Név helyett karikatúra?
Mai cikkünkben intim részleteket tudhatnak meg olvasóink. Kiderül, hogy szerzőnk neve sokkal jobban hangzik jelnyelven, mint magyarul, és azt is eláruljuk, hogy hívják jelnyelven azt az urat, akit annyit láthattak már a jelnyelvről szóló cikkeinkben.
Korábban már írtunk arról, hogyan jelelhetőek el a hivatalos magyar nevek. A következőkben olyan névjelekről lesz szó, melyek a hivatalos névtől függetlenül keletkeztek.
Az igazán tipikus jelnevek egyik fele valamely külső sajátságra épül, amely viselőjének jellegzetes vonása, és a szűkebb közösségben csak rá jellemző; ehhez hasonló, amikor valamilyen jellemző viselkedés válik a névadás központi elemévé. Az ilyen tulajdonságok névjelként való kiemelése kicsit olyan, mintha az illetőről karikatúra készülne, hiszen egyetlen jellegzetességet nagyít fel, a kép összességében mégis igaz és találó. A közelebbi és régebbi közszereplők közül ide sorolható Gorbacsov a fején látható májfoltjával; vagy éppen Torgyán József a vastag tokájával.
(Forrás: Mongyi Péter és Juhász Ferenc)
Mivel a siketek vizuális érzékelése nagyon erős, az újabb és újabb jelnyelvi jelek születésekor pedig fontos szempont szokott lenni a képi felidézhetőség (ikonicitás), így ezek a fajta névjelek nem feltétlenül előnyös jellegzetességet emelnek ki. Ezzel természetesen a siket közösség tagjai is tisztában vannak, olyannyira, hogy Torgyán József névjelét csak privát beszélgetésekben használták, amikor hivatalos helyzetben tettek róla említést (például híradó tolmácsolása), akkor a semleges monogram-betűzést használták.
Az említett személyekben közös, hogy ők nem voltak a siket közösség tagjai, tehát fogalmuk sem lehetett a névjelükről. Ezzel szemben azok, akik akár siketként, akár hallóként a jelnyelvhasználók közösségéhez tartoznak, ezzel lényegében egy szubkultúra tagjaiként élnek, tisztában vannak a névjelükkel, és el is fogadják azt. Az alábbi példák vegyesen említenek a siket közösségen belüli és azon kívüli szereplőket.
Vannak esetek, amikor egy bizonyos külső tulajdonság, testi adottság jellemzi a leginkább az illetőt, ezért – ha tetszik, ha nem – az válik a nevévé is. Arnold Schwarzeneggert testépítőként és akciófilm-színészként ismerte meg a világ. Ennek megfelelően a névjele is deltás izmaira utal. Az Európa Parlament siket képviselője, dr. Kósa Ádám gyerekkorában elálló a füléről kapta a névjelét. Külső megjelenése e tekintetben nem változott, s annak ellenére, hogy jelentős karriert futott be, a siket közösség számára ő akkor is ELÁLLÓ-FÜL marad, de ezt senki sem érzi pejoratívnak. A HamNoSys lejegyzési rendszer „atyja”, Thomas Hanke elég jellegzetes hosszúkás arccal rendelkezik, ezért névjele is ebből alakult ki: HOSSZÚKÁS-FEJŰ vagy TOJÁSFEJ(Ű). Egy másik hamburgi vezető kutató, Rainer Konrad bal kezének mutatóujja hiányzik, emiatt a névjelében a behajtott mutatóujj fejezi ki annak hiányát.
(Forrás: Mongyi Péter és Juhász Ferenc)
Más esetekben a névadás alapja az öltözködésre, hajviseletre vonatkozik, mert ez kifejezetten jó leírást ad az illetőről, aki a nevet viseli, így mindenki számára egyértelműen beazonosíthatóvá válik.
Michael Jackson egyik jellemzője az arcába lógó, hullámos hajtincse volt. A siket közösség emiatt ezt a tulajdonságát emelte át a névjelébe is.
