A magyar nyelvhasználat szlovákiai története
Nyelvében él a „národnostná menšina” (Nyelvében él a nemzeti kisebbség) címmel a kétnyelvűség történetét illusztráló vándorkiállítást nyitottak meg Krasznahorkaváralján, a Gombaszögi Nyári Táborban.
A 40-50 tablóból álló tárlat azt mutatja be, hogy mi jellemezte a nyilvános nyelvhasználatot az utóbbi száz évben Csehszlovákiában és Szlovákiában. Az egyes közterületi feliratok bemutatásán kívül összegzi azokat a rendelkezéseket, amelyek 1918-tól kezdődően szabályozták a nyelvhasználatot.
„2010-ben a Fórum Kisebbségkutató Intézet felkérésére a szlovákiai magyar egyetemistákat összefogó Diákhálózat aktivistái 540 dél-szlovákiai településen végeztek felmérést a vizuális nyelvhasználatról. A felmérés alatt akadtunk rengeteg kincsre, amelyek remekül illusztrálják az elmúlt 100 év nyelvhasználatát az országban, és amelyeket mindenképp be akartunk mutatni a nagyközönségnek” – mondta Orosz Örs, a kiállítás kurátora.
A kiállítás egyik érdekessége egy hetvenéves, kétnyelvű útjelző tábla, amely bizonyítja, hogy a harmincas években Csehszlovákiában jóval általánosabb volt az írott magyar nyelv közterületi használata, mint manapság Szlovákiában. „A tárlat legnagyobb része magángyűjteményekből és különféle intézményektől származik, de folyamatosan érkeznek új felajánlások is, ezekkel felújításuk után tovább bővítjük a gyűjteményt” – tette hozzá Orosz.
Eddig több mint 15 helyszínen mutatták be nagy sikerrel a kiállítást, a tervek szerint a közeljövőben még legalább 20 helyen lesz látható, nemcsak Szlovákia határain belül, de Magyarországon és Csehországban is.