Antrax vagy anthrax?
Az idegen eredetű szavakat magyarul attól függően írjuk át a magyar kiejtés szerint, hogy mennyire honosodtak meg. Mi a helyzet az anthraxszal?
Ágitól kaptuk a következő kérdést:
Szerkesztő, korrektor vagyok. Korrektúrázás során az „anthrax” szóval találkoztam, amelyből kihúztam a h-t (antrax). Azért tettem, mivel a neten két ismeretterjesztő cikkben is – melyeket orvosok írtak – ’h’ nélkül szerepelt. Úgy gondoltam, akkor egy regényben is megfelel a magyarhoz közelebb álló (szerintem) írásmód. Kolléganőm nem értett ezzel egyet, és ragaszkodott az „anthraxhoz”. Mi a véleményük?
A véleményünk az, hogy Ági jól tette, hogy antrax-nak írta: az interneten megbízható tudományos-ismeretterjesztő oldalakon, illetve rovatokban ilyen formában szerepel ez a szó. Az anthrax alakra persze több találatot kapunk; ez azonban részben annak köszönhető, hogy egy New York-i metálegyüttesnek is ez a neve.
Az antrax / anthrax sem az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben, sem pedig az Akadémiai Kiadó helyesírási szótárában nem szerepel. És bár átvághatnánk a gordiuszi csomót az ügyben azzal, hogy azt tanácsoljuk, írjanak antrax / anthrax helyett lépfené-t, mégis inkább igyekszünk megindokolni az antrax írásmódot.
(Forrás: Wikimedia Commons / CDC)
Ahogyan a képaláírásból látható, az antrax baktérium, és nem vírus, ahogy nagyon sokszor szerepel az interneten. Arról már korábban többször írtunk, hogy A magyar helyesírás szabályai (AkH.) szerint az idegen eredetű köznevek írása esetében az egyik fő szempont, hogy meghonosodtak-e már. Ha meghonosodott, akkor a magyar kiejtés szerint írjuk őket; ha nem, akkor pedig a forrásnyelv helyesírásának megfelelően. A szabályzat példái szerint a hisztamin, az izotóp vagy a szelektív szavak már meghonosodtak, ellentétben a myocarditis vagy a neoplasma szavakkal.
Ezek között a típusok között persze inkább az a különbség, hogy az utóbbiak szaknyelviek, az előbbiek pedig a köznyelvben is léteznek. A neoplasma az orvosi nyelvben meghonosodott, rosszindulatú daganat esetén a vizsgálati eredményünk neoplasma malignum kifejezéssel szerepel a kórlapon, ez a köznyelvben azonban kevéssé használatos, ott inkább a kóros sejtburjánzás, vagy rosszindulatú daganat kifejezéssel utalunk rá. Ezért indokolt az AkH. szerint az eredeti írásmód megtartása, tehát nem neoplazma, hanem neoplasma.
Mindezek alapján az antrax, azt kell, hogy mondjuk, meghonosodott, hiszen a köznyelvben, a sajtónyelvben is használatos. Éppen ezért tartjuk indokoltnak a magyar kiejtés szerinti írásmódot: antrax és nem anthrax.
@LvT: Csekkoltam: anthraxoedema / anthraxödéma, így szerepel, szóval vagylagosan. Az utóbbit mondjuk én sem tettem volna bele, nem is értem, miért került bele.
Az idegen szakszavak használata a különböző szakmákban szükséges dolog. A különböző szakmák többezertől több tízezerig használnak idegen szakszavakat. Pl. a kémia (én egyebek között - főleg - vegyész végzettségű vagyok) tízezerszámra használ idegen szakszavakat. Ne nevettess már, hogy ezek magyar szavak volnának - egy se az, és nem is lesz soha.
Épeszű MAGYAR nyelvészet (ami már nincs) egyszerűen folytatná az IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRÁNAK tradícióját (mint még nemrégen). Ott megállapítaná a magyarban ajánlott írásmódot, ami a lehető legközelebb kell legyen a nemzetközileg elfogaott, latin betűs írásmódhoz és a legközelebb az eredeti (nem magyar) kiejtéshez is.
Miért? Mert a szakszavak NEMZETKÖZIEK, s a használatuk is nemzetközi. Tehát ostobaság és erőszaktétel a magyar nyelven, ha átmagyarosítják őket. Így már a külföldi szakirodalomban nem értik, tehát ismét vissza kell fordítani mindazt, amit összezagyváltunk.
Ugyenez vonatkozik az internetes szakszavakra is: maradjanak úgy, ahogy érkeztek.
@Protonpumpa: >> Az Orvosi helyesírási szótár (Fábián–Magasi 1992) csak az idegenes írásmódú alakot tünteti fel: anthrax <<
Ehhez mérten furcsa, hogy olyan írásmódokat enged meg, mint az <anthraxödéma>. Ha az utótag magyarosan írható, vajon az előtag miért nem. Megengedik az <antracén> írásmódot is. Ezek némi kis egyenlőtlenségnek, feszültséggócnak tűnnek.
Ugyanakkor a kérdésben nemcsak a betegtudománynak van kompetenciája, hanem az élettudománynak is:a Biológiai lexikon (1987) például <antrax-polipeptid> címszót hoz. Tehát már eddig is a különféle diszciplínák különféleképpen írták ezt a nevet.
Továbbá ezek a művek az anthraxmizéria előtti korból valók, amikor a köznyelv szempontjából lényegtelen volt a szó. De ahogy ez bekerült a köznyelvbe (és ez került be a köznyelvbe, nem a régi magyar <lépfene> szinonimája), úgy plebejusodik, és jogos, hogy ennek megfelelően az elitista írásmód változik. Mással is van ez így:manapság a piacon <krókusz>-t árulnak (← <Crocus> nemzetségnév), nem <sáfrány>-t. stb.
Szóval szerintem a köznyelvi regiszterben, és a magyarosan író szaknyelvek esetén lehet használni az <antrax> írásmódot.
Az Orvosi helyesírási szótár (Fábián–Magasi 1992) csak az idegenes írásmódú alakot tünteti fel: anthrax. Számomra igencsak meglepő, hogy az antrax szó meghonosodottnak tekinti a cikk. Tényleg használják a sajtóban? Milyen értelemben?
:)
Nem tesz semmit. Egykori kedves fórumtársam a Karthagot írta következetesen Khartagonak, még azután is, hogy fölvilágosítottam, ez magyar szó: Kardhágó.
Bocsánat, természetesen: Kharón.
Néha a szakma kísérletet tesz arra, hogy a kétféle írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepet adjon. "Szerkesztőbizottságát a tanatológia (mint orvosi szakkifejezés) vagy thanatológia (bölcseleti vonatkozású írásmód) tudományának szakemberei alkotják..." – olvashatjuk a Kahrón folyóirat (kharon.hu ) beköszöntőjében.