Adolf Hitler és Charlie Chaplin bajuszviseletében hasonlított, ezért névjelük első eleme is hasonló. Azonban ezek kiegészülnek egy-egy másik jellegzetességgel, amely már a viselkedéshez köthető: egyiknél a bajusz jelzése a karlendítésbe megy át; a másiknál viszont a sétapálca forgatása vált a kiegészítő attribútummá. Egy extrémebb példa, hogy a kaposvári siketek iskolájában volt egy fiú, akinek a ruháján a 13-as szám volt látható, így TIZENHÁROM lett a névjele.
(Forrás: Mongyi Péter és Juhász Ferenc)
Előfordul, hogy valaki a jellemző viselkedése alapján kapja a névjelét. Sir Wintston Churchill, a legendás brit miniszterelnök, számos fotón szivarral a szájában látható. Névjele nem véletlenül ezt a szenvedélyét idézi fel. Fábián István a siket sportélet egyik jeles tagja volt, évekig nyert versenyeket úszóként és vízilabdásként nemzetközi megmérettetéseken is. Az ő névjele a GYEREK/KICSI lett, mert az úszók közt már egészen kicsi gyerekként bajnokságot nyert. Ez a név felnőttként is rajtaragadt.
A cikk szerzője egy osztrák egyetemen tanult ösztöndíjasként. Szinte soha nem mert kérdezni, így aztán a névjele a GYÁVA jel módosított formája lett. Vízszintesen elfordítva már a daktil H betűhöz is közelebb áll, mivel a keresztneve (Helga) kezdőbetűje is ez. A vezetékneve Szabó, amit lehetne a KÉZZEL VARR(ÁS) vagy a SZABÓOLLÓ jelével is jelelni: az ő esetében az utóbbi formát használják. Így az ő neve csupa „fektetett V-kézformából” áll, mondhatni: alliterál.
(Forrás: Mongyi Péter és Juhász Ferenc)
Az emberrel együtt változhat a neve is
A névjel az idők folyamán változhat is. Siket családokban a gyerekek viszonylag hamar kapnak névjelet, ami persze később az egyéniségük fejlődésével még családon belül is változhat. A közösségtől kapott névjel sem marad feltétlenül állandó, hiszen viselőjének jellegzetes tulajdonságai idővel eltűnhetnek, módosulhatnak, esetenként pedig a szűkebb közösség sem marad állandó körülöttük.
A magyar parlamenti képviselővé választott dr. Tapolczai Gergelynek sokáig nem volt képszerű névjele, csupán a monogramjával emlegették. Az utóbbi években viszont kitartóan viselte a „Petőfi-szakállát”, így most névjele kicsit hasonlít Petőfi névjeléhez, mégis megvan egy apró eltérés a két név között. Szalkai Iván, a siket közösség egyik aktív tagja sokáig hosszú lófarokban hordta haját, ezért a névjele is ez volt: COPF(OS). Később levágatta a haját tüsire, ma már a névjele is más lett: TÜSIHAJ(Ú).
(Forrás: Mongyi Péter és Juhász Ferenc)
Mongyi Péter, a budapesti siket szervezet életében egy időszakban kiemelkedő szerepet játszó barátunk, aki azóta inkább a jelnyelvi oktatásban és kutatásban aktív: olvasóink gyakran láthatták a jelnyelvi cikkeinket illusztráló képeken (ahogy ebben a cikkben is). Gyerekkorában rendszeresen övet hordott, ez annyira szembeötlő volt az iskolatársainak, hogy az első névjele is az lett: ÖV/DERÉKSZÍJ. Fiatal felnőttként fülbevalót kezdett viselni, ami annyira különc megjelenést kölcsönzött neki, hogy onnantól már a FÜLBEVALÓ lett a jele. Már jó ideje nem hordja a fülbevalóját, a névjele azonban már úgy tűnik, nem fog változni.
