Új-régi nevet kaphat Gúta és Pered
Két, többségében magyar anyanyelvűek lakta dél-szlovákiai településen is népszavazást tartanak a hétvégén a települések elnevezéséről.
Két, többségében magyar anyanyelvűek lakta dél-szlovákiai városban is népszavazást tartanak március 10-én arról, hogy visszakapja-e a két település a történelmi nevét. Mai nevükön Tešedíkovo és Kolárovo újra viselheti a Pered, illetve a Gúta nevet, ha a lakosság többsége ezt megszavazza.
Az állami közigazgatás 1948-ban nevezte át szlovák történelmi személyiségek neveire a két települést. Ebben az időszakban egyébként több mint hétszáz más, magyar és német nevű település is új hivatalos megnevezést kapott.
Nem először merült fel a 700 éves történelmi név visszaadása Pereden, a népszavazás kiírásáról azonban csak a 2012 januári testületi ülésén döntött a csaknem 80 százalékában magyarok lakta község önkormányzata.
Gútán pedig már népszavazást is rendeztek a névváltoztatás ügyében. 1992-ben a Gúta elnevezés már egyszer elsöprő többségű szavazatot kapott. „Ezen a népszavazáson az arra jogosult polgárok 62 százaléka vett részt és 97 százalékuk a Gúta név mellett voksolt” – mondta el az MTI-nek Horváth Árpád, Gúta polgármestere. Az akkori szlovák kormány azonban a népszavazás eredményeit nem vette figyelembe.
Ennek ellenére a települések önkormányzatai reménykednek abban, hogy ezúttal eredményes és hatásos is lesz a népszavazás. Nem ok nélkül, hiszen ezeken a településeken körülbelül a lakosság 80 százaléka magyar anyanyelvű, és ők nyilván a magyar elnevezést támogatják majd. Kérdésesnek inkább a referendum érvényessége tűnik. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen a lakosság 50 százalékának és még egy főnek kell részt vennie a voksoláson.
A petíció beterjesztői cáfolják azokat a hamis híreszteléseket, melyek szerint a névváltoztatás nagyobb anyagi terhet róna a lakosságra az igazolványok és az egyéb okmányok cseréje miatt. Ezek a lakosság számára nem jelentenek ugyanis kiadást, mert ingyenesek.
Forrás