Ugye nem kell vessző?
Egy központozási kérdés kapcsán azt is megtudhatja az olvasó, hogy van olyan nyelvi változás, amelynek során egy egész tagmondat válik egyetlen kicsi szóvá.
Olvasónk, knauszi a szerintem utáni vesszőhasználatról szóló cikkünk után kommentben kérdezi:
Kell-e vessző az „ugye” után? És ha igen, miért nem?
A kérdés így pontos. Az ugye esete ugyanis sokkal kevésbé egyértelmű, mint a szerintem-é. A helyesírási szabályzatban (AkH.) nem találtunk kifejezetten az ugye környéki vesszőhasználatra utaló információt. Mert nemcsak az az érdekes, hogy utána kell-e vessző, hanem, hogy elé kell-e. Ez a kis szó ugyanis legtöbbször vagy az eldöntendő kérdő mondatok elején, vagy a végükön jelenik meg.
(1) A szerintem után nem kell vessző(,) ugye?
(2) Ugye(,) a szerintem után nem kell vessző?
Az ugye mind a két esetben a beszélőnek a kérdésre adandó válaszhoz való viszonyulását fejezi ki. Ha így tesszük föl a kérdést, akkor egyfajta megerősítést várunk: nyugtasson meg minket a beszélgetőpartnerünk, hogy igazunk van, hogy jól tudjuk, hogy a szerintem után nem kell vessző. Rendszeres olvasóink már biztosan rájöttek, hogy az ugye úgynevezett diskurzusjelölő (vagy diskurzuspartikula). Ilyen minőségében többet nem is szólunk róla, de megígérjük, a diskurzusjelölőkről szóló sorozatunk további részeiben esik majd róla még szó. Itt a helyesírási problémára koncentrálunk.
Ehhez azonban nem árt, ha tudjuk, hogy az ugye az úgy-e szerkezetből jött létre, tehát nagyjából annak a rövidítése, hogy úgy van-e, hogy... Az ugye formában összevont alak első fönnmaradt írásos emléke 1558-ból való. Az etimológia pedig azért érdekes ebben az esetben, mert azt látjuk, hogy egy külön tagmondatnak a rövidítése maga az ugye szó. Így már érthetőbb, hogy miért vacillálunk a körülötte elhelyezkedő vesszők kitételén. Mert ha a szó etimológiáját (és funkcióját) tekintjük, akkor tehetünk vesszőt. Ha azonban ezzel nem foglalkozunk, akkor talán föl sem merül a vesszőhasználat.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a vesszőhasználat az ugye esetében opcionális: nem tekinthető hibának, ha nincs kitéve, de az sem, ha ki van téve. Az AkH.-ban szerepel néhány idézetben az ugye, ezekben vessző áll utána: Ugye, hiszel nekem?
Érdekes még az az eset, amikor az ugye „beékelődik” a mondatba:
(3) A szerintem után(,) ugye(,) nem kell vessző?
(4) ?A szerintem után nem kell(,) ugye(,) vessző?
Mindkét esetben az az érzésünk, hogy az ugyé-t körülvevő vesszők kitétele megkönnyíti az olvasást. Lehetséges, hogy az ennek az oka, hogy ezeknél a furcsa szórendeknél sokkal inkább érezhető, hogy valamiféle beékelt tagmondat csökevényéről van szó.
Két nem-túl-fontos dolog, de ha már erre jártam:
@"Ugye, hiszel nekem?":
FYI: az OH.-ban viszont van vesszőtlen példa is (igaz, nem idézet):
316. o.: Ugye eljössz holnap?
És egy kis korrekció:
hanem, hogy elé kell-e
hanem hogy elé kell-e
(AkH. 261.)