Szokatlan és távoli étrendek, zaftos érvelési hibákkal
Az izraeli katonák is ezt eszik, tehát biztos jó lesz; az eszkimóknak is bevált; már az ősember is így táplálkozott. Ne higgyünk a hasonló „érveknek”, amikor a diétákról olvasunk! Néhány gyakori buktatót veszünk sorra. A gyomrunkra vagy a pénztárcánkra játszanak?
Igen nehéz eldönteni, hogyan étkezzünk egészségesen. Némelyik csodadiéta egyenesen Ádám és Éva étrendjére hivatkozik... Most arra mutatunk néhány példát, hogyan lehet érvelési hibákat elkövetni ételek segítségével! Járjunk-e állatkertbe vacsorázni?
Jó, mert régi?
„Ha valami a régieknek jó volt, ma is jó lesz” – szól sok diéta alapelve. Ez azonban klasszikus érvelési hiba, latin nevén argumentum ad antiquitatem – valami egyszerűen azért jó, mert régi. Abból, hogy valamit már régóta használnak vagy régen is használtak, egyáltalán nem következik, hogy jó is lenne.
Az argumentum ad antiquitatem fordítottja is létezik: valami azért jó, mert új. Ezzel az érvelési hibával szintén szoktak diétákat reklámozni: az eddigi étrendek mind egytől egyig pocsékak voltak, de most az új diéta hatalmas áttörést hoz a táplálkozásban!
Kézenfekvő illusztráció lenne a paleolit étrend, de tapasztalataink szerint még ennek a módszernek a lelkes követői sem értenek egyet abban, mennyire alapul ez a fajta táplálkozás a paleolit kori ősember étkezésén. Ebbe a paleo-belvitába most nem akarunk belefolyni – a téma elég bonyolult ahhoz, hogy később akár külön cikket is szenteljünk neki. De ennél sokkal furcsább kvázi-történelmi jellegű étrendek is léteznek, amelyek közül tudunk mutatni párat...
Egész sor amerikai diéta alapul a bibliai, vagy egyenesen Ádám és Éva korabeli étrendre. Hogyan lehet ebből üzletet csinálni? – kérdezhetnénk. Mózes könyvei meglehetősen alaposan részletezik az étkezési szabályokat, nincsen bennük semmi titok. A modern „Biblia”-diéták azonban olykor igencsak elrugaszkodnak saját forrásanyaguktól. A „Teremtő étrendje” még azt is részletezi, mikor milyen táplálékkiegészítőket érdemes vásárolni. Nyilván az ókori zsidók is így csinálták!
(Forrás: Wikimedia Commons / Deror_avi / GNU-FDL 1.2)
A zsidók azonban egyáltalán nem azért esznek kóser ételeket, mert azok olyan nagyszerűen fogyasztanak vagy egészségesek, hanem mert ez vallási parancsolat. A kóser étrend már az ókorban sem feltétlenül volt diétás koszt... A talmudi bölcsek közül többről feljegyezték, hogy kövér volt. Az egyébiránt kimondottan vonzónak tartott Jochánán rabbi a testsúlya miatt nem tudott oldalra fordulva feküdni! (Babilóni Talmud, Beráchot 13b)
Teljes értetlenségünkkel találkozik a Dániel próféta étrendjére épülő fogyasztómódszer, mert Dániel próféta a nevét viselő könyv szerint nemhogy nem fogyott, hanem még hízott is:
Erre szólt Dániél a kamarásnak, a kit az udvari tisztek nagyja kirendelt Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja fölé: Kiséreld csak meg szolgáidat tíz napig, hadd adjanak nekünk a veteményekből, hogy együnk és vizet, hogy igyunk; s majd meglátszik előtted a mi ábrázatunk és azon fiúk ábrázata, a kik a király ételét eszik és a szerint, a mit látni fogsz, cselekedjél szolgáiddal. És hallgatott rájuk e dologban s megkisérlette őket tíz napig. Tíz nap végén pedig ábrázatuk jobbnak látszott és husban kövérebbek voltak, mint mindazon fiúk, kik a király ételét ették.
(Dn 1,11–15, Dr. Bernstein Béla ford.)
Jó, mert népszerű?
