Sakk-kal vagy sakkal?
Olvasónk a magyar helyesírás alapelveinek ellentmondásaiba ütközött. Megmagyarázzuk, hogy miért „sakkal” és „Mariannal”, de „Kiss-sel”.
Edit nevű olvasónk a hosszú mássalhangzóra végződő szavak -val/-vel ragos alakjainak helyesírására kérdez rá:
Az alapszó: sakk; a toldalék: -val
A helyesírása hogy alakul: sakk-kal vagy sakkal?
A helyesírási anomália világos. A szótőben két k betű szerepel (és hosszú [k]-t is ejtünk). A -val/-vel rag v-je pedig teljesen hasonul a szótő mássalhangzójához (ablak – ablakkal, asztal – asztallal). A sakk + kal alakban ugyan nem ejtjük hosszabban a [k]-t, mint a sakk alakban, és az is rendkívül furcsa lenne a magyar írásszokást ismerve, hogy három egyforma mássalhangzó kerüljön egymás mellé. Tehát a két megoldási javaslat logikus: vagy sakkal vagy sakk-kal, de semmiképp nem sakkkal.
A magyar helyesírás négy elve közül ebben az esetben az egyszerűsítés érvényesül a szóelemzéssel szemben, tehát a sakkal alak a helyes. A szóelemzés elve alapján a szavak töveit és toldalékait a helyesírásban is „visszaadjuk”, azaz a kiejtés ellenében úgy írjuk a szavakat, ahogyan azok morfológiailag összetevődnek: mond + ja kiejtve [mongya], de leírva mondja. Az egyszerűsítés elve értelmében azonban a sakk + val esetében – a szóelemzés ellenében – nem kerülhet egymás mellé három k betű, még úgy sem, hogy a szótő határát kötőjellel jelöljük.
(Forrás: Wikimedia Commons / Levente Fulop / CC BY 2.0)
Van azonban olyan eset is a magyar helyesírásban, amikor a két azonos mássalhangzóra végződő szóhoz kötőjellel kell kapcsolnunk a -val/-vel toldalékot. Ez a tulajdonnevek, azon belül is a vezetéknevek esetében fordul elő: a Kiss + vel helyesen leírva Kiss-sel és nem Kissel. Ebben az esetben a helyesírási szabályzat a hagyomány elvét részesíti előnyben az egyszerűsítéssel szemben. Ez persze praktikus, mert így a ragozott tulajdonnév helyesírása nem ad okot félreértésre.
De vigyázat: nem minden tulajdonnév esetében érvényesül a hagyomány elve! A keresztnevek esetében ugyanaz a szabály érvényes, mint a köznevek esetében. Tehát a Mariann + val helyesen Mariannal (és nem Mariann-nal), a Marcell + vel helyesen Marcellel és nem Marcell-lel.
Frissítés a cikkhez: ez 2016-ban változott, már a Mariann-nal formát javasolja a 12. helyesírási szabályzat.
@Yogi: A logika gondolom ott lehet, hogy egy tulajdonnévnél alapesetben nem tudod, hogy kell írni. A kötőjeles írásmóddal még ragozva sem veszik el ez az információ, ezért értelmes.
Szerintem nem csak családneveknél, de földrajzi neveknél is kötőjellel írjuk, pl. Bonn-nál.
www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban
"A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) – korábban a címek kérdése nem volt szabályozva."
Felesleges bonyolításnak tartom, hogy nem engedélyeznek több változatot (különösen a "Mariannal" esetében), de azt el kell ismerni, hogy ez a leglogikusabb változat. (Illetve a második leglogikusabb, mert a leglogikusabb az lenne, ha megengednék a három azonos mássalhangzót egymás mellett: "sakkkal". Viszont az ilyet szerintem nehéz kiolvasni, én legalábbis elsőre "sarkkal"-nak vagy hasonlónak olvastam.)
Végső soron a közfőnevek, illetve a keresztnevek helyesírása ismert, a vezetéknevek helyesírása meg lehet speciális, különleges, ezért a vezetéknév esetében a kötőjel használata indokolt, a többinél meg nyugodtan elhagyhatunk a ragozott alakból egy-egy betűt, utána ragozatlanul is le fogjuk majd tudni írni.