@El Vaquero: Persze, ha leszukitoen ertelmezzuk, nincs rakenyszeritve. De a kommonikacio ketiranyu folyamat, ket szereplovel. Igy a vevo oldali fel szempontjabol is kell nezni. Ha pl. a jeltomacs "vastagtokajut" mond, a hallgatonak van lehetosege azt mondani, hogy bocs, en ilyen gyoker beszedbol nem ertek, ismeteld meg, de immarom normalisan, betuzve? Nincs, igy ra van kenyszeritve, hisz a kommunikacionak a vevo is egyanrangu resztvevo a forrassal. De meg elo"beszedben" is ra van kenyszeritve. Gondolj csak bele, eloben ugyan mar technikai akadalya nincs, hogy valaki azt mondja, hogy "bocs, en ilyen gyoker beszedbol nem ertek, ismeteld meg, de immarom normalisan, betuzve", de ezt nagy valoszinuseggel megsem fogja megtenni, hiszen ez egyertelmuen konfliktushelyzetet teremtene. Ilyenkor altalaban rahagyjuk a masikra. De ez meg csak rakenyszerites vevokent. De lehetseges kvazi-forraskent is. Ha a tarsasagodban valaki gyokersegeket kezd beszelni, nyilvan nem fogod kioktatni, nem vagy mondolat-rendor. De mondjuk a szomszed asztalnal levo masik tarsasag mar azt mondana, hogy ti beszeltek igy, meg akkor is, ha te azt a megnyilvanulast egyaltan nem osztod. Engem pl. borzasztoan zavarna, ha igy kene kommunikalnom.
"Mondjuk engem nem zavar, karikatúrázzon......."
Egyebkent ez a gyakorlat engem sem magam miatt zavar. En nem vagyok ismert ember, igy nekem nincs es nem is lesz ilyen jelnyelvi gunynevem, engem szemely szerint nem erint.
Engem masok miatt zavar (de nem konkretan az emlitett szemelyek, hanem altalanossagban, barki miatt. Nehez lenne ramsutni, hogy ezt az emlitett szemelyekkel szembeni elfogultsagom mondatja, hiszen eleg keves ember lehet aki mondjuk Torgyant, Gorbacsovot, Michael Jacksont es Dr.Tapolczai Gergelyt szeretne annyira, igy, egyutt. :) )
Viszont amivel nem ertek egyet, az az, hogy ez karikatura lenne. Ez rendkivul durva sertegetes.
Hadd legyek akkor egy kicsit szemleletesebb:
Ha peldaul a kontextus a szinhaz, akkor mondjuk Alfoldi Robert jelnyelvi neve egy, a jeltolmacs a huvelykujjat az anusza fele iranyito mozdulata lenne?! Vagy a ket kezevel egy kepzelt hengeres targyat megragadva, azt a nyitott szaja fele iranyito mozdulat, mikozben nyelvevel az arcan kis kiemelkedest domborit?! Mert hat ez rovidebb, mint elbetuzni.
Ezert kerdezem, hogy hol a hatar. Ez csak a siket jelnyelv nyelvujitoinak valamint nehany ujbeszel anyanyelvu naci-vadasznak elfogadhato, a tarsadalom tulnyomo tobbsegenek nem.
(es meg lehetne fokozni, meg ugy is, ha ekozben a "vastagtokaju"-hoz kepest semmilyen szubsztancialis kulonbseget tartalmazo kifejezest sem hasznalnank.)
Es akkor meg nem is emlitett, hogy a pelda valojaban a cikkben emlitetteknel joval enyhebb esetet emlit.
Hiszen abbol a szempontbol a ketto azonos, hogy a vastag toka es a homoszekszualitas mindketto egy, a szemely altal nem befolyasolhato allapot. De mig Torgyan palyalyat a toka nem hatarozta meg, nem folytatott "toka-politikat", nem szervezett mozgalmat a "vastagtokajuak" diszkriminacioja ellen,a "vastagtokajuakat" nem nevezte meg kiemelt valasztoi csoportkent megcsak onmeghaterozasaban sem szerepelt, akar hangsulytalan elemkent sem a "vastagtokajusag", addig Alfoldi eseteben a homoszexualitas a munkassaga resze, nap mint nap valamilyen modon megjelenik nala, onmeghatarozasa resze is, a munkajaban is (meg akkor is, ha mondjuk a rendezett darab ezt meg utalas szintjen sem indokolja) rendre visszater. Igy elso estben egy rosszindulatu gunyolodas a teszti fogyatekossagon, masodik esetben viszont egy, a szemelyre vallaltan, -akar provokalva kinyilvanitva is -, jellemzo tulajdonsagrol.
