Pasztőröz vagy pasztörizál?
Talán mindennap a szemünk elé kerülnek a „pasztőröz” és „homogénez” szavak a tejtermékek dobozán. Azt kutatjuk, honnan kerületek ezek a nyelvünkbe, és miért van nekik hosszabb igei alakjuk is.
A hétköznapi fogyasztási cikkek csomagolóanyaga mindig érdekes olvasmány a nyelvek iránt érdeklődőknek, legyen az egy müzlisdoboz vagy egy fogkrém doboza. Ezeket nézegetve összehasonlíthatjuk a különböző nyelveket vagy helyesírási hibákra vadászhatunk. Egy egyszerű tejesdoboz is érdekes lehet – még akkor is, ha nincs rajta vesszőhiba. A tejet iszogatva elmerenghetünk azon, mi lehet az a pasztörizálás. Vagy inkább pasztőrözés? És mi lehet a homogenizálás? Vagy inkább homogénezés?
(Forrás: nyest.hu)
Mind a négy szó esetében többszörösen képzett alakokkal van dolgunk. A szavak végén az -ás/-és főnévképző áll. Ez az igen gyakori képző igéből képez főnevet. Vágjuk le ezt a toldalékot, és vessünk egy pillantást az igékre!
Azt látjuk, hogy van egy rövidebb és egy hosszabb változat: a pasztőröz, homogénez szavakban a -z igeképzőt találjuk. Ez van például a fényez, hálóz szavakban. A hosszabb igékben – pasztörizál, homogenizál – az -izál végződés van. Ezt találjuk például a vulkanizál, egalizál szavakban. Miért van vajon két változatuk is a tejesdobozon található igéknek?
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) csak a pasztőröz ~ pasztörizál szópárt találjuk meg. Eszerint a két szót nemzetközi minták alapján, elsősorban a német pasteurisieren nyomán alkották. Először – az 1800-as évek végén – a hosszabb, pasztörizál alak honosodott meg. Később, valószínűleg szándékos magyarosítási szándékkal alkották meg a rövidebb, pasztőröz alakot. Az -izál végződést ugyanis elsősorban idegen eredetű igék magyarítására használjuk, de pont ennek köszönhetően az -izál végű szavakon érződik az idegenség. A -z képző ezzel szemben mindenféle főnévhez kapcsolódhat.
A pasztörizál, pasztőröz szó töve valóban főnév, Luis Pasteur [lui pasztőr] (1822–1895) francia tudós neve. A nagyszerű kémikus és mikrobiológus volt az első, aki kísérleti úton bebizonyította, hogy bizonyos mikroorganizmusok betegséget okozhatnak. Az ő nevéhez fűződik a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése is. Azt is ő állapította meg, hogy a sör és bor felmelegítésével megállíthatók az ezekben az italokban végbemenő bomlási folyamatok.
Ez a felismerés vezetett el a ma is széles körben, elsősorban az élelmiszeriparban alkalmazott tartósítási eljáráshoz, a pasztőrözéshez. A módszert Pasteurék 1862-ben használták először sikeresen. Lássuk, mit jelent a pasztőrözés a gyakorlatban a tej példáján!
A pasztörizálás során a tejet forráspont alá hevítik (60-70 ºC-ra), és bizonyos ideig ezen a hőmérsékleten tartják. Ennek hatására a tejben lévő kórokozók száma annyira lecsökken, hogy már sem betegséget, sem bomlási folyamatokat nem tudnak okozni. A pasztőrözés során nem pusztul el minden tejben lévő mikroorganizmus – azt csak a még magasabb hőfokon végzett sterilizással lehet elérni. De pasztörizálás után néhány napig a tej fogyasztható marad anélkül, hogy mellékíze lenne vagy megsavanyodna.
(Forrás: Fortepan / Kiss Katalin / CC BY-SA 3.0)
Mi a helyzet a homogenizál ~ homogénez szópárral? A szó töve, a homogén ’egynemű, azonos elemekből álló’ nemzetközi szó. A görög homo ’azonos’ és genos ’fajta, faj’ szavak összetételéből keletkezett. Megvolt már a görögben homogenos, és a középkori latinban is homogeneus alakban.
A TESz. ezt a szópárt nem tárgyalja, de feltehetőleg itt is hasonló folyamat játszódott le, mint a pasztőröz esetében. Először a hosszabb homogenizál honosodhatott meg (e sorok írója gyermekkorában csak ezt ismerte például), és feltehetőleg később keletkezett a homogénez. A dolog szépséghibája csak az, hogy a homogénez szó töve, a homogén melléknév, nem pedig főnév. A -z képző pedig főnevekhez szokott kapcsolódni.
Ennek ellenére a szó természetesen él és virul, és remekül meg is értjük. Már ha tudjuk, hogy a homogenizálás vagy homogénezés során a tejet alaposan összekeverik, majd nagy nyomáson egy résen vagy apró lukakon kisajtolják. Így a tejben lévő zsírcseppek apró darabokra esnek szét, és állás után sem gyűlik össze a föl a tej tetején.
(Forrás: Wikimedia Commons / Saloca / CC BY-SA 3.0)
Igyunk tehát bátran pasztőrözött és homogénezett avagy pasztörizált és homogenizált tejet! A nagy francia tudós, Luis Pasteur által kidolgozott eljárásnak köszönhetően a tejben lévő mikroorganizmusok nem tudnak megbetegíteni minket. És miközben a tejet kortyoljuk, jusson eszünkbe az is, hogy cikkünk megjelenése előtt 125 évvel, 1890 április 15-én nyílt meg Hőgyes Endre vezetésével Budapesten a Pasteur Intézet, amely a védőoltások hazai elterjesztésében kulcsszerepet játszott.