0:05
Főoldal | Rénhírek

Miért nem írunk családnevekről?

A családnevek megfejtése nem könnyű, ráadásul sokszor viselőjük nem is tudja meg belőle azt, amit őseiről tudni szeretne. Ezen kívül nem is érdekesek.

Fejes László | 2014. április 14.

Olvasónk a Facebookon családnevével kapcsolatban érdeklődik:

A saját nevem jelentését próbálom megkeresni. [...] Azért írtam nektek, mert szerintem érdekes, ti pedig ezekèrt a rejtvényekèrt gondolom èltek-haltok   elôre is köszönõm a segìtségetek :))

Korábban ugyan írtunk néhány családnévvel kapcsolatos cikket, és ezek kapcsán leírtuk azt is, hogy miért nem válaszolunk szívesen ilyen kérdésekre. Most sem fogunk olvasónk családnevével foglalkozni, helyette inkább kifejtjük, hogy miért. Meggyőződésünk, hogy ez sokkal érdekesebb lesz.

Amikor egy szó eredetét kutatjuk, akkor alapjában véve két szempontot veszünk figyelembe: a szó hangalakját és a jelentését. Ha családnévről van szó, akkor az egyik támpontunk rögtön elveszik. A földrajzi nevek esetében legalább tudjuk, hogy hegyről, vízről stb. van szó, és ennek segítségével valószínűsíteni tudjuk, hogy a lehetőségek közül melyik lehet az igazi megoldás. A családnevek viszont régen élt emberek tulajdonságait tükrözik, és még ha olyan egyértelmű jelentésű szóra gondolunk, mint a görbe, akkor sem tudjuk, hogy a Görbe nevet kapó ősnek vajon az orra vagy a háta volt a megszokottnál kevésbé egyenes. Ugyanígy a Nagy nevet elnyerő (és később továbbörökítő) emberről sem tudjuk, hogy termetes volt, vagy idősebb egy azonos helyen élő, azonos keresztnevű embernél, vagy egyszerűen a tekintélye miatt nevezték el így.

Ha egy név jelentése egyértelműnek tűnik, akkor sem biztos, hogy a régiségben (vagy egy adott nyelvjárásban) az általunk ismert jelentésben használták. Úgy tűnhet például, hogy e sorok írójának egyszerű dolga van, ha vezetéknevét kívánja megfejteni. Legfeljebb azon gondolkodhatunk el, miért is neveztek éppen egy bizonyos embert Fejesnek, ha a névadó közösségben nagy valószínűséggel mindenkinek volt feje. Gondolhatunk persze a hasonló hangzású ’főnök’ jelentésű főnévre is, de ennél valószínűbb, hogy a ’makacs’ jelentésű melléknévből származik. Erről a jelentésről tanúskodnak az olyan mondások, mint a Nyakas apának fejes a fia; fejes apának nyakas a fia, vagy az Aki nyakas, fejes is.

Egy családnév gyakorlatilag bármiből eredhet, és még ha tudunk is hozzá jelentést rendelni, akkor is zavart okozhat, hogy melyik jelentés a valós. Korábbi cikkünkben például jeleztük, hogy a Seprűs név éppúgy eredhet a seprű ’takarítószerszám’ szóból (és ekkor is lehet foglalkozásnév, pl. ’seprűkötő’, de lehet ragadványnév is: ebben az esetben a név első hordozója valamilyen seprűvel kapcsolatos emlékezetes esetben játszott szerepet), de köznyelvbe seprő alakban használatos ’borüledék’ szóból is származhat. Az Alma női név sem a gyümölcs elnevezéséből ered, hanem a latin ’tápláló’ jelentésű melléknév nőnemű alakjából (l. alma mater ’tápláló anya’), vagy a héber עלמה [alma] ’fiatal nő’ szóból, de az is lehet, hogy a gót Amal- ’bátor, ügyes’ kezdetű nevek becézésével rövidült.   De az Álmos vezetéknév is származhat a ’fáradt’ jelentésű melléknévből vagy az azonos alakú keresztnévből is. (Az is vitatott, hogy a keresztnév ebből származik-e, vagy egészen más jelentésű török jövevényszó.) van egy sor szó, mely eleve többjelentésű (pl. ár, kar), és ezek közül legfeljebb valószínűsíthetjük, hogy melyikből milyen valószínűséggel keletkezhet vezetéknév. És akkor még az idegen eredetű nevekről nem beszéltünk, csak azokról az esetekről, amikor a magyarban is több köznév jöhet szóba!

