokkal, növényekkel, tárgyakkal stb. kapcsolatban használatos számneveknek is két csoportjuk van, ezek közül az egyiket önállóan, a másikat szerkezetben használják (hasonlóan a magyar kettő, illetve két használatához, csak éppen minden számnévnél). Az írben, akárcsak a magyarban, a számné mellett álló főnév egyes számban áll – ám az írben az ehhez csatlakozó mellékneveknek viszont többes számban kell állniuk (a magyarban akkor sem, ha a főnév többes számban van).

Ezek azonban csak a fő vonalak, a nyelvben még számos kivételt és kiegészítő szabályt találunk. Ráadásul az ír számnevek rendszerében keverednek a tízes és a húszas számrendszer vonásai.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű...
(Forrás: Wikimedia Commons /Michal Osmenda / CC BY-SA 2.0)

8. Az ír nagyon körülményes

Írül bizonyos dolgokat egészen más szerkezetekkel fejezünk ki, mint azt más indoeuróapi nyelvekben (vagy akár a magyarban) megszoktuk. Néhány példa:

írül magyar fordítás (közel) szó szerinti fordítás
tá tinneas ort beteg vagy van betegség rajtad
is maith liom é tetszik nekem van jó nekem ő (hímnem)
is fearr liom é jobban tetszik nekem van jobb nekem ő (hímnem)
agallamh a chur orthu interjút készít vele rak egy interjút rá
bain triail as megpróbálja kibont egy próbát belőle
ag cur fola vérzik vért rak
cuairt a thabhairt orthu meglátogat ad egy látogatást rajtuk (náluk)
bí i do chodladh alszik van alvásodban
bí i do chónaí lakik van lakásodban
cuir brú air megnyom rak nyomást rá
tá mé i ngrá leat szeretlek vagyok én szerelem rajtad

Ezeknek a kifejezéseknek van igei megfelelőjük is, de azokat jóval rikábban használják. A helyzet ahhoz hasonlíthat, mint hogy az angol I have a car ugyan fordítható magyarra úgy, hogy birtoklok egy autót vagy bírok / rendelkezek egy autóval, valójában mégis inkább a van egy autóm a megfelelője. Összességében mégis elmondható, hogy az ír viszonylag kevés igét használ, és amit a magyarban vagy az ismertebb indoeurópai nyelvekben egy igével fejezünk ki, azt az ír egy tág jelentésű (’van’, ’ad’, ’csinál’) ige és egy főnév által alkotott szerkezettel.

De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű....
De ha egyszer tényleg romantikus és gyönyörű....
(Forrás: Wikimedia Commons / Sean Hayes / CC BY 2.0)

9. Az ír sokat mond az ír angolról

Az ír angolban sok olyna szerkezet van, melyet a brit vagy amerikai angol ismeretében nem szemlélhetünk csodálkozás nélkül. Ilyen például az I am after breaking a cup (más változatok felől nézve kb. ’egy csésze eltörése után vagyok’) ahelyett, hogy I have broken a cup ’eltörtem egy csészét’ vagy az I do be coming here often (kb. ’Gyakran csinálok idejövés lenni’) ahelyett, hogy I come here often ’Gyakran járok ide’. (Ne felejtsük el, hogy az ír angol szerkezetek csak más változatok felől néznek ki furcsának!)

Ezek a mondatok az ír mondatszerkezetek alapján épülnek fel. Az előbbi esetben arról van szó, hogy az ír a befejezett múlt időt a tar éis ’után’ elöljárószó és az ige főnévi alakja segítségével fejezi ki. Az utóbbi esetben pedig az előbbi pontban bemutatott szerkezetekhez hasonlót látunk: az ír a rendszeres cselekvést a ’gyakran csinál’ jelentésű szerkezet és az ige főnévi alakjának segítségével fejezi ki.

Ennek a magyarázata az, hogy az ír angolban ír szubsztrátumot találunk. A szigeten az angol folyamatosan terjedt el, és szorította ki az írt szinte a teljes területről. Ezalatt mindig voltak kétnyelvű beszélők, akik az íres szerkezeteke átvitték angol beszédükbe. Ezek a szerkezetek a helyi angolban normává váltak, és ma azok is használják őket, akik egy szót sem tudnak írül.

10. Az ír nyelv belépő Írországba

Bár elvben Írországban ír nyelvismeret nélkül is jól el lehet boldogulni, mégis jól jön az ír nyelvismeret. A helynevek többsége írül értelmes, angol változatuk viszont valami halandzsa, mely hangzásában némileg emlékeztet az eredeti ír névre. Az ír ismeretében ki tudjuk ejteni a helyek és emberek neveit, sőt, egyes közintézményeknek az ír neve használatos akkor is, amikor angolul írnak vagy beszélnek – ezek kiejtése sem mindegy, és jól jöhet, ha értjük, pontosan mit jelentenek. Az ír nyelv ismeretében sokkal alaposabban, mélyebben megismerhetjük az ír kultúrát, mintha csak angolul tudnánk.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ez utóbbi az egyetlen olyan oka  felsoroltak közül,amiért tényleg érdemes írül tanulni. A többi felsorolt oknál még az is meggyőzőbb, hogy ha a nyelvet szépnek és romantikusnak tartjuk. Elvégre aki a nyelvtani szerkezetekben szeret gyönyörködni, az bármilyen nyelvtani szerkezetben örömét leli, akármilyen nyelvet is tanul. Annál, hogy a tanult nyelvben milyen szerkezetek vannak, sokkal fontosabb, hogy motiváltak legyünk a nyelvtanulásban: akár a nyelv hasznosságából, akár személyes vonzalmunkból kifolyólag.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. szeptember 30. 21:09
10 Untermensch4