Ezert tartom ezt rendkivul taszitonak, es szerintem senkit nem szabadna olyan neven nevezni, ami egyreszt testi adottsagain valo gunyolodasbol fakad, masreszt a szemelyt serheti!
@GBR: "Igy ma, ha egy siket kommunikalni akar, ra vany kenyszeritve arre az erkolcstelen gyakorlatra, annak ellenere is, ha ezzel o nem ert egyet, serti az erkolcsi es esztetikai erzeket (es nagyon sok ilyen szemely van)"
Most nem értek egyet. Nincs rákényszerítve, betűzni is tudja a neveket. Mondjuk engem nem zavar, karikatúrázzon, ha már egyszer ilyen helyzetben van, ez legyen a legkevesebb. Mondjuk tényleg fura egy tény, a társadalomban amúgy is elterjedt szemlélet, hogy a siketekkel szellemileg is baj van (pedig nem, csak az átlag ember a szokatlan megnyilvánulásaikból következtet erre), erre pedig ezzel rájátszanak. Meg azt se felejtsük el, hogy jelnyelv sem egyféle van, és itt is vannak különböző megoldások, így a cikk által említett technika szinte biztos, hogy nem minden magyar jelelőre igaz, és akikre igaz is, ők sem minden helyzetben használják ezt a technikát.
@Toby: Eleg erdekes az allaspontod.
Eloszor is, nem arrol van szo, hogy mint goldolnak roluk, megcsak nem is arrol, hogy beceznek oket, hanem arrol, hogy ezeket hasznaljak a szemelyek "nevekent". (bar azt is csak valami alternativ, unortodox nezopontbol lehetne intellektualis teljesitmenynek ertekelni, ha ez lenne amit GONDOLNAK roluk)
Ezt tisztazva azonban azt kell mondanom, mar hogy ne lenne kozuk hozza!
"Úgy vélem, senkinek semmi köze ahhoz, hogy egy zárt közösség..."
Eloszor is a siketek nem egy zart kozosseg. Ok a tarsadalom tagjai, a tarsadalommal, allando, folyamatos interakcioban. Meg onmagukban sem zart kozosseg, hiszen elsosorban allampolgarok, emberek, anyak, testverek, dolgozok, tanulok, stb..... es csak masod, harmad, huszonhetedik sorban siketek. Es ami meg fontosabb, amikor a nem a kozosseghez tartozo szemelyekkel teszik, akkor lenyegtelen lenne az is hogyha zart kozosseg lenne, mert ez esetben is csak a zart kozosseg tagjaival kapcsolatban lehetne mas norma a csoporton belul, a kivulallokra a csoport szabalyai nem vonatkoznak.
Masreszt az e tipusu "nevadas" a legprimitivebb, legvisszataszitobb ami csak letezhet. Egy semleges kontenxtusban valakit nyilvanosan testi fogyatekossagra alapulo gunyneven emliteni alparisag, kulonosen pedig, ha ezt az illeto altal nem befolyasolhato kulso testi vagy egeszsegugyi allapotra utalo jegyek alapjan teszik. (vagy vegulis befolyasolhato, hiszen van esztetikai sebeszet, miert nem hozatja rendbe pl. a tokajat az a gyoker, nem? ....... nem szoltam)
De akkor kerdem, hogy hol a hatar. "Elallofulu", "foltosfeju", "vastagtokaju"...., OK, ezek rendben vannak. Akkor emodon kene megnevezni akkor is ha pl. valaki "felhereju", "lugomellu", "halitozisban szenvedo", vagy "homoszexualis"? (szinte magam elott latom a kezmozdulatokat, amikor ezeket "kimondjak")
Most mondhatod, hogy ez nem ugyanaz. A "vastagtokaju, foltosfeju" igen, a "felhereju, budosszaju" nem! (ne feledd, meg ez utobbi is lehet a szemelyes higienia elhanyagolasa mellett tobbek kozott maj- es gyomorbetegsegek, cukorbetegseg, veleszuletett anyagcserezavar, stb miatt, tehat az illeto altal NEM befolyasolhatoan)
De miert nem ugyanaz? Ha szerinted nem, akkor te szubsztancialis kulonbseget velsz felfedezni kozottuk. Ez esetbem viszont jo lenne, ha ezt a kulonbseget ki is tudnad mutatni, masok szamara megragadhatoan is. Ezt bajosan tudnad.
