Eurómilliók az ír nyelvre
Folyik az íroktatás reformja Írországban. Vagy mégsem? Akkor mire folynak el az euromilliók? Szükség van-e egyáltalán a kétnyelvűségre? – Dilemmák Európa legnyugatibb csücskében.
Az Ír Köztársaság csaknem százéves története során végig paradox helyzettel küzdött: az ír ugyan kezdettől fogva államnyelv volt, és ezt tekintették a saját nyelvüknek (szemben az angollal, mely a hódítók nyelve), az írek nagy része angol anyanyelvű, és nem is tud írül. Az iskolában ugyan mindenkinek kötelező az ír nyelvet tanulnia, ennek ellenére a felnőtt lakosság túlnyomó többsége továbbra sem beszél írül. Nemrégiben egy vizsgálat rámutatott: az ír rendőrök jelentős része a legalapvetőbb kérdéseket sem tudja feltenni írül, pedig az iskolai oktatás és a rendőri képzés során is folyamatosan kellett írt tanulnia.
2010-ben a Fianna Fáil konzervatív párt kormánya egy húszéves nyelvstratégiát hirdetett meg. A 2011-es választások során azonban örök ellenfele, a Fine Gael (egyébként szintén konzervatív) párt került hatalomra, sőt, második legerősebb párttá vált az addigi örök harmadik, a Munkáspárt. Az ír nyelv terjesztéséért felelős hivatal, a Foras na Gaeilge úgy találta, hogy az első három éve során a programot erősen megnyirbálták, kulcsfontosságú részeit felszámolták. Így például támogatták volna, hogy gyakorlótanárok és hátrányos helyzetű diákok látogassanak azokra a területekre, ahol még az ír a domináns nyelv (Gaeltacht). Az iskolákat ír nyelvű anyagokkal ellátó szervezet anyagi támogatását nemhogy nem növelték, mint a tervben szerepelt, hanem csökkentették is. Ugyanakkor az ír nyelvű ifjúsági klubokat szervező társaságok támogatása valóban nőtt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Angr / GNU-FDL 1.2)
Miközben az ír nyelv oktatására több pénzt fordítanak, az élő európai nyelvek oktatását törölték az általános iskolai tantervből. Sok nemzetközi cég azért nem keres Írországban munkaerőt, mert teljesen hiányzik az idegen nyelvek ismerete.
Még korábban, 1983-ban egy akcióterv úgy igyekezett javítani a helyzetet, hogy bevezette a két tannyelvű oktatást: az írt bizonyos iskolákban már nem csupán az írórákon használták, hanem földrajz-, matematika-, vallás- és történelemórán is. Az ír nyelvterületen kívül eső két tannyelvű középiskolákban tanuló diákok 90 százaléka magas fokon képes írül beszélni. Az ilyen iskolák száma azonban a mostani program első három évében alig emelkedett, holott ezek számának növelése a stratégia középpontjában állt. Ehelyett az általános iskolai tanterv apró változtatásaival piszmognak. Pozitív változás viszont, hogy 11 százalékkal nőtt azok száma, akik emelt szinten érettségiznek írből, mivel ennek most nagyobb szerepe van a végső osztályzat kialakításában.
(Forrás: Wikimedia Commons / Patrick Nielsen Hayden / CC BY 2.0)
Enda Kenny jelenlegi kormányfő a választási kampányban arról beszélt, hogy a kötelező írt el kellene törölni; Ruairí Quinn oktatási miniszter pedig a közelmúltban azt mondta, hogy az iskolákban túl sok időt fordítanak az ír nyelv és a hittan oktatására. Az ír nyelv újraélesztésével foglalkozó szervezetek tehát nem számítanak sok jóra, bár elvben a kormány támogatja az előző kormány idején elfogadott stratégiát. A konkrét változások közül leginkább azt sérelmezik, hogy újradefiniálták , hogy mely területek minősülnek ír nyelvűnek: most már nem egyszerűen a földrajzi helyzet dönt, hanem az, hogy az adott településen hány írül beszélő él.
(Forrás: Wikimedia Commons / furfur)
Forrás