Tücsöklisztet minden háztartásba!
Az élelmiszerválságra az lehet a megoldás, ha tudomásul vesszük, rántott karaj helyett jobb, ha tücsköt eszünk.
A legtöbb túlélőshow-ban van olyan feladat, amikor meg kell enni valamilyen ízeltlábú állatot: pókot, tücsköt, bogarat. A fotelből könnyed hátborzongással, vagy épp szemünket is eltakarva nézzük, ahogy a hősök megküzdenek ezzel a feladattal, vagy éppen ezen véreznek el... Miért enne az ember ízeltlábúakat? Keresztelő János amikor a pusztában prédikál, csak sáskát és vadmézet eszik: „János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét pedig bőröv vette körül, sáska és vadméz volt az eledele.” (Mt 3,4.)
Az első válaszunk egyértelmű lehet: kényszerből. Vagy azért, mert éhezik, vagy azért, mert valamilyen próbát, kihívást akar teljesíteni, esetleg valamiféle aszkézis állhat a hátterében. Az ízeltlábúak elfogyasztása tehát nem tartozik a megszokott gasztronómiai élmények közé... Megan Miller egy TEDx-rendezvényen Manhattanben mégis amellett érvelt, hogy az ízeltlábúak a jövő táplálékát jelentik...
Talán elsőre kevesen gondolnánk, hogy az ízeltlábúakban rengeteg fehérje van. Ezen kívül tartalmaznak zsírt, vitaminokat és ásványi anyagokat is. És ha nem szívesen rágcsálnánk el a rántott husi helyett egy-két tücsköt, arra is van megoldás – mondja Megan Miller. A tücsköt például ki lehet szárítani, és meg lehet őrölni; az így létrejövő tücsöklisztből pedig sokféle – normális kinézetű – étel is készíthető. Ezekből is láthatunk néhányat az alábbi videóban.
Megan Miller előadásában elmondja, hogy az embereket még sosem érdekelte ennyire az, hogy mi az, ami fenntartható, és mi az, ami nem. Tapasztalatai szerint a fogyasztók tényleg szeretnék megérteni, hogy hogyan lehet fenntarthatóan élelmiszert előállítani. Egyre köztudomásúbb az is, hogy a mostani állattenyésztés milyen problémákkal küzd, és mennyire gyenge lábakon áll. Így az emberiségnek a közeljövőben biztos foglalkoznia kell az élelmiszer-utánpótlás problémájával.
A Föld népessége rohamosan növekszik, és hamarosan elkövetkezik az az idő, amikor nem lesz képes elegendő élelmet termelni mindenkinek. Ha nem teszünk semmit, óhatatlanul bekövetkezik egy élelmiszerválság – mondja Megan Miller. Szerencsére van megoldás! Az ízeltlábúak fenntartható élelmiszerforrást jelentenek: kis helyen, kevés vízzel és tápanyaggal nagy mennyiségben tenyészthetőek. És a belőlük kinyert fehérje tízszer hasznosíthatóbb, mint a szarvasmarhából származó. Valójában az ízeltlábúakból kinyerhető fehérje a leghasznosíthatóbb mai ismereteink szerint.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jennifer Morrow / CC BY 2.0)
Az ENSZ egy tavalyi jelentése szerint az ehető ízeltlábúak jelenthetik a kulcsot a jövőben az élelmiszerválság elkerüléséhez. Ha a Földön mindenkinek az elsődleges tápláléka az ízeltlábúakból származna, akkor a ma állattenyésztésre használt földek 30 százaléka fölszabadulna, az élelmiszeripar által termelt káros gázok kibocsátása 18 százalékkal csökkenne, ráadásul az élelmiszerárak is csökkennének mintegy 33 százalékkal. Ma nem tudunk más olyan élelmiszerről, amely ilyen mértékben tudná befolyásolni a válságban levő élelmiszeripart, a világgazdaságot és a környezetet – összegzi Miller a prognózisokat.
Forrás