A skótok a földre szállnak

Már a földön is fogható a skót gael tv-csatorna

A BBC Alba, a brit állami televízió skót gael közel két éve fogható műholdról, illetve az interneten keresztül. Mostantól fogható lesz a Freeview-n, a brit földi digitális sugárzási szolgáltatáson keresztül is.

nyest.hu | 2011. június 11.

A csatorna híreket, aktualitásokat, sportot, játék- és dokumentumfilmeket, szórakoztató, oktatási, vallási műsorokat, gyermekprogramokat sugároz, főképp délután öt óra és éjfél között. Az összes csatorna közül a BBC Alba közvetíti a legtöbb skót sporteseményt. Rendszeresen sugároznak skót gaelt oktató műsorokat is. A felnőttműsorok többségét angolul feliratozzák.

A skót gael beszélőinek megoszlása Skóciában
(Forrás: Wikimedia commons)

Skóciában a hatvanezret sem éri el a skót gael beszélőinek száma, ami azt jelenti, hogy a kb. ötmillió lakost számláló ország(rész?) lakóinak alig több mint egy százaléka ismeri a nyelvet. A legtöbb beszélő az ország északnyugati részében, főképp a szigeteken él, ahol egyébként a legalacsonyabb a népsűrűség. Skócián kívül a kanadai Új-Skóciában is él kb. kétezer beszélője.

A skót gael a szigeti kelta nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonai az ír és a manx, kissé távolabbi rokonai a szintén szigeti kelta velszi, breton és a korni (vagy cornwalli). Beszélői Írország területéről hozhatták magukkal a 4. században. Az utóbbi évszéázadok során egyre inkább visszaszorult az angol elől. Alföldi nyelvjárásai a 18. században haltak ki, ma csak a felföldi nyelvjárások élnek. Standardizált formája nincs, a helyesírás csupán a hagyományokon alapul, és nem a mai, inkább az évszázadokkal korábbi kiejtést tükrözi. A leirt szóalakok kiejtési szabályait legalább olyan bonyolult lenne leírni, mint az angoléit.

Hangrendszerében nyolc magánhangzót különböztet meg, nyelvállás szerint négy állásfokot ismer (azaz kétféle, a magyar köznyelvi [e]-re, ill. [o]-ra hasonlító hangja van, ez zártabb és egy nyíltabb), és van egy felső nyelvállású, hátul képzett, de kerekítetlen magánhangzója is („veláris i”: a román î-re vagy az orosz ы-re emlékeztet). Mássalhagzórendszerében a zárhangok esetében a hehezetes : nem heheztes (pl. [p^h] : [p]), a réshangokra zöngés : zöngétlen (pl. [v] : [f]) szembenállás a jellemző. Megkülönbözteti a palatalizált és palatalizálatlan („lágy” és „kemény”) mássalhangzókat (kb. mint a magyarban az [n] és az [ny] különbsége). Néhány nyelvjárása tonális is, azaz ugyanaz a hangsor különböző jelentésű elemet is jelölhet attól függően, hogy milyen dallammal ejtik.

A skót gael két nemet különböztet meg, a hím- és a nőnemet, de azokat is csak egyes számban. Három számot ismer: egyest, kettest és többest. Négy esetet különböztetnek meg. A tárgyat nem az eset, hanem a szórend jelöli. A jelző tipikusan követi a jelzett szót. Határozott névelője van, de határozatlan nincs. Az igeidőket többféleképpen is kifejezhetik. Az elöljárószókat személyragozzák (hasonlóan a magyar névutók személyragozásához). Szintén a magyarral egyező vonása, hogy a birtoklás kifejezésére nem igét használnak (mint az angolban a have-et), hanem egy sajátos szerkezetet (ennek szó szerinti jálentése kb. '-nÁl van').