@Sultanus Constantinus: aki nem ért hozzá, annak nem is baj ha rosszul esik. aki ért hozzá az meg kb szintén gyakran szenved a nem hozzáértőktől. és igen, nem túl nehéz... ;)

5 éve 2014. szeptember 30. 15:49
9 Sultanus Constantinus

@Untermensch4: Persze, csak hát nem biztos, hogy ez jól esik annak, aki valóban ért hozzá, és annak sem, aki nem ért hozzá. Másrészt, mivel alig van mindössze néhány rendszeres kommentelő, nem túl nehéz gyanítani, hogy pontosan ki(k)re gondoltak. ;)

5 éve 2014. szeptember 30. 14:20
8 Untermensch4

@Sultanus Constantinus: akinek nem inge... ha belegondolsz, az előzetes humorizálás indokolt is, hiszen a politikához, focihoz, nyelvhez "mindenki ért"... :)

5 éve 2014. szeptember 30. 11:20
7 Sultanus Constantinus

@Pesta: Ja, csak azért hadd ne mondjam, milyen dolog egy cikkben gúnyolódni a leendő hozzászólókon. Mert az idézett mondatból nekem inkább az jön le, hogy "na majd jön a sok okoskodó", mint az, hogy a szerkesztők valóban kíváncsiak lennének az olvasók ismereteire.

5 éve 2014. szeptember 30. 10:29
6 Pesta

„...bizonyára lesz kommentelőnk, akinek máris bizsereg az ujja, hogy tudásáról olvasóinknak számot adjon..."

Ez ütött. :-D

5 éve 2014. szeptember 29. 21:59
5 hun

semlegesebben nem tudod mondani tárgyas mondatban se. próbáld ki más szórendben, szavior

5 éve 2014. szeptember 29. 21:48
4 Savior

hun: hát, szerintem az "ugat a kutya" nem igazán semleges; pont, hogy kiemeli a tevékenységet (lásd "ír a Józsi" -- utóbbi névelő nélkül nekem nem működik, már emiatt is gyanús). Tárgyas mondatban meg főleg.

5 éve 2014. szeptember 29. 21:38
3 hun

a magyarban a létigék: van volt (vulta) vala lenni (lein)

lei legyen - felszólító alak (felszólítójel: -ü → -jje → -gy/-ha/-zz,-szsz)

lesz - jövőidejű alak

valaha lahatta meg a valamikor lehetséges leszen maa.

olvasni looedin

olvasás looedum

.

"4. Az ír mondat az igével kezdődik

Magyar szemmel nézve ez nem is annyira furcsa..."

azért nem furcsa, mert a magyarban a semleges mondat igével kezdődik.

ugat a kutya

legel a ló

süt a nap és esik a hó

5 éve 2014. szeptember 29. 21:03
2 Savior

A japánról szólva

6: itt is két létige van: az "iru"-t emberrel és állattal, az "aru"-t pedig a többi dologgal használják. Ez tényleg ige, jelentése kb. a magyar "van" és az angol "have"; névszói állímányokhoz külön kopulát használnak, ami mindig a (tag)mondat végén áll. Aztán most belegondolva ez a kopula is valahogy az "aru"-ből képződött, szóval lehet, hogy az 1-2 évszázaddal ezelőtti nyelvváltozatban még nem volt meg ez a különbség.

7: na itt aztán majdnem mindennek külön számlálószava van, van mit japán számokkal (persze csak tízig), van, amit a kínaiaktól átvettekkel számolnak. Izgalmasnak biztos izgalmas, de hogy egy nyelvtanulónak élvezetes-e... erősen kétlem. :)

5 éve 2014. szeptember 29. 19:28
1 Sultanus Constantinus

Ad 2: Hasonló a latin mecum 'velem', tecum 'veled' is, ahol az elöljáróból toldalék lesz.

Ad 3: Ezt leníciónak hívják, és bizonyos újlatin nyelvekben (pl. spanyol, szárd) is megvan, csak éppen a helyesírás nem jelöli. (A leníció úgy jön létre, hogy történetileg a szó végződése hangtanilag befolyásolja a következő szó kezdő mássalhangzóját (általában gyengülés, lágyulás útján), majd a végződés lekopik, de a szókezdő mássalhangzó általa befolyásolt ejtése megmarad, vagyis grammatikalizálódik a hangváltozás. A szárdban pl. a szókezdő zöngétlen zárhang zöngésül és frikatizálódik magánhangzóra végződő szó után: tempus ['tempuzu] 'idő' és su tempus [su'ðempuzu] 'az idő'. Ha most ez a helyesírásban is megjelenne, pl. a tempusból névelővel *su dhempus lenne, akkor ez semmivel sem lenne különb a kelta nyelvek rendszerénél.

Ad 4: A spanyolban is lehetséges ez a szórend, a sajtó nyelvében nem is ritka: Confirmó la actriz su embarazo. 'Megerősítette a színésznő a terhességét'.

Ad 6: Több újlatin nyelvben (olasz, spanyol, katalán, portugál, szárd) is legalább két létige van, az egyik az inherens tulajdonságot, származást, foglalkozást fejezi ki, a másik pedig az állapotot. A spanyolban és a portugálban ezenkívül van egy harmadik is, amely csak a létezés tényét fejezi ki.

Ad 8: Pontosan ugyanezt csinálja a baszk is. Van néhány önállóan is toldalékolható alapige, mint a 'van', 'megy', 'csinál', 'tud', az összes többi jelentést ezekkel mint segédigékkel és egy igenévvel fejezik ki.