A feltámasztott nyelv
A manx nyelvet két évtizede kihaltnak nyilvánították, ám mégis él és virul – de legalábbis egyre erősödik. Ami igazán furcsa, az az, hogy nem egy nemzeti mozgalom áll a folyamat mögött, sőt, leginkább azok szorgalmazzák feltámasztását, akiknek ősei sem beszélték.
Az 1860-as években még több ezer olyan ember élt Man szigetén, aki egyáltalán nem beszélt angolul. Száz évvel később azonban már annyira elmaradottnak számított a sziget eredeti nyelve, a kelta nyelvek közé tartozó manx, hogy a városokban akár meg is dobálták a manxul beszélőket, a kocsmákban pedig a manx nyelv használatát provokációnak és verekedés indítékának tekintették. A nyelv utolsó anyanyelvi beszélője1974-ben halt meg, az ENSZ a nyelvet az 1990-es években kihaltnak nyilvánította. Ma azonban a nyelv reneszánszát éli: útjelzőtáblák, rádióadások, regények és okostelefon-alkalmazások jelennek meg manx nyelven – számol be róla a BBC hírportálja.
(Forrás: Wikimedia Commons / FinBjo)
Jelenleg csaknem kétezren nyilatkoztak úgy, hogy tudnak manxul beszélni, ám nehéz felmérni, hogy ez valójában milyen tudásszintet jelent. A nyelv feltámadása elsősorban a kormány és az önkéntes aktivisták erőfeszítéseinek köszönhető. Brian Stowell, egy most 76 éves aktivista az ötvenes években az egyik utolsó anyanyelvi beszélőtől tanulta meg a nyelvet, ma pedig minden vasárnap manx nyelvű műsort vezet a helyi rádióban. Sőt, egy manx nyelvű regényt is írt Dunveryssyn yn Tooder-Folley (A vámpírgyilkosságok) címen, és manxra fordította Lewis Caroll Alice Csodaországban című művét.
A sziget kormánya évi százezer fontot fordít a manx nyelv revitalizációjára (felélesztésére).Vannak persze, akiknek nem tetszik, hogy erre a célra ennyi pént fordítanak: ám Stowell szerint ezek leginkább idősebbek, akik megőrizték az előző század mentalitását, és a helyi nyelvet az elmaradottsággal azonosítják. Az ellenzők azonban inkább arra hivatkoznak, hogy a pénzre máshol lenne szükség: óvodákat és könyvtárakat zárnak be, pedagógusokat bocsátanak el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Eirik Newth / CC BY 2.0)
Működik viszont az anyagi támogatásnak köszönhetően egy manx nyelvű általános iskola, melybe jelenleg hatvan kétnyelvű gyerek jár. Ezen kívül, ha kevésbé intenzíven is, szerte a szigeten más iskolában is tanítják a nyelvet. A gyerekeiket manx nyelvű iskolába küldő szülők azzal indokolják döntésüket, hogy a gyerekkori kétnyelvűség jó alap a további nyelvek megtanulásához. Úgy vélik, hogy ha a gyerek elhagyja a szigetet, sok előnye nem származik a manx ismeretéből, ám ha marad, semmiképpen sem válhat hátrányára.
(Forrás: Wikimedia Commons / Malost / GNU-FDL 1.2)
A helyi nyelv iránti lelkesedés azért is meglepő, mert a sziget jelenlegi lakóinak több mint a fele máshol született: a bevándorlók azonban nem kevésbé lelkesek, mint az őslakosok – sőt, egyesek szerint még érdeklődőbbek is: ők aktívan keresik azt a mani identitást, ami a helyben születetteknek eleve megvan. Egy nyilatkozó szerint már sosem lesz olyan, hogy egy telt házas kocsmában csak manxul beszélnének, de a nyelv egyre inkább jelen van. Azt azonban az aktivisták sem hiszik, hogy mozgalmuk valamiféle nemzeti ébredéshez vezetne. Stowell szerint egyáltalán nem nacionalista színezetű dologról van szó, csupán jó érzés, ha a kocsmában anélkül lehet beszélgetni manx nyelven, hogy a megruházástól kellene félni.
Csúsztatás. Az ellenkezőjét írtam, azt, hogy nagyois kell!
S ez mire volna jó? Az európai szubsztrátnyelv megismerésére.
@Krizsa: "Minek, hiszen feltehető, hogy már torzított ez a feltámasztott nyelv, nem igazán az eredeti"
Igen, kb. annyira, mint az angol... mivel ha nem tudnád, az is egy feltámasztott nyelv. Sőt, ha jól tudom, az ivrit is.
Nagyszerű, kell! Minek, hiszen feltehető, hogy már torzított ez a feltámasztott nyelv, nem igazán az eredeti
(Pont úgy, mint a kárpát-rovásírás, szegény),
de NEM BAJ, kell.
Minek, hiszen a nagyon kicsi nyelvek mégiscsak bukni fognak. S le lehet-e tisztogatni őket, még mielőtt végleg elmerülnének? Igen, legalábbis elég jól - a gyöknyelvészet segítségével.
S ez mire volna jó? Az európai szubsztrátnyelv megismerésére.
S az meg minek, mire? Arra, hogy ember mivoltodat
a közeljövő ember-gép egybeolvadásának korszakában megőrizzed.
Mert az ember-gép a Földön élő emberi faj végét is, de talán a feljavítását (segédeszközként) is jelentheti. A hülye gépnek segédeszköznek kell maradnia. Fogd vissza!
Mert az gép-ember kombináció, legalábbis ebben a Jelenlegi Civilizációban csak az auschwitznál is borzalmasabb önpusztítást jelentheti .
Egy új, emberközpontú / tudatközpontú civilizáció viszont - NINCS még meg. Mert az evolúció által kitermelt emberi "agy" alapja nem a mai gépi intelligencia - aminek a működése mélységesen primitív. Elve nem az élő anyag optikai izomér molekuláinak fény (hullám) irányító, információ tároló-kezelő képességén alapul.
A gép egyelőre: ragadozó állat. Ha művi intelligenciát adsz neki, DE MÉG NEM tudod, hogy te magad, ember, másképpen (sokkal jobban és százezerszer hatásosabban) vagy bekódolva - elpusztít.
Minden tiszteletem a bevándorlóké, aki látott-hallott kelta nyelvet és írást, az tudja, hogy nincs egyszerű dolguk.
+ egy noymdahuba:
pént fordítanak -> pénzt fordítanak
@Földönkívüli: Nemhogy átolvastam, át is írtam!
"Száz évvel később azonban már annyira elmaradottnak számított a sziget eredeti nyelve, a kelta nyelvek közé tartozó manxon, hogy a városokban akár meg is dobálták a manxul beszélőket megdobálták..."
Szerintem ezt a mondatot nem ártana átolvasnotok még egyszer. :)