Miért nem írunk családnevekről?
Forrás: museupicasso.bcn.cat

Az idegen nevek felismerésében nagy nehézséget okoz, hogy azok alakja erősen torzulhat. Ha például az eredeti névben mássalhangzó-torlódás van, a mássalhangzók egy része kieshet, vagy magánhangzók toldódhatnak be. Nem nem csupán azt nehezítheti, hogy az eredeti formát felismerjük, hanem az is megtörténhet, hogy az így kialakuló szóalak egybeesik egy magyar közszóval (vagy egy másik nyelv közszavával), ami téves útra tereli az eredetkutatót. Arról nem is szólva, hogy a név népetimológiás változáson is keresztülmehet. Ezeket a csapdákat esetleg az anyakönyvek kutatásával lehet kikerülni, de nekünk erre a szerkesztőségben nincs kapacitásunk.

Sokakat azért érdekel a családnevük, mert úgy vélik, származásukra mutathat rá. Sajnos ez a kérdés nem ilyen egyszerű. A családnév nem feltétlenül olyan környezetben keletkezett, ahol a névadó környezet  nyelve megegyezett a név viselőjének nemzetiségével. Gyakran éppen azért kap valaki „értelmes” nevet, mert a korábbi nevét (ha van) a környezete nem tudja megjegyezni vagy kiejteni. Ráadásul a családnév elvben csak apai vonalon öröklődik, tehát ha valakinek tényleg azért van német neve, mert a szépapja német volt, attól még anyai vonalon lehet sokkal több szlovák vagy szerb őse.

A név eredetének kutatásában látszólag támpont lehet, hogy a név hol mennyire gyakori, mennyire elterjedt. Ezek az adatok azonban megtévesztőek is lehetnek: korábban rámutattunk, hogy Szlovákiában a Horváth a leggyakoribb családnév, de az első tíz között olyanok is vannak, mint a Varga, Tóth, Nagy, Szabó, Molnár vagy Balog – ezek azonban mind magyar eredetűek. A második leggyakoribb magyar vezetéknév viszont a szláv eredetű Kovács, a nyolcadik pedig a szintén szláv eredetű Molnár. (Persze más kérdés az, hogy egy név hol a leggyakoribb, mint az, hogy mely területen a leggyakoribb.)

Akárhogy vesszük, a családnevek megfejtése sok esetben szinte reménytelen. Amikor viszont nem az, akkor könnyen lehet igazán unalmas, még akkor is, ha az olvasó magától nem tudná a választ. Például ha valaki azt kérdezné, hogy honnan származik vagy mit jelent a Zahorán név, akkor könnyen megállapítanánk, hogy szlovák (esetleg cseh vagy ukrán) eredetű, és azt jelenti, hogy ’hegy(ek)en túli’ – mindebből azonban aligha tudnánk olyan cikket írni, ami olvasóinkat el is szórakoztatná. Csak ritkán fordul elő, hogy a családnévhez olyan téma kötődik, melyről érdemes írni. Így aztán továbbra is arra kell kérnünk olvasóinkat, hogy családnevek megfejtésére ne kérjenek minket.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. április 14. 11:17
2 MolnarErik

Ráadásul a Magyarországon többször is tömeges méreteket öltő névváltoztatásokról még szó sem esett.

5 éve 2014. április 14. 10:54
1 Sultanus Constantinus

Véleményem szerint a nevek eredetének kutatásánál nem is kell annál messzebbre menni, mint hogy honnan származik és mi a jelentése, a legtöbb embert csak ez érdekli, nem az, hogy miért kapta a valamikori ős éppen azt a nevet vagy jelzőt. Lehet, hogy egyszerű gúnynév volt csak.

Erről jut eszembe (@El Vaquero ennek örülni fog), a múltkor ledöbbentem, hogy valóban létezik a spanyolban Cabezudo 'Fejes' családnév (főnévként 'nagyfejű' a jelentése). :D