Persze ez a hasznalok es te szerinted nem banto. Csakhogy nem azt kell megkerdezni AKI HASZNALJA ezeket, hanem azt, AKIROL mondjak ezeket. Ezert is megdobbento a te es a cikkiro erkolcstelensege a temaban. Azt irja:
"Az ilyen tulajdonságok névjelként való kiemelése kicsit olyan, mintha az illetőről karikatúra készülne, hiszen egyetlen jellegzetességet nagyít fel, a kép összességében mégis igaz és találó."
Hat ritkan hall az ember ilyen szelsosegesen cinikus mondatot. De megengedo! Azert en is tudnek mondani olyan megnevezeseket, melyek karikaturaszeruek, megis talaloak es igazak lennenek. De szerintem akkor eppen az ilyen maskenterkolcsosek haborodnanak fel a legjobban.......
Az sem mentseg, hogy igy egyszerubb..... Akkor mar rendben van? Ha pl egy nagyobb cegnel dolgozunk, az azt mondjak, hogy ezeket a papirokat at kell vinni egy masik osztalyra, egy szemelynek, akit nem igazan jol ismerunk, akkor azt mondjuk, hogy at kell vinni a "lofejuhoz", "rohadtfoguhoz", "sukethez", stb? Hiszen egyszerubb, mint azt mondani, hogy pl. a" Kovacs-Csalitovszki Tivadarnak", nem? Azert en erre a gyokersegre soha nem vetemednek egy semleges kontextusban.
Ez a kettos merce elfogadhatatlan. Ne feledjuk, hogy a siketseg csak a hallas funkciokieseset jelenti, a belatasi kepessegeet valamint az erkolcsi erzekeet nem. Ezert e szempontokbol a siketek egyenloek a tarsadalom barmely mas csoportjaval, ezert nincs semmilyen ok arra, hogy mas erkolcsi mercet alkalmazzanak/alkalmazzunk veluk kapcsolatban. Ez a tarsadalom mas csoportjaival szemben erkolcstelen, mig a siketekkel szemben serto, hiszen ezzel mintegy ketsegbe vonjuk az o kapacitasaikat a fent emlitett teren is. (Ezt egyebkent, maguk a siketek is kikerik maguknak, ok nem sajnalkozast/lesajnalast, hanem elfogadast, egyenrangukent valo kezelest igenyelnek. Ehhez a felelosseg is hozzatartozik)
Kulonosen elfogadhatatlan ez a kettos merce olyan szemelyektol (szandekosan nem siketeket irtam, mert kozuluk is csak egyesekre jellemzo), akik masokat a testi fogyatekossaguk alapjan gunynevekkel emlegetnek, mikozben a tarsadalom tobbi szereplojet egy magyar-ujbeszel nyelvcserere kenyszeritik.
