Friedrich Theodor Köppen alkalmazta elsőként a nyelvészeti paleontológia módszerét a finnugor őshaza kutatásában. Apja, Peter Köppen pedig közzétette Oroszország etnográfiai térképét, tele finnugor vonatkozású adatokkal. Mindketten sokoldalú tudósok ...

Az i. sz. 5. században Nyugat-Szibériából a mai Baskíria területére vándorolt a szargatkai régészeti kultúra egyik csoportja. Vajon ők voltak az ősmagyarok?

Miként a parlagfű a sztyeppén, úgy szökkent szárba Turán a magyar földön, majd virágporával minden útjába kerülő embert megfertőzött. Terjedése nyomán sokan gondolták, hogy a magyar is turáni nép, és a magyarok valahonnan a Turáni-alföld felől érkezt...

A honfoglalás 895-ös dátuma magyarságtudatunk sarkalatos pontja, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?

Jöttek a nyelvészek, és úgy döntöttek, majd ők megmondják, ki fia-borjai is vagyunk mi. Legalábbis sokan így gondolják. A történet azonban egészen másképp kezdődött. Sorozatunk első része arról szól, hogyan született meg a népek rokonságának gondolat...

Dugonics András a 18-19. század fordulóján három művében is bizonyságát adta finnugrisztikai ismereteinek. Etelka és Jólánka című regényeit már tárgyaltuk itt, a Rénhírekben. Most következzék az Etelkából írt színműve, az Etelka Karjelben.

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

A kaukázusi magyarok történetét lezáró írás a magyar-kaukázusi kapcsolatok néhány különös elemére hívja fel a figyelmet.

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Sorozatunk negyedik részében Madzsar városának történetét tárgyaljuk. Fény derül a titokra: Madzsar nem magyar, hanem tatár város volt.

Tényleg három Magyarország volt? Egy a Kárpát-medencében, egy Baskíriában és a harmadik a Kaukázusban? Bendefy László szerint igen. Tetszetős ötlet. A történészek azonban nem vették komolyan. Következzék egy rövid ismertetés és értékelés Bendefy Lász...

Az 1230-as években eleink útra keltek, hogy megtalálják keleti testvéreiket. Julianus és három társa a Kaukázus felé vette az irányt. Vajon miért?

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.

Amikor August Schleicher megalkotta a családfaelméletet, egy-két kollégája és tanítványa csak mosolygott és fejét csóválgatta: tudnának ők jobbat is. Hamarosan megszületett a hullám-, majd a szivárványelmélet.

Az első rész tartalmából: a magyar krónikák szerint a székelyek hun származásúak; a székely népnév magyarázatával már nagyon sokan kísérleteztek; a történészek szerint a székelyek az eszkil-bolgárok leszármazottai. És ami most jön: a székely n...

A székelyek eredete régóta foglalkoztatja a magyarokat – és a székelyeket… Vagy ez a kettő ugyanaz? És ha ugyanaz, én önmagam vagyok? Székely őseim magyarok? És ha magyarok, akkor finnugorok?

A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500-1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. A honfoglaló magyarság két törzsének neve (Gyarmat, J...

A baskír–magyar viszony régészeti oldalról ugyanúgy foglalható össze, mint a történeti források felől: ősmagyarok és ősbaskírok valamikor erősen részt vettek egymás néppé válásában. A konkrét folyamatokat azonban még nem látjuk. Lehet, hogy pár évtiz...

A baskírok és magyarok kapcsolatával foglalkozó sorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondanak a legkorábbi források a baskírokról és a magyarokról. Talán még az sem zárható ki, hogy a két név ugyanazt a népet jelölte?