Nincs bajuk az angoloknak a negatív kérdésekkel?

Az angolban egy tagadó formában föltett eldöntendő kérdésre csak igennel és nemmel tudunk válaszolni, hiányzik a „de”-nek megfelelő elem...

Az angolok igencsak furcsa helyzetbe tudnak kerülni abban az esetben, ha negatív eldöntendő kérdésre akarnak rövid választ adni – írja Gretchen McCulloch a The Weekben. Mi, magyar anyanyelvűek most kényelmesen hátradőlhetünk, mert a mi nyelvünkben van erre az esetre külön szó, a de. Az angolban azonban nincs ilyesmi; nehezen kerülik el hát a kétértelműséget. (Azért az esetek többségében sikerülni szokott...)

Aren’t you coming too?
(’Te nem jössz?’)

Yes...I mean, no? I mean, yes, I’m coming.
(’Igen... Úgy értem, nem. Illetve igen, megyek.’)

Egy pozitív kérdés esetén persze nem állhat elő ez a probléma:

Are you coming too?
(’Te is jössz?’)

Yes. / No.
(’Igen.’/’Nem.’)

Itt teljesen világos, hogy az igenlés a pozitív választ, a nem pedig a negatív választ jelenti. A negatív (tagadást tartalmazó) kérdések esetében azonban nem világos, hogy az igenlés mire vonatkozik: a tagadásra, vagy pedig a tagadás cáfolására – ahogyan ezt a fönti példa is illusztrálja.

Érdekes, hogy az angolban sem okozott ez a fajta szerkezet mindig fejtörést. A közép- és a korai modern angolban – nagyjából Chaucertől Shakespeare koráig – négyféle válasz létezett – annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív kérdésre válaszoltak:

Comest thou?
(’Jössz?’)

Yea./Nay.
(’Igen.’/’Nem.’)

Comest thou not?
(’Nem jössz?’)

Yes / No
(’De.’/’Nem.’)

Aztán nagyjából Shakespeare idejében a yea és a yes, illetve a nay és a no közötti különbségek elkezdtek összemosódni. Majd megmaradt a két, ma is ismert válasz, a yes és a no. Ezzel együtt pedig a negatív kérdések megválaszolásakor megjelent a fenti dilemma is.

Más nyelvekben azonban, a magyarhoz hasonlóan, van külön válasz a negatív kérdésre is – így például a franciában vagy a németben:

Tu viens avec nous?
(’Velünk jössz?’)

Oui. / Non.
(’Igen.’ / ’Nem.’)

Tu ne viens pas avec nous?
(’Nem jössz velünk?’)

Si. / Non.

(’De.’ / ’Nem.’)

Látjuk, hogy a franciában az oui és a non mellett van a si, ami a magyar de-nek megfelelő válasz. Ugyanígy a németben is van ilyen elem, a doch.

Kommst du mit?
(’Velünk jössz?’)

Ja. / Nein.
(’Igen.’ / ’Nem.’)

Kommst du nicht mit?
(’Nem jössz velünk?’)

Doch. / Nein.
(’De.’ / ’Nem.’)

De mit tehetnek szegény angolok, ha negatív kérdést kapnak, és el akarják kerülni a kétértelműséget? – Azért ők is meg tudják oldani a félreértés elkerülését, például azzal, hogy megismétlik az állítást, vagy valamilyen egyértelműen negatív/pozitív kifejezést használnak:

Are you coming?
(’Jössz?’)

Yes, I am. / No, I’m not. / Certainly. / Of course. / Never. / No way.
(’Igen, megyek.’ / Nem, nem megyek.’ / ’Persze.’ / ’Naná.’ / ’Soha.’ / ’Semmi esetre sem.’)

Aren’t you coming?
(’Nem jössz?’)

Yes, I am. / No, I’m not. / Certainly. / Of course. / Never. / No way.
(’De, megyek.’ / ’Nem, nem megyek.’ /...)

Így még a hiányzó forma ellenére is egyértelművé tehetők a negatív kérdésekre adott válaszok.

Forrás

The problem with positive answers to negative questions

Kapcsolódó tartalmak:

• A kutya, aki levelet ír
• A legbonyolultabb kérdések
• A legeslegjobb, a legkisebb és a jobb
• Bókoljon őszintén! – Trükközzön a vesszőkkel!
• Minek a fővárosa London?

Hasonló tartalmak:

• A bal lábas cipő esete a nyelvtannal
• A fogadalom, pedig fogadalom
• A közeli kiállítás zárva?
• A nyelv végtelen, de mi nem vagyunk azok!
• Az iskola, amely nincs

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)