Magyarul a siket megnevezese suket! A legtobb magyar termeszetes nyelvvaltozatara ez a jellemzo. Meg a "siket" szo hasznaloinak tobbsegere is igaz ez, ok is csak ujbeszelul mondjak igy, magyarul nekik is siket (En is hasznalom, mert ha a siketeknek ez jobb, akkor miert ne, nekem nem kerul semmibe. De ha valaki nem hasznalja, az nem "erkolcstelen","kirekeszto", stb., csak azt jelenti, hogy "anyanyelvi kompetenciajara tamaszkodva, kifogastalan magyarsaggal beszel, mikozben erkolcsossegerol semmit nem tudunk meg, igy errol allitast sem fogalmazhatunk meg.") Ez nagyon hasonlo az autistak altal pl. az Egyesult Kiralysagban "javasolt" (valojaban kenyszeritett) "neurotipikus" szo hasznalatara, mely termeszetesen nem szerepel senkinek a termeszetes nyelvvaltozataban sem, leven hogy nem letezik. (persze nem torvenyileg kenyszeritett, csak "erkolcsileg". :) )
Mi ez, ha nem a kettos merce szelsoseges esete, ha ugyanaz a szemely kulso fogyatekossagai alapjan alkotott gunynevekkel emlit masokat, mikozben szinten o erkolcsileg megbelyegzi azokat, akik csak a sajat anyanyelvukon beszelnek semlegesen.
Ja persze, most jon, hogy a "suketet" hasznaljak pejorativ ertelemben is, blablabla. Ez egy nevetseges erv. A konyhakessel is olnek, de ettol meg nem erkolcstelen az aki rendeltetesszeruen hasznalja. Mintahogy aki a suketet hasznalja, az sem!
Egyebkent ezt a siket tarsadalo szempontjabol is lehetne vizsgalni. A jelnyelv, mint minden egyeb nyelv, csak akkor hasznalhato, ha a hasznaloi kozott nagyjabol egyetertes van a szavak, kifejezese jelentese teren. Igy ma, ha egy siket kommunikalni akar, ra vany kenyszeritve arre az erkolcstelen gyakorlatra, annak ellenere is, ha ezzel o nem ert egyet, serti az erkolcsi es esztetikai erzeket (es nagyon sok ilyen szemely van)
@Avatar: ebben egyetertek, persze hogy az allamnak nincs beleszolasa, ez nem torvenyi szabalyozas, hatosagi intezkedes kerdese. Hat eppen ezert nincs is a hozzaszolasomban utalas sem erre.
Ez termeszetesen elsosorban erkolcsi, nameg izlesbeli kerdes.
De azert ne feledd, a Gyurcsanyos peldad egyaltalan nem adekvat:
1. Egyreszt az altalad emlitett megnevezeseket nem semleges helyzetben hasznaljak, mint ahogy a peldaban szereploeket, hanem epp az ellenfelek altal, raadasul ellenseges hangulatu kontextusban.
2. Meg ebben az esetben is a megnevezett altal tudatosan befolyasolhato tulajdonsagok, tettek alapjan teszik, nem pedig altala nem befolyasolhato testi adottsagok alapjan. Nem azt mondjak pl. (bar nem kevesbe igaz, mint mondjuk az, hogy Torgyan vastagtokaju) hogy a "Konvexorru", stb.
@GBR: @Toby: Két külön kategória az, hogy egy közösség egymás között kit hogyan nevez, és hogy hivatalos kommunikációban milyen megnevezések szerepelnek. Az elsőbe nincs beleszólása az államnak, ha a fideszesek egymás közt Gyurcsótánynak, Böszmének nevezik Gyurcsányt, az az ő dolguk, de ha az M1 híradóban hivatkoznak így rá, az nincs rendben.
Ha a hivatalos híradót szinkron-tolmácsolják jelnyelvre a háttérben, abban sem ajánlott gúnynév eredetű jelek alkalmazása, csak éppen az a nehézség, hogy hivatalos jelneve nincs az embereknek, de valahogy mégis csak jelezni kell, kiről van szó, az elbetűzés meg túl lassú.
@GBR: Úgy vélem, senkinek semmi köze ahhoz, hogy egy zárt közösség mit gondol róla és maguk között hogyan becézik.
Ahogy cikk irja is, e szemelyek nem tudnak a jelnyelvi "nevukrol". Erdekelne, hogy ez a siketek szerint PC-e. A minimum lenne, hogy minden erintettol a hozzajarulasukat kernek, de meg jobb, ha az erintettektol kernenek egy javaslatot, mely nev tukrozne az onmeghatarozasukat.