Az igazi paleo étrend
Őseink élőhelyei környékén rengeteg csigaház maradványát találták meg a régészek. De kik fogyaszthatták el a csigaházak tulajdonosait? Állatok vagy emberek tápláléka lehetett?
A nyálkás csúszómászókat nem mindenki szereti. Főleg nem ebédre. Inkább paleodiétázunk... De milyen lehetett az igazi paleo? – Most kutatók azt találták, hogy 30 000 évvel ezelőtt, Spanyolországban élt ősünk bizony nagy kedvét lelte a csigák és a meztelencsigák fogyasztásában. Íme tehát az igazi paleodiéta egyik összetevője az IflScience összefoglalója jóvoltából.
A kutatók azt már eddig is tudták, hogy a csigák fogyasztása évezredes múltra tekint vissza. Azt azonban eddig nem is sejtették, hogy mennyire régi ez a szokás: mikor kezdtük el táplálékként fogyasztani a puhatestűeket?
„A paleolitikumból származó leletek szokásos tartozékai a csigaházak fosszíliái. Ugyanakkor a leletek értelmezése igen bonyolult” – mondja Javier Fernández-López de Pablo. „A csigák maradványai nem feltétlenül utalnak arra, hogy az emberek ősei fogyasztották el őket, lehettek akár a madarak táplálékai is. Ráadásul ezek a puhatestűek igen elterjedtek voltak, mindenütt megéltek, úgyhogy nem csoda, ha a maradványaikat megtaláljuk ott is, ahol az emberekéit. Ugyanakkor vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy mégiscsak az emberek ősei fogyasztották el ezeket a lényeket.”
A spanyolországi Benidormban található Barrida barlang (Cova de la Barriada) feltárása során a régészek rengeteg csigaházmaradványt találtak. A csigaházak az Iberus alonensis nevű faj egyedeitől származnak, és mindenütt megtalálták őket a barlangban, annak a környékén, a tűzrakóhelynél, más állatok maradványai és szerszámok között is. Amikor a megpörkölődött csigaházakat megvizsgálták, kiderült, hogy azokat valóban megsütötték – fenyőfagyantával és borókabogyóval... Finom lehetett! Ezen kívül a megvizsgált 112 csigamaradvány mindegyike az átlagnál jóval nagyobb méretű volt. Ez pedig arra utalhat, hogy őseink a menühöz kiválogatták a nagyobb egyedeket.
(Forrás: Wikipédia)
A maradványokat most élő egyedekkel összehasonlítva az is kiderült, hogy az elfogyasztott állatok körülbelül egyévesek lehettek. Ez pedig a kutatók szerint arra utal, hogy őseink tisztában lehettek a csigák szaporodási ciklusával. Úgy fogyasztották el az állatokat, hogy fönnmaradjon a faj.
Arról már kevesebbet tudnak a tudósok, hogy miért pont ekkor kezdett el ősünk csigát enni. Az azonban világosan látszik, hogy ugyanebben az időszakban számos más változás zajlott le az Ibériai-félszigeten élő populáció életében. Például ez az az időszak, amikor őseink elkezdtek kísérletezni a művészetekkel. A csigafogyasztás szokásossá válása is ennek a társadalmi átalakulásnak lehet a része. Következménye pedig az lehetett, hogy a populáció egyedszáma gyorsabban növekedett, mint korábban.
Az igazi paleodiéta hozzávalói tehát mai tudásunk szerint: csigák és meztelencsigák, fenyőgyanta és boróka.
Forrás
Ethnogenetikai és nyelvészeti párhuzamaik alapján nem lehet ilyetén kijelentéseket tenni.