Hasonlóan gyakori érvelési hiba a „sokan étkeznek így, tehát biztos jó”; ez az argumentum ad populum, a népszerűségre apellálás egy formája. Ráadásul minél távolabbi kultúrák szerepelnek a példában, annál nehezebb ellenőrizni a róluk tett állításokat. Gyakran olvashatjuk, hogy a hagyományos inuit étrend („eszkimó diéta”) kizárólag állati eredetű élelmiszereket tartalmaz, de az inuitok növényi eredetű táplálékot is fogyasztottak: bogyókat, tengeri algát, fűféléket. (Intenzív kutatás tárgya, hogy mit fogyasztanak ma – egyre inkább nyugati eredetű élelmiszereket.)
Sokszor az is kérdéses, mennyire ültethetőek át egy másik kultúra étrendi szokásai a saját kultúrkörünkbe. Az inuit étrend egyik fő komponensét, a frissen elejtett fókahúst Magyarországon ha fejreállunk, sem fogjuk tudni beszerezni; nincsen annyi állatkert, amiből fedezni tudnánk a szükséges húsmennyiséget. Ha pedig valami mással pótoljuk a fókahúst, lehet, hogy pont a lényeget veszítjük el.
A javarészt tengeri eredetű élelmiszereken alapuló étrendnek egyébiránt előnyei és hátrányai is vannak: a szívbetegségek előfordulását csökkenti, de a vízi élőlényekben felhalmozódnak különböző környezetszennyező és az egészségre káros anyagok, például a metil-higany vagy a poliklórozott bifenilek. Láthatjuk, hogy ha valami régen akár kedvező hatású is lehetett, ma már sajnos a megváltozott környezetben nem feltétlenül az.
Jó, mert titkos?
Gyakran használt módszer még a diéta titkosságának vagy titokzatosságának hangsúlyozása. Ennek a fajta félrevezetésnek extrém megjelenési formája a „hadseregben is ezt használják”. Természetesen attól, hogy valamit egy hadsereg használ, még nem biztos, hogy működik – idősebbek felidézhetik saját élményeiket, fiatalabbaknak a Katonatörténetek blogot ajánljuk.
Ez a fajta érvelés inkább testedzési módszerekre jellemző, de étrendekkel kapcsolatban is előfordul. Amerikában egy időben népszerű volt az „Izraeli hadsereg diétája”, aminek semmi köze nem volt az izraeli hadsereghez. De Izrael messze van, és fogalmunk sincs, hogyan táplálkoznak az izraeli katonák – az viszont a hírekből látható, hogy az izraeli hadsereg erős.
(Forrás: Wikimedia Commons / IDF Spokesperson's Unit / CC BY 2.0)
Az internet korában nem igazán látjuk, hogyan létezhetnek táplálkozástani „titkok”. A különböző körlevelek, Facebookra bemásolgatott összeesküvés-elméletek és hasonlók mind titkos tudással kecsegtetnek, ezáltal beavatottnak érezhetjük magunkat. Az egészséges táplálkozásnak azonban nincsen nagy rejtélye.
Ha változatosan és mértékletesen étkezünk, kerüljük a szélsőségeket, sok szezonális zöldséget fogyasztunk és nem eszünk gyorsételeket, emellett pedig ügyelünk a testmozgásra is, akkor már jól állunk. Ha pedig mindennek ellenére mégis problémáink vannak a gyomrunkkal vagy a súlyunkkal, akkor többre megyünk egy orvosi kivizsgálással, mert lehet, hogy ételérzékenység vagy endokrin probléma van a háttérben. Sajnos az ételérzékenység vizsgálatával kapcsolatban meglehetősen elterjedtek az áltudományos módszerek, de erről majd más alkalommal írunk...
További olvasnivaló
Érvelési hibák gyűjteménye az angol Wikipédián
Turning to the Bible for weight loss with the Daniel Diet
Environmental Mercury Exposure and Blood Pressure Among Nunavik Inuit AdultsKöszönjük Rose Lembergnek a témajavaslatot!
Nem értem a cikk utolsó bekezdésében miért említik külön a gyorsételeket. (És egyáltalán mit értünk ezalatt: minden gyorsétteremben lehet egészséges salátákat is kapni például.) A mértékletességbe nem fér bele néhanap egy-egy hamburger?