Nyelvészet a strandon?
A nyár egyik állandó nagy kérdése, hogy milyen olvasnivalót vigyünk magunkkal a strandra. Ám hiába keresgélünk a standokon, nyelvi, nyelvészeti témájú szórakoztató folyóiratot aligha találunk. A probléma nem csak a magyarokat érinti: külföldi nyelvészek is álmodoznak a probléma megoldásáról.
Mark Lieberman képzeletbeli nyelvi folyóiratok címlapjait mutatja be a Language Logon. A sosemvolt folyóiratok létező képes magazinokra emlékeztetnek, és arra utalnak, hogy nyelvi, sőt, nyelvészeti témákról is lehet(ne) érdekesen, izgalmasan írni.
Az első címlapot maga Mark Lieberman tervezte egy a nyelvészet jövőjéről szóló előadásához. Mintájául egy másik tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Psychology Today (Pszichológia Ma) aktális címlapja szolgált. Lieber szerint így nézhetne ki a Linguistics Today (Nyelvészet Ma).
(Forrás: Language Log)
Az újság e számának vezető anyaga az Erotikus logika: mennyire jól olvasod az ellenkező nemet? Lieberman elképzelése szerint ez egy sorozat része lenne: a megelőző rész az Erotikus nyelvtan, az ezt következő az Erotikus retorika címet viselné. Sajnos azt nem részletezi, hogy ezek a cikkek miről szólnának.
Legutóbb két hasonló, részletesebben kidolgozott terv bukkant fel. Az egyik a Mignon Fogarty által kitalált Grammarian (Nyelvész), melynek címlapja a Cosmopolitan (Világpolgár) dizájnjára hajaz.
(Forrás: Language Log)
A címlap olyan cikkeket ígér, mint a 101 problémás szó, Mit tegyek, ha körkörösen érvel? (Meg fog lepődni!), „Amit a pasim összehord”, Tanítsd, hogy megtarthasd – csak három szó egy héten!, A legsokkolóbb hibáid, A többi négybetűs szó: data, they none, whom és a többi, Öt szó, amelyért megéri harcolni, A nyelvtanlány gyors és mocskos titkai. Látható, hogy a címek elsősorban a női magazinok tanácsadórovatait és hasonló cikkeit parodizálja, és elsősorban nyelvhelyességi problémákat feszeget.
Az „Amit a pasim összehord” (az eredetiben “Shit My Guy Says” – szó szerint kb. ’szar, amit a pasim mond’) valóban a Cosmopolitan egyik rovata volt, de a többi cím között átértékelődik – úgy vélhetjük, a levélíró olvasók kedvesük megnyilatkozásainak nem a tartalmát, hanem nyelvi megformálását kifogásolják. A „négybetűs szavak” szókapcsolattal az angolban a káromkodásokra és más illetlen kifejezésekre (fuck ’baszik’, shit ’szar’, cunt ’pina’, tits ’csöcs’, dick ’fasz’ stb.) használják, habár természetesen rengeteg négybetűs szó van, mely teljesen szalonképes. Ezt használja ki a tréfa: a felsorolt szavak négybetűsek, de nem szalonképtelenek, viszont használatuk nyelvhelyességi kérdéseket vet fel. A data ’adat’ a latin datum (eredetileg ’adott’, de több jelentésben is használatos, pl. a magyar dátuménak megfelelőben is) többes számú alakja, a mai angolban azonban hol egyes számban, hol többes számban használják mellette az igét. Természetesen vannak, akik szükségét érzik meghatározni, melyik a helyes – a helyzet kissé hasonlít a magyar médiák esetére. A none ’egyik sem’ a not one ’nem egy, egy sem’ szerkezetből ered, talán ezért hiszik sokan, hogy többes számmal nem használható – így a többes szám harmadik személyű személyes névmással (they ’ők’) sem. A whom pedig a who ’ki, aki’ régi tárgyesete, melyet egyre kevésbé használnak, egyes nyelvművelők viszont foggal-körömmel ragaszkodnának hozzá.
Míg a nyelvművelők általában kárhoztatják a nyelvi divatokat, John McWorther éppen abból indul ki, hogy vannak nyelvi divatok, így a divatmagazinok mintájára indulhatnának olyan folyóiratok is, melyek a nyelvi divatokról szólnak.
(Forrás: Opinionator (The New York Times))
A lap címe Werd, ami többféleképpen is értelmezhető. Egyfelől lehet utalás a Wired magazinra – habár annak külcsínét nem utánozza –, de maga a szó is valószínűleg ugyanúgy ejtendő, mint a word ’szó’. A szlengben pedig helyeslést vagy valaminek a viccességét fejezheti ki.
A címlap a régies, rendhagyó múlt idejű igealakokat állítja szembe az újakkal; utal arra, hogy bizonyos ma helytelenített formák – így például jelen időben, egyes szám harmadik személyben a ragtalan igealak használata –elfogadott volt; illetve egy szintén népszerű témára, az angol főnevek igévé válására hívja fel a figyelmet.
Olvasóinknak csak azt ajánlhatjuk, hogy amíg ezek a lapok nem jelennek meg a standokon, inkább fürödjenek, napozzanak, labdázzanak, szunyókáljanak a strandon, hazaérve pedig olvassák el a nyest legújabb cikkeit.
Forrás
"hazaérve pedig olvassák el a nyest legújabb cikkeit."
Miért olvassák el? Hiszen Fejes László (nyest.hu) írta nemrég:
" A nyest nem nyelvészeti oldal."